Azamerikai Sci Fi Channel bemutatta legnépszerűbb sorozatainak újabbévadát – újabb érdekes kalandokat ígér a Csillagkapu univerzum rajongóiszámára. Az SG-1 immáron a 9. szezonnál tart, így minden esélye megvanarra, hogy kiüsse az X-aktákat a „leghosszabb sf sorozatnak”járó trónszékből. A kistestvér Atlantis még csak második évébe lépett,de úgy tűnik, hasonló karriert futhat be, mint elődje.

Nem kevés félelemmel ültem le megnézni az SG-1legújabb részeit – a nyolcadik szezon lezárása igen jól sikerült. Az utolsó 4-5epizód akár a teljes sorozat méltó lezárása is lehetett volna – 8 év után acsúcson abbahagyni nem lett volna szégyen. Félelmeimet az is táplálta, hogy afőszereplő Richard Dean Anderson visszavonult a sorozattól (mivelszeretne több időt tölteni forgatás helyett a lányával, ami valljuk be, egyteljesen érthető álláspont) – helyette Ben Browder, a Farscapefőszereplője ugrott be, mint Cameron Mitchell, a Légierő ezredese. Atovábbiakban ő irányítja az SG-1 csapatot.
A központ parancsnoki posztjára is más kerül – Hank Landrytábornok vezeti ezentúl a programot, aki Beau Bridges alakításábanláthatunk. Az orvosi posztra Dr. Lam néven érkezik új szereplő – az Andromedakorábbi szereplője, Lexa Doig is csatlakozik a sorozathoz. {mospagebreak title=SG-1 spinoff} Jó is, meg rossz is ez a sok változás. Az SG-1 ezekmiatt már nyilvánvalóan nem lehet az, amit megszoktunk. A 9. szezon inkábbnyitánya egy új sorozatnak, mint folytatása egy réginek. Kicsit olyan, minthaegy Star Trek sorozatban hirtelen leváltották volna a kapitányt, meg a teljeslegénységet, de azért megtartottak volna 2-3 régebbi főtisztet. (Habelegondolunk, ez meg is történt – hiszen az eredeti sorozat legelsőkéntleforgatott epizódjából csak Spockot tartották meg.)
Az SG-1 az első két epizód alapján saját maga spin-offsorozatának tűnik. Ettől függetlenül nem lehet rásütni azt, hogy rossz lenne.Sőt. Hasonló potenciál érződik benne, mint az Atlantisban, amihatározottan jó ajánlólevél. Az SG-1 már nem lehet az, amit megszoktunk – ésez tulajdonképpen nem is baj.
Egyrészt, új történetszálat vezettek be – a goauld ésreplikátor témaköröket már nem lehetett volna tovább húzni-vonni eddigiformájában, a nyolcadik szezon végére már maximálisan kihasználták az összeslehetőségét. Hozzá lehet majd nyúlni (akár már ebben a szezonban is), de rávannak kényszerítve az írók, hogy új megközelítéseket keressenek.
Az új főparancsnok, illetve Mitchell karaktere pedigragyogó lehetőség arra, hogy új csoportdinamikát hozzanak a sorozatba. CameronMitchell ezredes karakterét ráadásul elég jól illesztették be Csillagkapu-univerzumba- mintha mindig is része lett volna az eseményeknek, csak valahogy a kamerasosem fókuszált rá eleddig. Egy hőstettéért cserébe megígérik neki: felépüléseután bárhova kérheti az áthelyezését – az Antarktisz feletti, Anubisz ellen vívott csata egyik legjobb pilótája volt, nélküle O’Neill csapata nem győzedelmeskedett volna. Ő az SG-1 vezetője akar lenni.Most megkapja. {mospagebreak title=Darabokra szakadt SG-1} Az egyetlen probléma az, hogy mire odakerül, addigra a csapatgyakorlatilag feloszlott: Sam Cartert áthelyezték az 51. körzetben folyókutatások élére (mivel Amanda Tapping néhány hónapja szült, ezért csakkésőbb fog feltűnni a 9. szezonban); Teal’c hazament, hogy a jaffákegyik politikai vezetőjeként próbáljon segíteni népén; Daniel Jacksonpedig gőzerővel pakol, hogy mielőbb átruccanhasson Atlantiszra.
Nehéz ügy. „Szerencsére” feltűnik a színen Vala,akit Bowder régi Farscape-es társa, Claudia Black alakít,ragyogó érzékkel borítva fel a bázis pillanatnyilag nyugalmasnak mondhatóéletét. Black valami elképesztő elevenséggel lubickol a szerepében,valóban élvezet nézni, ahogy játszik.
