Egyetlen birodalomsem maradhat örökké egységes, így a Római Birodalom felett is lassan eljárt azidő. Kettészakadása Kelet- és Nyugatrómai Birodalomra az újabb kor kezdetétjelezte. Míg a nyugatrómai rész sötétségbe borult, egysége fölbomlott, addigBizánc felemelkedett, s vallási központtá vált a barbár középkorban.
A bizánci építészet
A KeletrómaiBirodalom fővárosa Konstantinápoly (a
Hagia Sophia
A 6. században,miközben Nyugat-Európát elborította a sötétség, Justinianus, a KeletrómaiBirodalom császára merész építményével, a Hagia Sophiával, azaz az IsteniBölcsesség Templomával (532-537) forradalmasította az építészetet. A HagiaSophia volt a legnagyobb az uralkodása alatt épült mintegy harminc templomközül. Kupolaszerkezete mintául szolgált olyan nagy reneszánsz katedrálisokhoz,mint a Szent Péter Székesegyház Rómában, vagy a Szent Pál Katedrális Londonban.A tanult mérnök és matematikus, a tralleszi Anthemiosz és a milétosziIszidórosz építette. 21 évvel a felszentelése után a templom részben összeomlott,de ez nem a mérnökök hibája volt. A császár siettette az építkezést, és ennekkövetkeztében rengeteg szerkezeti hiba csúszhatott be.
Iszidórosz ésAnthemiosz hatalmas gyülekezőcsarnokot alkotott meg, egy hatalmas, boltozatosmennyezet alatti térséget, amelyet nem szabdaltak sem közfalak, sem oszlopok. Abetondómot „aranyláncon engedték le az égből” – írta róla a császár udvaritörténetírója, Prokopiusz, némileg költőien. Négy függőkupola tartotta, amelyeknégy fenséges boltívről íveltek fel, és körülzárták a dóm alatti központitérséget.
A Hagia Sophia némieltérést mutatott az ókor Róma klasszicizmusától: az oszlopfőket példáulkúszónövény-ábrázolásokkal díszítették.
A Konstantinápolyt1153-ban elfoglaló törökök elpusztítottak számos keresztény templomot, ám mégőket is lenyűgözte a Hagia Sophia, így „csak” átalakították mecsetté, és az ismaradt fél évezreden keresztül.
A dómépítészet elterjedése
A következő ötszázévben a dómépítészet elterjedt mindenütt a Keletrómai Birodalomból lett BizánciCsászárságban, s a Hagia Sophia másolatai megjelentek Görögországban,Macedóniában, Szerbiában, Örményországban, majd Velencében és Szicíliában is.Ezt követően eljutott Oroszországba, ahol hatása érezhető volt egészen a 18.századig. Velencében szintén aHagis Sophia ihletésvel épült a Szent Márk Bazilika, amelyet 1063 és 1073között újjáépítettek. E templomban érezhető még a Justinianus által építtetettSzent Apostolok templomának hatása is.
Hosszú ideig úgyhitték, hogy Örményországban – amely előbb tért át a keresztény hitre, mintRóma – lenniük kell Hagia Sophia-szerű templomok romjainak. Ehelyett igenegységes terv alapján épült, erődített templomokat találtak, amelyeket kupolahelyett torony zárt le. Ilyen például Aght’amar Szent Kereszt temploma, amely915 és 921 között épült. Ennek az örmény templomnak az alapja keresztet formáz,amelyre Krisztust felfeszítették. A keleti egyházban a görög keresztet – négyegyenlő hosszúságú szár – fokozatosan vették át a legtöbb templomban, míg anyugati egyház az eredeti keresztalakot sokkal hűbben másolta le; ez láthatóbármely nyugati templomon vagy katedrálison.
Az Aght’amarkupolás, görög kereszt alaprajzának kifinomultabb változata látható Santa Fosca(1100) templomán, Torcello szigetén, a velencei lagúnában. A templomotnyolcszögletű oszlopcsarnok veszi körül.
Világi építészet
A bizánci korszakelejének lakóház-építészetéből igen kevés maradt fenn. Feltételezhető, hogy apaloták, fürdőhelyek, színházak és sportlétesítmények továbbra is római elődeikmintájára épültek; a változás csak annyi lehetett, hogy még díszesebbreépítették őket. A legvarázslatosabbépület, amely fennmaradt, a nagy Elsüllyedt Palota (Jerebatan szeráj). Aciszternát Justinianus császár építtette át zárt víztározóvá. Eredetileg egybazilikához csatlakozott (amelyet Cisterna Basilicának hívtak), s amely az időkfolyamán megsemmisült. Tizenkét folyosóját egyenként huszonnyolc oszlopszegélyezi, a dongaboltozatot tartó oszlopok díszes korinthoszi oszlopfőkbenvégződnek. Egy föld alatti templom, amely mintha a végtelenbe nyúlna, ráadásulmég a támasztóoszlopok is visszatükröződnek a vízben: ez Neptunuszbirodalma.
