Emlékeztetőül: a Dnyepr rakétát július 26-án bocsátották fel, és az indítása utáni 73. másodpercben (a szükséges működés 100 másodperc lett volna) műszaki hiba miatt az irányítórendszer kikapcsolta a hajtóművet. A rakéta ezután 80 tonnányi üzemanyaggal visszazuhant kazah területre. ( Az indítási program szerint a hajtómű első fokozatának Türkmenisztán területére, a második fokozatnak pedig az Indiai-óceánba kellett volna visszahullania.)
A kazah kormány a hajtómű anyagának környezetszennyező hatásától félve megtiltotta, hogy újabb Dnyepr típusú rakétákat indítsanak Kazahsztán területéről (a bajkonuri űrrepülőtér orosz tulajdonban van), amíg nem tisztázzák a baleset okát, és ki nem küszöbölik a hibát.
A kudarc oka az orosz űrügynökség mostani tájékoztatása szerint egyértelműen az irányítórendszer hidraulikájának hibás működésére vezethető vissza.
A Dnyepr hordozórakétát az RSZ-20/Vojevoda, a nyugati besorolás szerinti SS-18 Satan típusú ballisztikus rakétából alakították ki. Ezt a hordozórakétát úgynevezett aknavetős módszerrel indítják: az indítósilóból kilövik, mint egy aknát, a hajtómű pedig a földfelszín feletti harminc méteres magasságban kapcsol be. Az átalakítás célja az volt, hogy a haditechnikát békés célokra átalakítva használhassa az orosz űrügynökség.
Bár a Dnyepr békés küldetései közül ez a hetedik, a haditechnikai fellövéseket számolva pedig a 160. sikeres alkalom lett volna, a mostani baleset mindenképpen hatással lesz ennek a rakétatípusnak a jövőjére.
A Dnyepr feladata az lett volna, hogy 18 műholdat állítson pályára 500 kilométeres magasságban. Ezek között volt a BelKa névre keresztelt első fehérorosz műhold, amelynek indítását a helyszínen megtekintette Alekszandr Lukasenko fehérorosz államfő is. A BelKával együtt orosz, olasz, amerikai és kolumbiai űrberendezések semmisültek meg.
]]>
