1943. március 23-án, 63 évvel ezelőtt született a görögországi Voloszban Evangelosz Odüsszeusz Papathanassziou, ismertebb nevén Vangelis. A világhírű zeneszerző, zongorista és karmester nevéhez sok népszerű filmalkotás dallamai kapcsolódnak, és számos díjat is nyert, többek között Oscart és a Grammyt.
{mosgoogle center} A kis Evangelosz zenei tehetségére már gyermekkorában fény derült, ám nem volt hajlandó zongoraórákra járni. Inkább saját maga fedezte fel a hangszert, s tette meg első zenei kísérleteit. Főiskolai évei alatt együttest alapított, mellyel hamarosan Görögország legnépszerűbb előadói közé került. A hazai sikerek után még többre vágyott, így 1968-ban Franciaországban Demis Roussos és Loukas Sideras társaságában megalapította az Aphrodite’s Child nevű együttest. Első kislemezükkel (Rain And Tears) rögtön világhírnévre tettek szert és négy éven keresztül szinte ontották a slágereket. A zenekar 1972-es feloszlása után szólóalbumokat adott ki és elkezdett filmzenéket írni (Frederic Rossif filmrendező kérte fel, hogy készítse el a L’Apocalypse des Animaux és a La Fete Sauvage című filmek zenéjét.). Főleg szólólemezei kaptak jó kritikákat, a filmzenei köztudatba 1982-ben robbant be, amikor is a Tűzszekerek zenéjéért átvehette az Oscar-díjat. A rangos elismerés után elhalmozták ajánlatokkal. Vangelis Ridley Scott felkérését fogadta el, s neki készítette el a Szárnyas fejvadász, majd az 1492 – A Paradicsom meghódítása című filmek – szintén emlékezetes – zenéit. Ő szerezte még Az eltűntnek nyilvánítva, A Bounty és a Keserű méz nevet viselő alkotások dallamait is. A Jacques Cousteauhoz fűződő barátsága révén születtek meg a The Mask és az Antarctica című alkotások, melyek szintén filmzenék. Szólóalbumok terén sem pihent: saját zenei elképzeléseit valósította meg az El Greco című albumon, mellyel a nagy spanyol mesternek állított emléket. Nemcsak a film, hanem a színház számára is szívesen dolgozott. Például az angol Királyi Balett számára több előadáshoz is írt zenét: Frankenstein, Modern Prometheus, The Beauty And The Best. Első Grammy díját 1981-ben kapta, 1992-ben pedig a Művészetek Lovagjává ütötték Franciaországban. Legutóbbi emlékezetes filmes munkája a Nagy Sándor, a hódító zenéje volt. Vangelis a Nagy Sándor előtt tíz évig nem írt zenét filmhez, így ilyen szempontból igazán kiéheztette rajongóit. A kritikusok azt tartják Vangelis legnagyobb érdemének, hogy meg tudta szerettetni a közönséggel a korábban sokak által hidegnek, gépinek tartott szintetizátorzenét. Munkáinak sikerességét mi sem jelzi jobban, minthogy eddig világszerte több mint 10 millió példányban keltek el lemezei.]]>