Minden háznak története van, minden tárgy titkokőrizője, minden gyerek kíváncsi, és a végén minden jóra fordul. Kezdhetném ígyis ezt a kis ismertetőt, de ha így tennék, akkor a végletekig leegyszerűsítenémennek a jópofa kis mozinak a történetét. A sztori érdekesebb, rémtörténetjellege ellenére viccesebb és csavarosabb is. A Rém Rom című filmet (eredeticímén Monster House – végre egy találó magyar cím!) alig pár hete mutatták be akülföldi filmszínházak, és hamarosan (08.17.) a hazai mozikban élvezhetjükvégig a srácok hajmeresztő és hátborzongató kalandjait, a szemben szomszéd,szellemházával
Ezt a technikát már sikeresen alkalmazták a Polar Express címűmozinál, de a Rém Rom annál sokkal rajzfilmszerűbb. A rendezője számomraismeretlen, elsőfilmes Gil Kenan, aki elnyerte az UCLA Spotlight díját, determészetesen a jobb eladhatóság miatt felbukkan Steven Spielberg és RobertZemeckis neve is, mint executive producerek. Annak ellenére, hogy egy számomraismeretlen animációs csoport jegyzi a filmet, nyugodt szívvel mondhatom, hogyremek munkát végeztek; semmiben sem maradnak el (sőt) a már több nagy sikerűmozit jegyző társaik mögött. A képi világ részletekben gazdag, jól passzol azenével, de a film erőssége a humor. A karakterek és a szituációk – leszámítvapersze a horror részeket – életszerűek, a „játékuk” néhol félelmetesen jólsikerült. A poénok viszont egyértelműen nem gyerekfilmet sejtetnek, valaholleginkább a Shrekhez tudnám hasonlítani. Túlságosan kis gyerekeknek ijesztőeklehetnek egyes jelenetek, a pergő váltások és a hanghatások, de egy 10-12 éveslurkó már simán élvezheti a mozit, még ha sok viccet nem is ért majd.
Adott egy jellegzetes amerikaikertvárosi utca a maga platánfáival, kerítés nélküli, gyepeselőkertjeivel,kukáival és betonjárdáival. Ebben az álmosítóan idilli környezetben élkéttizenéves barát, D.J és Chowder (a hölgyeknek csak Charles). Az időőszbecsavarodik, vészesen közeleg a Halloween és D.J. szülei éppen elutaznakegyfogorvosi konferenciára, egyedül hagyva serdülő fiúkat Zee-vel, atipikusanlink, amerikai babysitterrel. D.J-ék otthonával szemben azonban ott állegy vén, elhanyagolt ház, amely már a kinézetében is titkokat sejtet. Alakója azöreg és gonosz, a gyerekeket gyűlölő Mr. Nebbercracker. Ami játék agyepérekerül, annak befellegzett, azt a tulajdonosa soha nem látja viszont.D.J.-nekmindig is gyanús volt az öreg, ezért egy távcsővel folyamatosanfigyeli, ésjegyzeteket készít róla. A szülők távozása után a két srác kosarazik,ésChowder labdája véletlenül az öreg füvére pattan. D.J hősiesenmegkísérlivisszaszerezni, de a hatás végzetes lesz. Az öreg elkapja, majd egyrövidveszekedés után magatehetetlenül a földre rogy. A mentő elviszi, de nemszirénáznak, és amint tudjuk ez nem jó jel. Miután az eset megtörténtD.J-tlelkiismeret-furdalás gyötri és felelősnek érzi magát azért ami azöreggeltörtént. S nem elég ez a gond, hanem a szemben lévő ház elkezd egyrefurcsábbanés furcsábban viselkedni. Mintha megelevenedne, élne, és bosszúraszomjazna.Embereket és kutyákat ragad el, furcsán mozog és gyanús hangokathallat. Asrácok úgy vélik az öreg lelke a házba költözött, és most bosszúértkiált.
Másnap éppen megfigyelést tartanak, amikor megjelenik a színen Jenny, avörös hajú,copfos, talpraesett lány, akinek kegyeiért egyből megindul a harcChowder ésD.J között. A ház egy óvatlan pillanatban majdnem elragadja a lányt is,de afiúk megmentik, és innentől már hárman erednek a titok megfejtéséneknyomába. Agyerekek megpróbálják bevonni a felnőtteket, Zee-t és a rendőröket is,de süketfülekre találnak. Másnap, pedig Halloween, és ha Halloween, akkorrengeteggyerek fog becsöngetni a Nebbercracker házba, ami előrevetít egy„vérfürdőt”. Ahárom gyerkőc ezt nem hagyhatja, ezért akcióba kezdenek…
A legjobban eltalált karakterektalán Zee, a babysitter, barátja Csontos (Bones), a megszállott pizzafutárReginald Skulinski és a két buggyant rendőr. Az egyiküket szinte biztos vagyok,hogy Martin Lawrece-ről mintázták, ő a legjobb fej.A film tehát szórakoztató,kifejezetten jó kis családi mozi lehet délutánra. Tudom ajánlani.
Egy kis szubjektív értékelés a végre:
