Fekete István nemtartozik azok közé az írók közé, akiknek mindegyik írása egyazon sablon köréépül. Az egyik legkedveltebb magyar író történetei oly sokszínűek, szélesskálán mozognak, úgyhogy mindenki megtalálhatja a neki tetsző darabot. Hosszabb-rövidebbtörténeteinek újabb válogatása Erdély címmelkerült a könyvesboltokba.
A trianonibékeszerződés Magyarország legnagyobb vereségét jelentette Mohács után. Azország mintegy kétharmadát más országokhoz csatolták, és magyarok millióifelett röpült át a határ egyik napról a másikra. Az „új haza” törvényeihez valóalkalmazkodás, az elnyomás, kiközösítés megerősítette a szíveket, a régihazához való tartozást, de ennek ellenkezője is igazzá vált az elcsatoltterületeken. Magyar név, magyar származás… magyarul mégsem beszélnek már.
„Amikor búcsúztam, megkérdeztem, mi a nevük, hogy kinek acímére küldjem a fényképeket, amit róluk csináltam.
Az öreg valami furcsa nevet mondott, amit nem értettem.
– A felesége nevére küldöm – tréfáltam -, mondja afelesége nevét! – és kezem az öregasszony vállára tettem, mint aki kedvesnekem.
– Téglás Júlia – mondta az asszony.
– Mi?
– Téglás Júlia.
Melegem lett egyszerre.
– és a fiatalasszony neve?
– Szabó Eszter.
– Hiszen akkor magyarok!?
– Da, da! – mondta az öreg, és jókedvűen nevetett.”
(Részlet a Téglás Júlia című novellából)
Fekete Istvántcsaládi szálak is kötötték Erdélyhez, nem csak a vadászszenvedélye.Magyarországon már-már főúri vadásznak érezhette magát a középosztály ünnepelt alakjaként,s így kapva kapott minden alkalmon, amikor lehetősége volt kiruccanni Erdélybe.Minden egyes ilyen utazásnak a rokonlátogatás pusztán látszólagos indoka volt,az író elsősorban vadászni járt ide. Patikus nagybátyja pedig türelemmel fogadtaunokaöccsének eme hóbortját, és összehozta a megfelelő emberekkel, hogyErdélyben töltött ideje ne legyen rossz emlék.
1925 és 1944 közöttaz író legalább tíz alkalommal járt a vadászparadicsomnak minősített Erdélyben,s utazásai során valósággal beleszeretett a lecsatolt országrészbe. Nem csak avadászélmények – jók, rosszak egyaránt – eredménye ez, hanem azoké atalálkozásoké is, amelyek finoman csiszolgatták az emberekről, a világról,mégis, elsősorban a szabadságról alkotott nézeteit.
„Mint amikor nehéz álom után ébred az ember: megtörliverejtékes homlokát, hallgatja, hogy ver a szíve, lenyeli a szorongás keserűízét, és végül hálát ad az Istennek, hogy álom volt az egész – úgy gondolok énmost vissza Erdélyre.”
(Részlet az Erdély című novellából)
Az Erdély című kötet vadászélményekkelteli; a sorok közt, szívet melengető és megdöbbentő megfogalmazással bújnak ela fejtegetések, azok az apró részletek, amelyek elvezetik az írót véglegeskövetkeztetéseihez.
Fekete Istvánkisprózáinak újraszerkesztett változatai kerültek ebbe a válogatáskötetbe, elsőmegjelenés alapján rendezve. A külföldre tolt magyarság egy részénekmindennapjai elevenednek meg a lapokon, olyan írásokban, amelyeknek nagy része hatévtizede nem jelent meg.
Terjedelem: 208 oldal
Ãra:
]]>
