387 évvel ezelőtt, 1619. március 6-án született Cyrano de Bergerac francia költő, drámaíró. A Holdbéli utazás fantáziadús szerzőjét a magyar olvasók (és mozinézők) leginkább Edmond Rostand romantikus színművének nagyorrú főhőseként ismerik.

{mosgoogle center} Cyrano de Bergerac Párizsban született, jómódú család sarjaként. Iskolái elvégzése után a katonai pályát választotta, de egy sebesülés miatt meg kellett válnia a hadseregtől. Ezután a párizsi szellemi élet vérkeringésébe kapcsolódott be. Pierre Gassendi köréhez tartozott, az ő epikureista és materialista filozófiáját tette magáévá és népszerűsítette műveiben. Színes nyelvezetű, gazdag szókinccsel megírt levelei filozofikus vénájáról tanúskodnak.A valódi Cyrano hasonlított a Rostand által megteremtett alakhoz: kötekedő, saját igazáért a végletekig kiálló, sziporkázón szellemes párbajhős volt. A szellemi életben való aktív részvétel mellett közismert volt bohémságáról. Ezen tulajdonságának köszönhetően egész életében anyagi nehézségekkel küszködött.

Verseket, szatirikus leveleket, színdarabokat is írt. Kötekedő természetét jól jellemzi, hogy A póruljárt tudálékos című művében egykori tanárait gúnyolja ki. Az Agrippina halála címet viselő drámája viszont a kor legerőteljesebb ilyen műfajú alkotása volt. Igazi irodalmtörténeti halhatatlanságát azonban regényeinek köszönheti. Azok közül is kiemelkednek a két képzeletbeli utazást feldolgozó írásai: a Holbéli utazás (eredeti címe: états et empires de la Lune) és A Nap államai és birodalmai (états et empires du Soleil). Főleg előbbi maradt fenn a literatúra avatott ismerőinek emlékezetében. A gondolatban történő utazást, mint irodalmi témát, nem ő találta ki, ám remekül felhasználta a fennálló társadalom szatírájára, egyes jelenségek visszásságainak bemutatására, illetve az eszményi társadalom lefestésére.

A Holdbéli utazásban egy pogány bölcselő és moralista fejti ki nézeteit. A Hold boldog világában a szabad gondolkodás uralkodik, az önmegtartóztatás pedig egyáltalán nem erény, hanem egyenesen bűn. A regényt sok apró furcsa mozzanat és szellemesség teszi letehetetlenné, ilyen például, hogy Holdon a gyermekek parancsolnak a szüleiknek. Az alkotás szórakoztató jellege mellett jelentős filozofikus tartalommal is bír: állást foglal az egyházi hatalommal, a skolasztikus világfelfogással szemben, így a felvilágosodást előkészítő jelentős írások egyikeként szokták említeni.

Ami a gondolati tartalmon, az eszmei mondanivalón felül is érdekes a Holdbéli utazásban, az az, hogy Cyrano de Bergerac a tudományos részletek kigondolására-kidolgozására is nagy gondot fordított. Elég csak azt említeni: sok, ma már nevetségesnek tűnő állítás mellett, – korabeli, kissé tapogatózó leírással ugyan – de fél évszázaddal Newton előtt megsejti az általános tömegvonzás, a tömeg és távolság összefüggését; nagyjából lefesti a száz évvel később, a Montgolfier fivérek által feltalált léggömb működési elvét, és utal az ejtőernyő használatára is.

Cyrano de Bergerac tehát nem csak létező történelmi személyiség volt, de Holdbéli utazás regénye – mely több mint 200 évvel megelőzte Jules Verne Utazás a Holdba című munkáját – ma is érdekes szellemi élmény lehet az emberi gondolkodás áramlatainak változásai és a tudományos fejlődéstörténet iránt érdeklődő modern olvasó számára.

]]>