A hitelesített rablók – az első korzárok
Amerika felfedezése után megindult ahajósforgalom a Csendes-óceánon; és vele együtt az ingyenélők hada is. Agyarmatosító nagyhatalmak csakhamar összekaptak a zsíros koncon, és megjelenteka korzárok.

1886}

Emlékeztetőül; ők a romantikus képzelmekalapjai, gyakran mintapéldányai. Háborúk idején, az állam szolgálatában állvavadásztak az ellenség kereskedelmi és hadihajóira, főképp az előzőeket célozva;mindenkor törvényesen, ún. kalózlevéllel, Letter of Marque-val ellátva. Nemzetihősök emelkedtek ki közülük, mint Sir Francis Drake vagy Jean Bart, akikről azelkövetkezendőkben szólnék. Korzár lehetett magánszemély is, ha fel tudottszerelni egy vagy több hajót, és az illetékes hatóságoktól megkapta akalózlevelet. Ennek birtokában a saját felelősségére és költségére viseltmagánháborút az ellenség ellen, de a zsákmányt be kellett szolgáltatnia; azelárverezéséből befolyó összeg bizonyos százaléka őt illette. Az elfogottkorzárok hadifogolynak minősültek, nem bánhattak velük bűnözőként. Ez azintézmény 1856-ig állt fenn, a párizsi egyezményben törölték csak el, és akorzárkodással eltűnt a kalózokról alkotott romantikus kép világosabb része.
 

Néhány szót szólnék a leghíresebbkorzárokról- elsőként a királynő kalózáról. Sir Francis Drake-ről. Egyeseknek szabadsághősvolt, másoknak terrorista.

A XVI-XVII. századi London kereskedelmiéletének kulcsfigurái a hajósok, és a velük üzleti kapcsolatra lépő kalózoklettek. Az állam kifejezetten pártolta a kalózok tevékenységét, hiszen azsákmányok után jelentős állami adót zsebelhetett be. A korban matrózkocsmaiverekedés és a tudományos vetélkedés világa sem állt oly messze egymástól: aHableány nevű kocsma egyszerre törzshelye kalózoknak, költőknek és színészeknek,de asztaltársaságukban találjuk Francis Bacon filozófust, a királynőkegyenceként ismert hadvezért, Essex grófját, a lovagi rangra emeltkalózvezért, Francis Drake-et is. Shakespeare barátja és kortársa, a divatosszínpadi szerző és kalandor életformát kedvelő Christopher Marlowe mégszemélyesen is felcsapott kalóznak három évig Sir Francis Drake oldalán, éstöbb sziget kifosztásánál is vezető szerepet játszott, miután egy kocsmaiverekedésben a rektort zsebkésével hasba szúrta.

Drake ebben a zavaros korban, 1540 körülszületett Tavystockban, Devonshire-ban, apja protestáns világi prédikátor volt,s bérlő egy crowndale-i birtokon. Az 1549. évi katolikus felkelés idejénelmenekültek Nyugat-Angliából s Kentben, egy bárkán kaptak szállást. Draketizenhárom évesen hajósinasnak állt, az északi-tengeren tanulta meg amesterséget. Kapitánya halálakor ráhagyta a hajóját, így hamar a maga ura lett.23 évesen eladta a hajót és belépett a gazdag Hawkins kereskedőcsaládflottájába, akik árut és rabszolgát szállítottak az Újvilágba. Drake megismerteaz Atlanti-óceán vizeit, az akkor Nyugat-Indiának nevezett karibiszigetvilágot, s tapasztalatokat szerzett a spanyolokról: második útján, amexikói partoknál megtámadták őket és sok angolt megöltek. Drake a Judith nevűhajón visszajutott Angliába és bosszút esküdött. Az út, bár pénzügyilegkudarcnak bizonyult, növelte Drake tekintélyét, s a királynő is felfigyelt rá.

1572-ben korzári megbízást kapottErzsébet királynőtől, ez a gyakorlatban felhatalmazást jelentett a spanyolbirtokok fosztogatására. Drake két hajóval támadta meg a panamai Nombre de Diosvárost, s bár megsebesült, hatalmas zsákmányt szerzett és megalapozta vagyonát.Út közben átszelte a panamai földszorost, s ő volt az első nem spanyol európai,aki megpillantotta a Csendes-óceánt. Amire azonban hazatért, Anglia márfegyverszünetet kötött Spanyolországgal, így teljesítményét hivatalosan nemméltányolhatták. Drake Írországba ment és Essex grófjának szolgálatába szegődvea lázadó írek ellen harcolt.