A csapat tehát nehezen jön össze, és még egy jó darabigszokniuk kell egymást – és az ebben rejlő lehetőségeket egyelőre jól aknáztákki.
A 9. szezon pontosan a fenti változások miatt kissé lassabbtempóval indul, mint a 7. vagy a 8. évad annak idején. Ugyanakkor, akárcsaktavaly az Atlantis esetében, érződik, hogy valami komolyabb, több évenis keresztülívelő sztorit találtak ki az alkotók, aminek a magvait most kezdtékelszórni. Az Atlantisban az Ősöket is elüldöző wraith a főmumus, éseköré épülnek az epizódok. Az SG-1ban feltűnik az Ori – akik valamiféleŐsökhöz hasonlító felemelkedett lények. Mitöbb, megkérdőjeleződik a sorozategyik alaptézise: korábban abból indultak ki a karakterek, hogy az Ősöképítették a kapurendszert – most felmerül a lehetőség, hogy mégsem; hogy voltmég előttük is valaki.
Alapvetően érdekesnek ígérkező főszála lehet ez a sorozatnak -meglátjuk, mire jutnak vele, bár a készítők eddigi eredményeit látva úgygondolom, bizakodóak lehetünk. {mospagebreak title=Új Atlantis szereplők} Ha ennyire nem is durván, mint az SG-1 esetében, azértszereplők tekintetében van változás az Atlantisban is. Egyrészt,kikerült a főszereplők közül Aiden Ford hadnagy. Valljuk be, hogy az őkarakterével az elmúlt évben nem igazán tudtak mihez kezdeni. Ezért egyfelől,durvítottak a karakteren néhány szintet, a wraithekkel vívott csata során egy balesetegyfajta szuperkatonává változtatja; másfelől viszont csak visszatérő szereplőlesz, aki valahol a Pegazus galaxisban menekül és harcol.
Helyette azonban kaptunk két új karaktert – akikkel viszontigen kiváló cserét csináltunk. Mitch Pileggi, az X-akták korábbisztárja Caldwell ezredesként tűnik fel a Daedelus nevű űrhajóval, és aszorongatott Atlantisz segítségére siet. A hajó egyik legénységi tagja pedig Hermie,az asgardok egy képviselője – egy jó adag, emberiséggel kapcsolatos cinikusmegjegyzéssel súlyosbítva. (Elsőre érthetetlenek ezen megjegyzései – mintkiderült, ezeket is angolul mondja, de visszafelé. Az emberek ostobasága kezdfeldühíteni – például.) Az asgard tehát a maga nemében szórakoztatókarakter, de ebben a tekintetben továbbra is McKay viszi a pálmát – deaz ezüstérmet megérdemli a kis szürke.
Caldwell nagyon jó személyiség, igazi parancsnokiegyéniség. épp emiatt fájó egy picit az, hogy egy jó kis karakterek közöttikonfliktusforrást nem mertek bevállalni az írók: a második epizódban (TheIntruder) ugyanis kiderül, hogy Sheppardot előléptették alezredessé,a földi központ pedig megerősítette őt pozíciójában, így ő marad a báziskatonai parancsnoka. A korábbi hírek Caldwell kinevezéséről szóltak – ezideális lett volna a jól összeszokott társaság egységének megbontására, ésnéminemű belső huzakodások előidézésére a parancsnoki láncon belül.
Ezt leszámítva azonban az Atlantis úgy tűnik, megtartjaaz előző év végi színvonalat. A második epizód kicsit Trekes jellegű ugyan,kicsit töltelékíze van, de élvezhető így is. Ford története pedig újabbizgalmas epizódokra ad lehetőséget. {mospagebreak title=Summa…} …summarum, az első két-két epizód alapján nem kellfélteni az újabb folytatásokat, úgy tűnik, az íróknak van még bőveneldurrogtatnivaló puskaporuk, nem kell Enterprise-típusú mélyrepülésekreszámítanunk. Az SG-1 esetében az Ori, illetve a várható politikaicsatározások a jaffák berkein belül, továbbá a régi-új csapat belsőkonfliktusai szolgáltathatjá k az izgalmakat; az Atlantist pedig a tavalymegkezdett történetszál kibontása tarthatja a felszínen. Sőt, mivel mostantólkezdve, ha időszakos jelleggel is, de van lehetőség a Föld és az Atlantiszközötti kapcsolattartása, ezért szorosabban össze lehet fésülni a két sorozatot(erre szerencsése az SG-1 nyolcadik szezonjában is volt jó példa). Mitöbb,állítólag az Atlantis évad közepén aktuális duplarésze igazi cross-overlesz.
]]>