A mai napon kb. hárommillió példányban kaptam meg az iwiwről azt a levelet, mely szerint be akarnak mutatni egy Jézusról szóló filmet, amiben homoszexuálisoknak állítják be Krisztust és tanítványait. és hogy ennek bemutatását netes aláírásgyűjtéssel meg kell akadályozni. Néhány órával később, szintén legalább 3 millió példányban megérkezett a reakció, mely szerint ez egy 2000 környéki hoax, sosem terveztek ilyen filmet, úgyhogy felesleges továbbküldeni az ilyen e-maileket. Az ilyenkor szokásos kifakadásaimat inkább nem osztom meg Veletek, nyilván sokan vagytok Ti is úgy, hogy már baromira utáljátok az iwiw-es továbbküldős leveleket, és a harmincmilliomodik „ne küldj tovább ilyen baromságokat, wazzeg!” típusú reagálásokat. Próbáljunk meg ennek a hoaxnak inkább valami értelmet találni, ha már számolatlan mennyiségben esik be mindenféle virtuális postaládákba. A probléma, amire rávilágít, az az, hogy még mindig van egy hangos társulat, amelyik a 21. század elején jogosnak érzi azt, hogy betiltasson könyveket, filmeket, csak azért, mert neki az nem tetszik, mert az ő ízlésvilágával, hitével, világlátásával nem egyezik.
Jellemző módon egyébként egyházi, vallási körökből indulnak ki ezek a típusú tiltakozás-hullámok, tüntetést, aláírásgyűjtést, egyebet szervezve az épp aktuális akciónak. Mert sajnálatos módon manapság a Vatikán hiába tesz tiltólistára valamit, ez a dolog nem vonja magával automatikus módon a könyvégetéseket, ugye, macerás manapság megakadályozni egy, a katolikus vagy egyéb vallással ellentétes eszme vagy mű terjedését. Könyvégetést persze azért manapság is lehet szervezni, csak ahhoz nagykeráron fel kell vásárolni a példányokat, és eltűntetni – emlékezetes, hogy az USA-ban tartottak Harry Potter könyvekből égetést… szeretnék olyan könyvet kiadni, amit viharos gyorsasággal generál egyházi tiltatkozás-hullámot, az jót tesz a fogyásnak, pláne, ha radikális hívők fel is vásárolják azt égetés céljából. Az előbb említett hoaxban nagy büszkén szerepel a következő sor:
Európa néhány régiójában már betiltatták a filmet.
Mivel nincs film, nem volt mit betiltatni szerencsére, ugyanakkor egy veszélyes mentalitással állunk szemben: középkori beidegződés alapján egyesek teljességgel természetesnek tartják azt, hogy ami nem tetszik nekik, azt el szabad tűntetni, be lehet tiltatni. Milyen jogonő Ki veszi magának a bátorságot, hogy helyettem eldöntse, hogy megnézhetek-e egy filmet, elolvashatok-e egy könyvet – hogy aztán én magam alkothassak értékítéletet arról, hogy jó-e vagy rossz az adott mű, belepasszol-e az én hitvilágomba, gondolkodásmódomba, avagy nem.
Ez pontosan olyan, mintha A Gyűrűk Ura bemutatója előtt elvakult Tolkien-fanatikusok be akarták volna tiltatni Peter Jackson filmjét, mert szembeköpi az író örökségét, és ezt inkább ne osszuk meg a nagyközönséggel. Nem kötelező megnézni semmilyen filmet vagy elolvasni könyveket. (Najó, ez nem igaz, amióta léteznek kötelező olvasmányok az oktatási rendszerekben, de ezzel a résszel nincs is semmi gond.)
Ha látatlanban, előre tudod, hogy az adott mű sérti az ízlésvilágodat – ne nézd meg, ne olvasd el. De ne akard betiltatni, mert más viszont lehet, hogy szeretné élvezni az adott művet. Manapság arról hallunk mindenütt, minden nap, hogy milyen veszélyesek az iszlámban hívő, radikális terroristák, és fel kell vennünk az ilyen radikális csoportok ellen a harcot. Hát szerintem az efféle indíttatású, radikális eszmék legalább ilyen veszélyesek – mert ezekkel az akciókkal azokat az eszményeket kezdjük ki, amire a mi civilizációnk épül. Mint pl. szólásszabadság, és társai, amibe a vallási alapú cenzúra nem igazán fér bele. A könyv-, és boszorkány-, illetve eretnekégetések kora szerencsére lejárt, és mindenki azt hisz, vagy épp nem hisz, amit akar – és egyezzünk meg abban, hogy ez így jó a nagy többségnek. Anno az őskeresztények se nagyon preferálták azokat a cirkuszi mutatványokat, amelyekben ők voltak az oroszláneleség. én, ha nem is tartom magamat hívő embernek, tiszteletben tartom bárki hitét, amíg azt nem akarják rámerőszakolni. Ha szerinted Jézus valóban a Megváltó volt, és hinni akarsz benne – jó Neked, örülök neki. De nekem is megvan a jogom arra, hogy ne higyjek ebben, megvan a jogom arra, hogy pusztán olyan irodalmi fikciónak tartsam a Bibliát, amire ráférne egy jó szerkesztő, a másiknak meg megvan a joga arra, hogy ezt a történetet olyan látásmóddal mesélje el, amilyennel neki tetszik – a szerzői jogvédelem ugye majd 2000 éve lejárt.
]]>