A ciszterna jólpéldázza, mennyire megbecsülték a mérnöki tudást, és a vizet, mint az életforrását. A köztisztaság ilyen megbecsült formában és általában sem tért visszaegészen a 19. századig. A középkorban a folyó- és szennyvízelvezetőkrőlelfeledkeztek, s makacsul tartotta magát az a nézet, hogy a fürdés érzéki voltamiatt: helytelen és bűnös dolog. Mocskos egy kor volt…
Orosz építészet
A kereszténységcsak a 10. században jutott el Oroszországba, amely ekkor még távol állt azegységtől, külön városokból állt, amelyek közül nem egy kikiáltotta magát azadott térség fővárosának. Fejedelemségek, amelyeket megérintett Bizáncépítészeti művészete, ám a jellegzetességek nyersebben, durvábban jelentek mega lassan egységesedő Oroszországban, mint Konstantinápolyban.
Az orosz ortodoxegyház később elszakadt szülőjétől. Szembetűnő újítása a hagymakupola volt;eredetileg azért tervezték ilyen alakúra, hogy állja a kemény orosz teleket. Atemplomokat masszivitás jellemezt
e, mint például a vlagyimiri Szent DmitrijSzékesegyházat (1194-1197). A magas falakat ikonokkal és reliefekkeldíszítették.
A templomok nemsokkal később erődökként is szolgáltak, ezekbe menekültek a lakosok a hódítómongolok elől. A mongolok elleni harc több mint háromszáz évig tartott, azorosz törzsek csak eztán egyesültek.
A következő háromévszázadban Oroszország megtalálta a maga stílusát, erről legszebben ahatvanegy méter magas Vaszilij Blazsennij Székesegyház tanúskodik, amely azorosz ortodox egyház jelképe. Alaprajza nyolcágú csillagot formáz, így olyan,mintha valami földön kívüli kultusz kegyhelye lenne. Elkészültekor egyszerűvolt, a díszeket a következő évszázadban helyezték fel rá. Fő ékessége a kilenckülönböző nagyságú és színű kupola. A legenda úgy tartja, hogy a cár, miutánmegjutalmazta a két építőmestert, meg is vakíttatta őket, hogy soha többé nealkothassanak ilyen szépet.
Monostorok
A középkorlegnagyobb építményei közé tartoztak a katolikus rendek kolostorai.Katedrálisszerű templomokat emeltek, amelyeket kolostorok, refektóriumok,hálótermek, könyvtárak, ispotályok és vendégszobák városszerű füzérével vettekkörül. Híresek voltak vendégszeretetükről és gazdagságukról. Ezek a „városok” ahit, ájtatosság és tanulás székhelyei voltak. Ekkor még ritkán bizonyultak akorrupció és erkölcsrombolás melegágyának, amilyennek a református traktátusokés regények ábrázolták őket. Nem hasonlítottak azokra a helyekre, amelyeken akorai horror-szerzők (például William Beckford és Matthew Lewis) történeteijátszódnak.
A legelsőszerzetesek a 3-4. században, Egyiptomban vonultak vissza a világtól;két-háromszáz év is kellett aztán, hogy létrejöjjenek az első közösségeik. Alegelső, máig fennmaradt kolostor a Dingle-félszigeten, Ãrország délnyugatirészén található. A szerzetesek Wales-ből, Szent Patrick vezetésével mentekÃrországba, vallási nézeteik és építészetük 635-től kezdve (észak-Angliaevangelizációjakor) jutott vissza Angliába.
Az első építményekegyszerű, terméskőből épített hajlékok voltak, amelyek védtek a viharos széltőlés az esőzéstől. Az egyik ilyen fennmaradt ír monostori épület Gallaruskápolnája Dingle-ben, Kerry megyében. A 8. századból származó kápolnafelfordított csónakra emlékeztet. Jellegzetessége, hogy a nyugati falán egyszögletes ajtó, a keleti oldalán egyetlen, ívelt ablak van.
A monostor szó agörög „monaszterion”, azaz elvonultságban élni kifejezésből ered.
