Ha manapság valakiazt hallja: „bolygó hollandi”, rögtön RichardWagner operájára vagy a Karib tengerkalózaira gondol. A történet azonban régebbi, hiszen a zenemű cselekményeis egy legendára épül. Most a Wagner féle mű keletkezését taglaljuk, röviden.
Wagner 1843. január2-án Drezdában lépett először a közönség elé A bolygó hollandival (eredeticímén: Der fliegende Holländer). A mű ötletét Heinrich Heine egyikelbeszéléséből vette, mely egy igen elterjedt holland tengerészlegendátdolgozott fel. Vagy más forrás szerint egy alkalommal épp Norvégia partjaielőtt hajózott, mikor a hajó, amin utazott, viharba került. A háborgó tenger ésa sziklafalak látványának köszönhetően a bolygó hollandi története, melyrőlkorábban már hallott, ekkor valóssággal élővé vált a képzeletében, s olyannyiramegragadta fantáziáját, hogy, mikor Párizsba érkezett, szinte azonnal nekiálltaz opera megírásának.
Mely szerint egyVan Staaten nevű holland hajóskapitány istentelen élete és állandókáromkodásai, szitkozódásai miatt arra a sorsra jutott, hogy az ítélet napjáigne leljen nyugodalmat, s hajójával céltalanul örökké a tengerek hullámaitszelje. A monda szerint a hajón legénysége társaságában tartózkodik azelkárhozott hajóskapitány, azaz a Bolygó hollandi.
Ahogy Gyárfás Endre leírjaTengertánc és tulipán című művében, az Isten így szólt a megátalkodottkáromkodó hollandihoz: „Légy átkozott hollandi! Arra ítéllek, hogy örökké járda tengereket, ne tudjál kikötni, horgonyt vetni egyetlen kikötőben sem. étkedizzó vas legyen, italod keserű epe, hajód az Utolsó Ãtélet napjáig bolyongjon avizeken, és hozzon veszedelmet mindazokra, akik megpillantják.”
A legendaszerint az átok óta számtalan tengerész találkozott már a baljós hajóval. Akiklátták, úgy írták le, hogy a hajótest baloldalán vörös lámpák égnek, az árbocánkalózlobogó leng, a parancsnoki hídon pedig időről-időre sátáni kacajra fakad aBolygó hollandi. A tengerészbabona szerint a kísértethajó megjelenése rosszómen, a közelgő szerencsétlenség jele volt a vele találkozóknak.
A bolygó hollandiirodalmi feldolgozásai közül – Heine már említett elbeszélésén kívül –Frederick Marryat hasonló című regénye nevezetes. Világhíressé azonbankétségkívül Richard Wagner operája tette. A Bolygó hollandi alakja eredetileg aholland nép képzeletének szülötte, személye az élet viharai közepette amegnyugvás iránti vágyat jelképezi. Hogy a Bolygó hollandi által szimbolizáltérzések nem egyedülállók a mítoszvilágokban, jól bizonyítja: más népeknél ismegjelent a bolyongó utazó alakja. Például a görögök ezen „nemzeti vándorát” Odüsszeusznakhívják.
]]>
