Az ördöngös doktor

Sok legenda, irodalmi mű és népkönyv, korabeli és mai ponyvafoglalkozik ezzel a hőssel. A tudós, aki szerződést kötött az ördöggel, és –nemúgy, mint a népszerűbb alakok- nem játszotta ki a másikat. élet, amíg lehetett,majd borzasztó módon halt meg. De ki volt ő, és hogyan vált legendává, az márfogasabb kérdés.

1886}

Faust. Az ördöggelcimboráló tudós-mágus, az örökkön kutató, önnön tudásával örökkön elégedetlen,mindent tudni akaró, látni vágyó ember. Nem csak egy alak; egy örök embertípus,amely sok író képzeletét megragadta – bár létezett egy Faust, aki például szolgáltelőbb a protestáns prédikátoroknak (igaz, csupán riasztó ellenpéldázatként),majd Marlowe-nak, Goethe-nek, Mann-nak, és még több remekírónak.

Georg Faust a 15-16. század egyik kétes alakja; a reneszánsz korjellegzetes alakja, tudós, mágus, varázsló, jós és vásári mutatványos is egyszemélyben. Faust a valóságban hihetetlenül művelt ember volt; több nevesegyházi személy feljegyzéseiből tudjuk, mennyire elkápráztatta őket mélyrehatóismereteivel, “aranycsináló” tudományával, mely a kor nagy divatjavolt.  Wittenbergben tanult az egykoriszegény szülők gyermeke, aki kiváló felfogású és tehetséges diák volt, aki éppúgy szórakozott, mint tanult; ám úgy fest, mégis a tudásvágy oldalára billentát a mérleg, elvégre ezért kötötte meg a paktumot végül. Krakkóba utazva kerültabba a társaságba, ami a mágia útjára vezette, olyan iskolába, ahol kedvéretanulmányozhatott arab, görög, perzsa és káldeus varázsformulákat, anigromantia titkait vagy éppen mágikus igéket és ábrákat.

Innentől vált világi emberré; a medicina doktorának nevezte magát,asztrológus lett és matematikus. Cigányoktól tanult chiromantiát, azaztenyérjóslást, és sok emberen segített poraival és „bűvös” főzeteivel. Sokatkeresett horoszkópjaival és jóslataival, de még a ráolvasásokkal is. Néhányfennmaradt leveléből kitűnik, hogy ebben az időben már hallucinált; MagisterGeorgius Sabellicus Junior, (ahogy ő magát nevezte), kiolvasta sajáthoroszkópjából, hogy hamarosan találkozik majd az ördöggel, és valóban fényt véltlátni, nevetést hallott, különös árnyakra figyelt fel.

Ekkkor találkozott egy Thomas Hann nevezetű mágussal, aki bűvös,veszedelmes igéket tanított neki, és különféle trükkökkel látta el a sikeresámításokhoz. Egy kristályszellemet pedig egy névtelen kristálynézőtől kapottkölcsön…

Állítólag ezután nem sokkal kötötte meg a paktumot az ördöggel; hogyezt hogyan tette, az az írók vagy népkönyvszerkesztők fantáziáján múlik.  Egyben egyezik meg a sok leírás; ez aWittenberg melletti erdőben történt, és a paktum pénzről és tudásról köttetett,valamint Lucifertől szolgául kapta Mephistophelest, aki minden szükségletétkielégítette. értem ez alatt a ruhák, cipők, használati tárgyak, élelem és nőkbeszerzését…

Tény az, hogy 1516 után mint mágus hivalkodik, és innentől fordul át agarabonciás diák alakjába a komor mágus képe.

Számos vidám tréfa vagy épp komor történet főhőse; a hordómeglovaglása, afférja Szép Helénával, a pokol és a menny bejárása, a világbeutazása; közben folyamatosan vitázik Mepistophelessel vagy egy famulusával.Felszarvaz –szó szerint- egy alvó lovagot, megidézi Nagy Sándort és feleségét acsászárnak, mágikusan utazik a bajor herceg esküvőjére, Anhalt grófnőnek télközepén friss déligyümölcsöt teremt, létrán utaztatja diáktársait az ivászatra.Furcsa lakomákról szólnak történetek; az ételek beszélnek, majd a végénsárkányfogattal utaznak tovább, más vendégeket semmiből hozott vacsorávalvendégel meg, majd szőlőillúzióval tréfálja meg őket.

A valóságban különféle egyházi és világi méltóságoknál járt körbe,pénzt keresett horoszkópjaival és tudását –na meg vagyonát- gyarapította.  

1540 körül halt meg egy Rajna melletti német városkában – afeljegyzések alapján brutális gyilkosság áldozata lett, vagy baleseté; alkímiaikísérletei egyike sülhetett el balul.

Egész éjjel rettenetes lárma rázta az Oroszlán fogadó falait.Sikolyok, üvöltés és valami természetfölötti dübörgés rémítette a szomszédokat.A fogadós is csak a hajnal első sugaraiból merített annyi bátorságot, hogybekopogtasson Faust nevű titokzatos vendége ajtaján. Amikor nem kapott választ,reszketve nyomta le a kilincset. Pozdorjává tört bútorok között ott feküdt apadlón a hírneves mágus felismerhetetlenségig elváltozott és iszonyúanmegcsonkított holtteste.