A Görögországbantalálható thesszáliai Meteórák sziklái sajátságos környéket alkotnak:gigantikus torony- és csipkealakú sziklák magasodnak az utazók feje fölé. A„meteóra” szó levegőben lebegőt jelent. Ma huszonnégy bizánci kolostortalálható itt, csak a 19. században figyeltek fel rájuk, és eleinte csaklétrával lehetett megközelíteni őket, vagy leeresztett hálóban és köteleken.
Legnevesebbkolostorai: Metamorphoseos (Megalo Meteoro) kolostor, amelynek templomát1380-ban alapította Athanassios szerzetes. 1388-ban, valamint 1541-42-ben újépületrészekkel gazdagodott. Belső díszítése gazdag, ikonosztáz aranyozottfából és intarziatechnikával kidolgozott pátriárkatrónból, freskókból (a 16.századból) állt. Varlaam kolostor, amelyet Varlaam szerzetes alapított1350-ben. 200 évvel később Teophanisz és Nectarus szerzetesek építették fel aSzent Trion Hierarchon templomot a régi alapjaira. Ehhez csatlakoztak a Hagion Pantonés Szent János templomok. Az Agia Triada (Szentháromság) kolostort Dometiusalapította 1458-76 között. A kolostor bejáratánál egy kisebb kápolna áll.1888-ban látták el lépcsőkkel.
A ciszterciták
Franciaországban ajelentős középkori kolostorok a cisztercita rend létrejöttével alakultak ki. Eza puritán rend 1098-ban szakadt el a Benedek-rendtől (a szerzetesség EurópábanSzent Benedek 540-es reguláját követően alakult ki és vált meghatározóvá).Tagjai fehér ruhát hordtak, szép épületeik dísztelenek voltak. A legszebbcisztercita apátságok egyike a yorkshire-i Rievaulx-ban épült 1132 körül. Aciszterciták francia stíluselemeket vittek az angol falusi építészetbe, még aztmegelőzően, hogy e jellegzetességek eljutottak volna a városokhoz. Az időmúlásával mind ritkábban fordult elő, hogy a vidék a városok előtt járt volnaépítészeti újítások terén. Európábanváltozatos stílusban épültek a monostorok és a kolostorok. 1135-ben, amikorSuger apát megkezdte a Karolingok korában, Párizs közelében épült St. Denis-iapátság átépítését, már a gótika volt az uralkodó irányzat.
Ãtmenet a gótikába – a román stílus
A román stílusNyugat-Európában a középkor legsötétebb időszakában alakult ki. Néhány százéven keresztül gót és más északi népek söpörtek végig Európán, elpusztítva akultúra terméseit.
800-ban a pápa aSzent Római Birodalom császárává koronázta Nagy Károlyt. A frank uralkodólegfontosabb célja az lett, hogy feltámassza az ókori Római Birodalmat. Ezugyan kudarcot vallott, mégis hatalmas templomépítési munkálatokat indított el.
Az ekkoribankialakult román építészeti stílust jellemzői a masszív szerkezeti elemek, arómai boltozatok és boltívek. A 10. században Európát lerohanó népek pedigátvették, és továbbfejlesztették ezt a stílust.
A legnagyobb románstílusú építmények egyike, a sziklás dombtetőn magasló durhami katedrálisbüszkén uralja a környező tájat. Belseje barlangszerű, a boltozatot megtartócsúcsos, szinte gótikus bordázatot masszív oszlopok sora tartja. A román stílusegyik jellemzője, hogy az oszlopok díszítései vésetek, nem utólag „rátett”motívumok.
Ennek az építészetistílusnak a katonai maszkulinitása látható olyan épületeken is, amelyekrőlfinomabb, nemesebb jelleget várnánk el: például a cremonai keresztelőkápolna(1167). A nyolcszögletű épületet pilaszterek sora díszíti, amelyek a nyeregtetőalatt körbehaladó árkádról futnak le a talapzatra.
A németországiromán templomok leginkább páncélos lovagokra hasonlítanak. A speyeri dóm(1030-1061) olyan, mint a csatába induló harcos: négy tornya lándzsakéntmagasodik a nyeregtető fölé. Falait belső, az árkádsor mögött elhelyezettkarzattal egészítették ki, ez a korabeli olasz katedrálisokra volt jellemző.
A gótika diadalávala román építészet elhalványult, s a földhözragadtságot átvette az egekbeszökellés; a gótika minden erejével arra törekedett, hogy az emberek tekintetétminden értelemben az égre irányítsa.
]]>
