Öt hónapnyi utazás után megérkezett rendeltetési helyére és Vénusz körüli pályára állt a Venus Express nevű űrszonda. A szerkezet kutatásainak célja a szomszédos bolygó légkörével kapcsolatos ismeretek bővítése. Az első közeli (még kisebb felbontású) fényképek már meg is érkeztek.


400 millió kilométeres útja után április 11-én érkezett meg a Vénuszhoz a Venus Express. Az Európai Űrügynökség (ESA) műszere 2005 novemberében kelt útra a kazahsztáni Bajkonurból. A szonda ezekben a hetekben végzi pályastabilizációs manővereit, melyek célja, hogy keringési idejét fokozatosan egy naposra csökkentse. Ennek megvalósulása szükséges ugyanis a Vénusz légkörének tanulmányozásához. A szondára szerelt csúcstechnológiájú érzékelőberendezések üzembe helyezése folyamatos, ezek leállítására a fékezőmanőver okozta esetleges hatások kivédése miatt került sor.

A 90-es évek eleje óta a Venus Express az első szonda, amely Vénusz körüli pályára állt, legutóbb az amerikai Magellan nevet viselő szonda járt az égitest mellett. A szomszédos bolygó kutatását, tanulmányozását rendkívül fontosnak tartják a tudósok. A Vénusz ugyanis eredetileg nagyon hasonlított a Földhöz. A kutatók azt szeretnék kideríteni: miért vett a Vénusz fejlődése egészen más irányt, mint a Földé. Amíg ugyanis „nálunk” kialakultak az élet feltételei, addig a Vénuszon mérgező gázok alkotják a légkört, s a felszíni hőmérséklet 500 Celsius fok körül van, tehát „tombol” az üvegházhatás.

A Venus Express indulótömege 1270 kilogramm volt, az expedíció költségei 266 millió dollárra rúgnak. A korábbi Mars Express űrszonda készítésének tapasztalatai felhasználva a Venus Express-t többrétegű erős szigeteléssel látták el, hogy védjék az erős napsugárzástól. Az energiaellátásról a hat méter fesztávolságú napelemtáblák gondoskodnak.

Mint korábban szó volt róla, a Venus Express egyik feladat a bolygó légkörének tanulmányozása. Ehhez természetesen érzékeny műszereket vitt magával a szonda. Az egyik ilyen szerkezet, az úgynevezett PFS-spektorméter a légkör összetevőit, azok hőmérséklet eloszlását, illetve az esetleges vulkáni aktivitást vizsgálja majd. Az Aspera nevet viselő tudományos műszer a napszélnek a Vénusz légkörével létrehozott kölcsönhatását kutatja majd. Ezek a szerkezetek azonban majd csak a megfelelő pályabeállás után kezdik meg feladatuk teljesítését. A képkészítő kamerák viszont már működnek, s megkezdték a fényképek hazaküldését. A kutatók a jobb minőségű felvételeket későbbre várják, hiszen a Venus Express a pályamódosítások következtében közelebb kerül majd a vizsgált égitesthez.

A Venus Express műszereinek fejlesztéséhez és elkészítéséhez magyar szakemberek is hozzájárultak tudásukkal. A Központi Fizikai Kutató Intézet (KFKI) munkatársai az Aspera-4 elnevezésű detektor egyik alrendszerét dolgozták ki. A szerkezet feladata a Vénusz légkörében található úgynevezett semleges gázok és ionok kölcsönhatásának megfigyelése és rögzítése. Az adatok tudományos feldolgozására és értékelésére természetesen a KFKI szakemberei is lehetőséget kapnak majd.

A végső pályabeállást egyébként május 6-ra tervezik az ESA szakemberei, a fontosabb vizsgálatok május 22-től kezdődhetnek majd meg. A Venus Express a tervek szerint 486 napon keresztül végez majd kutatásokat bolygószomszédunknál. A megfigyeléseinek fő célja, a válasz megtalálása arra, hogy mi vezetett a Vénusz erős üvegházhatást okozó légkörének létrejöttéhez.

]]>