Tűéles kép, tökéletes, hatcsatornás hang és akár három dimenziós látvány – ezt kínálja az IMAX technológia. George Lucas ennek megfelelően akarja átdolgozni a Star Wars sorozatot. De mi is ez pontosanő
Egyre gyakrabban esik meg, hogy egy sikerfilmet néhány hét vagy hónap csúszással IMAX mozikban is bemutatnak. Ãgy történt a Csillagok Háborúja utóbbi második epizódjával, ez vár a Superman Returnsre vagy épp a Harry Potter következő darabjára. George Lucas, Peter Jackson, Robert Rodriguez és James Cameron is hitet tettek az IMAX mellett, és aktívan támogatják azt. Mint George Lucas tavaly elmondta, a Star Wars 30. évfordulójára szeretnék átdolgozni mind a 6 filmet IMAX 3D-re, majd pedig évente egy-egy epizódot bemutatni ebben a térhatású formátumban.
Az IMAX technológia a mozi túlélését jelentheti hosszútávon – jelenleg ugyanis házimozi változatban meglehetősen macerás lenne hasonló élményt produkálni. Bár jöttek ki DVD-n IMAX filmek is, ez csupán halovány utóérzete lehet az igazi mozinak.
Az IMAX történetének kezdete két világkiállításhoz köthető: az 1967-es montrealihoz illetőleg az 1970-es osakaihoz. Előbbinek volt a fő attrakciója a több mozivászonra egyszerre vetített filmek bemutatója. Ez azonban meglehetősen kényelmetlen volt, mivel több vetítőgépre volt szükség ehhez a rendszerhez – kanadai filmesek és vállalkozók egy csoportja azonban elhatározta, hogy létrehoznak valami jobbat. Egyetlen, nagyon erős vetítőgépet álmodtak meg, amely a hagyományosnál sokkalta nagyobb, tisztább, szebb képet tud vetíteni. és lőn – 3 évvel később Japánban be is mutatták a működőképes rendszert.
{mosgoogle center}
{mospagebreak title=A legnagyobb képformátum}
Maximum Image – ennek a rövidítése az IMAX. A hagyományos 35 mm-es filmnél tízszer, a 70 mm-esnél kb. háromszor akkora filmet használnak az IMAX vetítőiben. Ãltalában emiatt tolódik el az IMAX-os filmpremier – hiszen nem kevés időbe és energiába kerül átdolgozni a már kész alkotásokat az új rendszerre.
Míg a hagyományos vetítők függőleges behúzással dolgoznak, addig az IMAX gépeibe horizontálisan kell befűzni a filmet. A képkockákat – melyeket pedig vertikálisan torzítva vetítenek ki – vákuum tapasztja rá a lencsére, ezzel érik el a mindezidáig páratlan képélességet. Létezik 3D-s IMAX technológia is – ebben az esetben szintén ugyanarról a filmszalagról, de külön-külön vetítik ki a jobb és bal szemnek megfelelő képet. Mindez egy nyolc emelet magas, 21*27 méteres vásznon jelenik meg. A termek kialakításából fakadóan pedig végre teljesen mindegy, hogy hova kapjuk a jegyünket – az első sorból ugyanúgy élvezhetjük a látványt, mint az utolsóból, akár a szélen, akár középen ülünk.
A tökéletes képminőséghez tökéletes hang dukál – 6 csatornás, 24.000 wattos Surround Digital hangrendszert használnak az IMAX mozikban. Külön DVD-ről, a filmhez pontosan időzített módon játszák le a hangokat.
{mosgoogle center}
{mospagebreak title=IMAX filmek}
A legtöbb IMAX filmet kifejezetten ezekbe a mozikba forgatták – ezek általában 40 perc körüli alkotások, amelyekkel híven tudják demonstrálni a technológia előnyeit. Rengeteg háromdimenziós animációs kisfilm került bemutatásra – elsőre talán hihetetlennek hangzik, de a természetfilmek is hatalmas közönségsikernek örvendenek. Mitöbb, a legelső 3D-s IMAX film (Wings of Courage – 1995.) pontosan azért tarolt, mert egyedülálló módon volt képes bemutatni az Andok szépségét. Antoine de Saint-Exupery dél-amerikai kalandját követhetjük végig benne, amint repülőgépével lezuhan, és le kell jutnia a jeges hegycsúcsokról. Azonban nem csak a természeti képek lenyűgözőek, hanem a karakterek közötti dialógusok is – amelyekre pontosan azért nehéz odafigyelni, mert annyira a helyén vannak az apró részletek, hogy elvonják a néző tekintetét.
Az egyik legnépszerűbb film a Kék bolygó címet viseli – az operatőri munkálatok jelentős részét űrhajósok végezték el. A filmben úgy szemlélhetjük a Földet, mint maguk az űrhajósok – sőt, átélhetjük a földreszállás vagy épp a víz mélyére merülés élményét is. Hasonlóan nagyszerű munkának tartják a nézők A Mir űrállomás című filmecskét is, amely az amerikai-orosz együttműködés idején készült. Láthatjuk, ahogy a két nemzet tagjai a Föld felett keringve igazi bajtársakká válnak, és érezhetjük a már-már klausztrofóbiás bezártságot is az űrállomás belsejében – de kitekinthetünk az űr vagy épp a Föld szépségére is.
és hogy legyen némi tudományosan jól megalapozott science-fiction is a példák között, L5: First City In Space (L5: Az első űrváros) címmel jelenleg is fut egy háromdimenziós film. Az első, űrben született gyerek visszaemlékezéseiből ismerhetünk meg egy reális forgatókönyvet az első földönkívüli városáról. 3D animáció keveredik űrexpedíciók valódi felvételeivel – vágyálom valós, tudományos adatokkal.
{mosgoogle center}
{mospagebreak title=Hollywood több, mint 500 négyzetméteren}
A hollywoodi szuperprodukciók is sorra kopogtatnak az IMAX mozik bejáratánál. Az űrhajózás témakörénél maradva például elkészült az Apollo 13 IMAX változata is, az utóbbi évek nagy slágere – minő meglepetés! – a Star Wars volt: A klónok támadása ugyanis ebben a formátumban is bemutatásra került.
Az elmúlt évek termésében megtalálhatjuk többek között a Batman: Kezdődik!-et, a Charlie és a csokigyárat vagy a Pókember második részét. A Mátrix második és harmadik epizódja sem maradhatott ki; a gyerekek kedvence pedig az Oroszlánkirály lehet. Az idei év későbbi részében a képregényes vonalat erősítheti a V mint Vérbosszú illetőleg az új Superman mozi IMAX bemutatója.
Bár jó ideig úgy tűnt, a Duna Plazaba be fog költözni egy IMAX terem is, sajnos nem így történt, így – egyelőre – itthon nem élvezhetjük ezt a minőséget. Bécsben, Krakkóban illetve Varsóban találunk a legközelebb IMAX mozit.
A cég hivatalos honlapjáról el lehet jutni mindegyik város saját műsorához, ám ha valaki a bécsi bevásárlótúrát egy röpke filmnézéssel akarja megtoldani, jó, ha előre foglal helyet magának, mivel gyakorlatilag folyamatosan teltház van.
Ãrta: Miyazaki Jun
]]>