Württemberg polgárai megoldották a haláleset rejtélyét, magyarázatuk mais olvasható a fogadó falán levő bronztáblán:

A leghatalmasabb ördögök egyike, az életében sógorának nevezettMephistopheles törte ki a nyakát, amikor 24 évvel korábban kötött szerződésüklejárt, és lelkét örök kárhozatra magával ragadta.

 1587-ben pedig már olvashatóvolt az első megjelent könyv is, mely Faustot ég és Föld titkainak ismerőjekéntmutatja be, ki még az ördöggel is szövetségre lépett, ezért – a reformációszigorú vallása szerint – elkárhozott. Itt, Johann Spiess Dr. Faustus János,neves varázsló és fekete mágus című könyvében még csak ponyvahős, egy fonal,melyre különféle népi babonákat, anekdotákat fűz fel az író, ám egy fontos pontmár itt fellelhető; az ördöggel kötött pactum, azaz szerződés.

Aki ebből a népi “garabonciásból” létrehozta a titánialkatot, a merész tagadót és lázadót, az intellektuális kíváncsiság űztetudós-mágust, az Cristopher Marlowe volt. Rejtélyes halála után egy évvel,1594-ben mutatták be a nyomban hatalmas sikert arató darabot. A kutató, lázadószellemű, újraalkotott Faust nem közönséges csaló, se nem ördögimádó; a sátánsegítségére ahhoz van szüksége, hogy megismerjen minden lehetséges emberitapasztalatot. Marlowe leghatásosabb sorai azonban azok, ahol Faust,felismervén végül alkujának szörnyűségét, kudarcra ítélt erőfeszítéseket tesz,hogy vezekeljen, de tudva tudja, hogy nem térhet ki a következmények elől. Areneszánsz közönség borzongott az iszonyattól, amikor Faust felidézte örökkétartó büntetésének vízióját.

Valóságos “Faust-őrületnek” nevezhetnénk a dráma bemutatásaután elharapózó Faust-drámák, bábjátékok sorozatát, ekkor lettek kelendőek aFaust nevével “fémjelzett” grimoire-ok, varázskönyvek. Ám ezektöbbsége bármilyen irodalmi erény felmutatása nélkül, csupán minél nagyobbhaszon reményében íródott.

Faust halála után csaknem háromszáz év telt el, amíg az életétfeldolgozó talán legnagyobb irodalmi mű megszü letett. A német költőfejedelem,Johann Wolfgang von Goethe, majd’ harminc évig dolgozott költői drámáján, aFauston.

Az első rész 1808-ban, a második 1832-ben jelent meg. A mű főszereplőjeszakít a hagyományos értelmezéssel. Maga az Isten óvja meg őt az örökkárhozattól, mert “Az igaz ember, bárhogy is hibázik, nagyon jól tudja, mely azigazi út”. Más szóval Goethe Faustja hős.

Nem éri be az értelem és a tudomány által megszerezhető tudással, ésegyetlen olyan pillanatért eladja a lelkét, amely teljes kielégülést nyújtneki. Nem elégítik ki az érzékek “alacsony” gyönyörei, de megtalálja azélet értelmét egy egyszerű parasztlány szerelmében, akit elcsábított, majdelhagyott. A végső megváltást azonban annak köszönheti, hogy egy jobbtársadalom létrehozására vágyakozik az egész emberiség számára.

Goethe örök érvényű üzenete az, hogy az ember a benne rejlő gonoszellenére is elérheti a nemesség és jóság állapotát.

Talán nincs több olyan művész, aki ilyen filozófiai és lélektanimélységekig hatolva dolgozta volna fel Faust legendáját, de a történet sok másmaradandó értékű művet is ihletett.

Hector Berlioz Faust elkárhozása című drámai kantátáját gyakranoperaszínpadon is előadják. Charles Gounod Faust című műve minden idők egyiklegkedveltebb operája. Thomas Mann regénye, a Doktor Faustus látszólag csakcímében kapcsolódik hozzá, de Adrian Leverkühn áttételes, modern Faustként aszifilisznek adja el lelkét az ördög helyett.

Vajon mi érdekeset talált ennyi géniusz egy megvetett sarlatánerőszakos halálában ő Mitől oly népszerűek a róla szóló művek még napjainkbanis ?

A válasz talán az Oroszlán fogadó falán levő bronztábla szövegébenrejlik, amely világosan utal arra, hogy Faust, bár végül elkárhozott,huszonnégy évig élvezte a titkos sátáni erők adta tiltott hatalmat ésgyönyöröket. Tiltottak… de milyen csábítók !

Hiszen most is, ma is mindenki magára ismerhet Faust alakjában. Mi mása huszonegyedik század embere, mint egy-egy törpe Faust? Kutat, mindent tudniakar; megteheti, nem fenyegetik prédikátorok elkárhozással tudásvágyáért. A maiember nem az ördög, hanem a technika segítségével száll alá mennybe és pokolba;eljut az űrbe, és a tengerek, a föld mélyébe, tudós, és mágus ő maga is. Nemfenyegeti minden pillanatban az ördög – hiszen megszerezte: Mephisto – azönhittség- buzdítja arra, hogy mindent megismerjen.

De meg lehet, meg szabad-e mindent ismerni?

 

Források:
Ráth-Végh István: A varázsvessző
A világ leghírhedtebb démonjai
A múlt nagy rejtélyei

]]>