Tíz nap hallgatás után Kína végre elismerte azt, amit az Egyesült Államok hírszerzése szivárogtatott ki: a kínai hadsereg sikeresen lőtt le egy kiöregedett kínai meteorológiai műholdat. A lépés az űrfegyverkezés kiújulását jelentheti – ezt máris így tálalják a nyugati médiák.
Csillagháborús-terv – Ronald Reagent azért nem engedte be annak idején George Lucas a Skywalker Ranchra, mert a rendezőt irritálta, hogy népszerű Star Wars címét használták az USA rakétavédelmi tervének keresztelőjekor.
A hidegháború lezárulta óta a Szovjetunió is (ami azóta fel is bomlott) és az Egyesült Államok is -hivatalosan legalábbis- felfüggesztették az űrháborús kísérleteket. Most úgy tűnik, hogy az USA lépéshátrányba került az űrfegyverkezést illetően Kínával szemben – bár tavaly októberben George Bush kijelentette: "Amerikának jogában áll megtagadni a világűrhöz való hozzáférést azoktól, akik az Egyesült Államokéval ellentétes érdekeket képviselnek. " Ezzel együtt hitet tett amellett, hogy a föld körüli területek kontrollja épp annyira fontos szerinte, mint a tengeri vagy légi fölény. Akkor Tony Snow fehér házi szóvivő cáfolta az új generációs űrfegyverek kifejlesztését. Nyilatkozatában kifejtette, hogy a világűr védelmi célokra való használata nem új fegyvereket jelent, hanem csupán arról van szó, hogy ma a banki automaták, navigációs eszközök és mobiltelefonok nagyarányú elterjedtsége fontossá tette a világűr ellenőrzését is.
Kína 10 nappal ezelőtt egy kinetikusenergia-rakétával lőtt le egy régi meteorológiai műholdat. A rakéta működése nagyon egyszerű – robbanófejet nem tartalmaz, pusztán az ütközés energiájával pusztítja el a célpontot. Az USA aggodalma nyilvánvaló: a sikeres kísérlettel Kína közelebb jutott ahhoz, hogy akár a rivális nagyhatalmak kémműholdjait is sikerrel iktassa ki. Ez például a tajvani kérdés kapcsán is komoly problémát okozhat: ha a kínai vezetés úgy dönt, hogy lerohanja Tajvant, a műholdak használatára rászokott amerikai hadseregnek sokkal nehezebb lenne beavatkoznia.
Ugyanakkor a szétszóró törmelék veszélyezteti a békés, polgári célú űrkutatást is: károsíthatja a kereskedelmi műholdakat, vagy akár a Nemzetközi Űrállomást is. A földkörüli pályán keringő űrszemét mennyisége már eddig is aggasztó méreteket öltött.
Aggodalomra azonban nem csak ez ad okot: a kínai illetékesek maguk is igencsak meglepettnek tűntek. Nagyon úgy tűnik, hogy az elnökön és a kínai néphadsereg 2. tüzérségi hadosztályának beavatottjaink kívül senki nem tudott a kísérletről. Ugyanakkor lehetséges, hogy a siker magukat a végrehajtókat is váratlanul érte, és emiatt az akció kommunikációjára sem készültek fel megfelelően mértékben.
Liu Jianchao mindenesetre igyekszik megnyugatni a nemzetközi közvéleményt: elismerte, hogy sikeres űrfegyverkísérletet hajtottak végre, ugyanakkor azt állítja, Kína ellenzője az űrfegyverkezésnek.
Az űrfegyverkezés azonban máris felgyorsult: az Egyesült Államok szakértői lázasan keresik a megoldást, mivel lehetne kivédeni az ilyesfajta támadásokat. Jelenleg két "gyors" lehetőséget tudnak felmutatni: vagy elkezdenek tartalékműholdakat gyártani, hogy ha kilőnek egyet, viszonylag gyorsan pótolni tudják, és emellett, vagy ehelyett a műholdakat korlátozott manőverezőképességgel látják el, hogy azok ki tudjanak térni a rakéták elől. Abban azonban biztosak lehetünk, hogy az USA hadserege sem fog ennél a védekező taktikánál megállni.
Kína műholdat lőtt le – a BBC elemzése
{youtube}NpHvD7NRmzo{/youtube}
]]>