A sok tudományos és fantasztikus film után a klónozás első, kézzel fogható, tudományos bizonyítéka Dolly,a bárány volt, aminek születését 1997. február 23-án jelentették be.Hol tart most a technika? Járnak-e már közöttünk klónozott emberek?Ezekre a kérdésekre keressük a választ.

Mint minden tudományos fogalomnak, a klónozásnak is van defíníciója:„Sejtek vagy élőlények nem ivaros szaporítása, melynek eredményeképpena “szülővel” genetikailag azonos egyedek jönnek létre.” Ez akár azt isjelentheti, hogy elméletben képesek vagyunk olyan embereketmesterségesen előállítani, akik hajszálra úgy néznek ki, mint mi. (Szószerint kívül-belül a megszólalásig hasonlítanak ránk.)

A klónozásnak már történelme van. Ha az elejéről szeretnénktanulmányozni ezt a jelenséget, akkor az őskorig kell visszamennünk,mivel klónozni már az előember is tudott. Természetesen ők még nemtudták, mi miért van, viszont tapasztalati úton megtanulták, hogy anövények dugványozással szaporíthatóak, ami a klónozás egy primitívformájának is tekinthető.

A mai modern klónozási procedúra teljes mértékben más színezetetölt, a tudósok ugyanis ismerik a DNS felépítését, és azt is tudják,hogy vannak bizonyos módszerek az örökítő anyag reprodukálására. Ezttermészetesen az egysejtűek esetében a legegyszerűbb megvalósítani,mivel –ahogy a nevük is mutatja- egyetlen sejtben benne van mindeninformáció, ami az utódláshoz kell.

Dolly, a bárány (1996-2003)A filmek világában a többsejtűélőlények klónozása egyszerűnek tűnhet. A legtöbb hollywoodiprodukcióban van egy hiper-szuper gép, ami kívül-belül leutánozza azalanyt (lásd az A hatodik napon című  filmet). Napjainktechnikája jelenleg ott tart, hogy képesek vagyunk egy többsejtűélőlény örökítő anyagát beültetni egy megtermékenyítetlen petesejtbe,ám azt egy nőstény egyedre kell bíznunk, hogy a régi, jól bevált útonkihordja azt. Ez az elmélet 1997-ben nyert bizonyítást, amikormegszületett Dolly bárány, az első klónozott emlős.

Dolly úgy született, hogy az eredeti állat emlőszövetének egyetlensejtjét a tudósok eltávolították, majd fogtak egy másik nősténybárányt, és kivettek belőle egy petesejtet. Laboratóriumi körülményekközött „Dolly anyjának” az örökítő anyagával megtermékenyítették apetesejtet, és ezt egy harmadik számú bárány gondjaira bízták, hogyhordja ki az újszülöttet. A módszer korántsem jó. Statisztikailagminden 200 kísérletből csak egy vagy kettő sikeres, Dolly születésétpéldául nem több mint 276(!) kudarc előzte meg.

Azóta kilenc év telt el, és a klónozás újabb és újabb kérdéseket vetfel. Etikai, vallási nézetek sora merül fel, amikor a génmanipulációszóba kerül. Japánban például, ha nem lenne a klónozási technológia,akkor az ország veszélyesen közel kerülne az éhhalálhoz. Ott a marha éssertésállományt szaporítják klónozás útján, mesterségesenmegtermékenyítve azt a fajt, amely a legtöbb húst adja. Jelenleg aKínában dúló éhezésnek is ez a módszer lehet az egyetlen megoldása.

{mospagebreak title=Az emberi klónozás}
Azemberi klónozás terén jóval bonyolultabb helyzet. Az Egyesült NemzetekSzervezetében most is különböző politikai érdekcsoportok lobbiznak, ésmindnek megvannak a maguk érvei. Akadnak olyan országok, mint példáulPuerto Rico, Olaszország, Portugália vagy az Egyesült Államokkonzervatív kormányzata, amik minden eszközt latba vetnek, hogy azemberi klónozás teljesen tilos legyen. Szemléletük szerint ezzel aművelettel – még ha azért is történik, hogy egy emberi életetmegmentsenek – egy másik életet vesznek el. A keresztény országokbanezért övezi óriási felháborodás ezt a témát.

A másik oldal (Belgium,Dél-Afrika, Dél-Korea, Franciaország) minden eszközzel lobbizik azért,hogy a gyógyászati célú emberi klónozást engedélyezzék. A klónozottsejtből kinyerhető egy ember teljesen egészséges, új szerve, nem kelltehát donort találni. Arról nem is beszélve, hogy a gyógyszerek egyrésze is teljesen fölöslegessé válhat, mivel a szervezet nem lökné ki afrissen beillesztett szervet, hiszen a saját anyagából reprodukálták.Nagy-Britanniában a törvény engedélyezi a terápiás célú klónozást.

Akárhogy is végződik a vita, jelenleg amódszer a legnagyobb ellenség. Mivel nagy számú próbálkozás kell egysikeres klón létrehozásához emberi reprodukálást még nem sikerültvégrehajtani. (Egy tudós, a dél-koreai Hwang Woo Suk, ugyan előállt ezzel az állításával, de később kiderült, hogy a tudós meghamisította a kísérleti eredményeket.)

A módszer hiányosságain és azetikai-erkölcsi normák megszegésén kívül egyéb problémák isfelmerülnek. Másképp reagálunk a járványokra, máshogy gondolkodunk, mástulajdonságokkal rendelkezünk, ez tesz minket emberré. Egyklón-emberiség hihetetlen mértékben sebezhetővé teszi az életünket,egyszersmind fricskát mutat a Darwini alapelvnek: mármint, hogy az erősmarad fenn. Az is előfordulhat, hogy a sejtből kivehető örökítő anyagsérülhet, és a klón valamilyen szempontból hibás lesz. Dolly például2003-ban meghalt egy olyan betegségben, amit csak az idősebb bárányokszoktak elkapni.

Az emberiség jövője az utódjainak sorábantalálható, ezen semmilyen technikai csoda nem tud változtatni. S minélfrissebb a génállomány, annál egészségesebbek lesznek a gyermekek. Hamindez megváltozik, és a Földön mindenki csak egy kicsit is jobbanhasonlít egymásra, akkor annak beláthatatlan következményei lehetnek.
{mosgoogle center}

]]>