1577-ben megbízták: tárja fel Dél-Amerikanyugati partjait, kössön kereskedelmi szerződést a spanyol befolyási övezetenkívül élő népekkel, s kutassa fel a déli Csendes-óceánon feltételezettismeretlen földrészt. Ekkor találkozott Erzsébettel először, aki ezt mondta:”örömmel megbosszulná Spanyolország királyán a tőle elszenvedettsérelmeket”. Drake Plymouthból indult útnak 1577 decemberben, öt hajóvalés 200 fős legénységgel, Goldon Hind nevű vezérhajója csak 100 tonnás volt.1578 tavaszára elérték a brazil partokat, itt azonban a legénység körébenösszeesküvésre derült fény, Drake a főkolompost kivégeztette. Kiürültraktárhajóikat elhagyva 1578 augusztusában értek a Magellán-szorosba, ahol 16nap alatt haladtak át. A viharban hajóik szétsodródtak, Drake helyettese azthitte, a Golden Hind elsüllyedt, így visszament Angliába. Drake azonban azegyetlen hajóval kijutott a Csendes-óceánra, miközben véletlenül felfedezte: aTűzföld sziget és ezzel a kontinens is véget ér (később a Tűzföld és aDéli-sark közti tengeri átjárót róla nevezték el). Ezután északnak indult adél-amerikai part mentén, s kijavította a spanyolok által valószínűlegszándékosan elrajzolt térképeket. Valparaisónál élelmet rabolt, később kétkincsekkel teli spanyol hajót kifosztott, majd északon átjárót keresett azAtlanti-óceánra. A kanadai Vancouverig, az északi 48. fokig jutottak, elsőeurópaiként hajózott Kanada nyugati partjai mellett. A hideg miatt délebbrefordultak, s a mai San Francisótól északra vetettek horgonyt. A vidéket Drake ÚjAlbionnak nevezte el s a királynő nevében birtokba vette. 1579 júliusábannyugatnak fordultak, s csak 68 nap után bukkantak először szárazföldre,vélhetően a Palau-szigetekre, Új-Guineától északra. Vizet vettek fel aFülöp-szigeteken, majd a Maluku-szigetek felé hajóztak, ahol a szultánfűszereket adott el nekik. Az ismeretlen vizeken a hajó zátonyra futott (ez aHind-zátony nevet kapta), de sikerült baj nélkül levergődniük róla. EzutánJávára mentek, majd a Jóreménység-foka felé indultak, elkerülve a portugál hajózásivonalakat.

A hajó mintegy százfős legénységéből csaka fele maradt meg, mire 1580. szeptember 26-án Plymouth kikötőjében telefűszerrel és kincsekkel ismét horgonyt vetettek. A Föld második körülhajózása abefektetőknek negyvenhétszeres hasznot hozott. Drake volt az első kapitány, akikörülvezette hajóját a Földön (Magellánt megölték a Fülöp-szegeteken), s azelső angol, aki a Csendes-, az Indiai-óceánon s a déli Atlanti-óceánonhajózott. Bár a spanyol követ tiltakozott a kalózkodások ellen s kiadatásátkérte, Erzsébet 1581-ben a Golden Hind fedélzetén lovaggá ütötte a parasztfiát. “Az én kalózom”-nak nevezte, bár megjegyezte: törvény szerintinkább fejét kellene venni.

Drake Plymouth polgármestere, majd1585-ben egy flotta parancsnoka lett. A spanyol háborúk során több várostkifosztott az atlanti partokon, a cadizi kikötőben felgyújtott 22 spanyolhajót, amelyekkel II. Fülöp Anglia ellen készült. A Nagy Armada 1588-astámadása idején altengernagyként nagy szerepe volt az angol győzelemben. Óriásinépszerűség övezte, Anglia hő seként ünnepelték.

Utolsó útján, 1595-ben Puerto Rico ellenitámadása kudarcot vallott. Flottáját megtizedelte a trópusi láz, 1596. január28-án, Portobello panamai város közelében ő is a járvány áldozata lett, atengeren temették el. Drake nevét viseli a Dél-Amerika és a DéliShetland-szigetek közti átjáró, amelybe behatolt, de sosem haladt át rajta -először Willem Schouten flamand kapitány hajózott át itt 1615-ben. 


Ő az, akit még méltán nevezhetnek nemeskalóznak, s sok későbbi korzárnak szolgált mintaképül. Máig talán rólabeszélnek a legtöbbet… Jack Sparrow mellett…

 

Források:
Földi Pál: Fekete lobogó alatt
A múlt nagy rejtélyei
Múlt-kor: A kalózkirály


]]>