Előző cikkünkben megírtuk, hogy egy fotós botrány van kibontakozóban a Syfy valóságshowja, az általunk is nyomon követett Heroes of Cosplay kapcsán. Egy fotóstúdió azt állítja, hogy a tévécsatorna jogtalanul használta fel a főszereplőkről készült képeiket, sőt, még a cosplayereket is megfenyegette. Hogy mi ebben a történetben az igazság, az nem most fog kiderülni – de igyekszünk megvilágítani a nem annyira egyszerű hátteret.

Mivel nem annyira vagyunk otthon a szerzői jogokban, ezért Völgyi Attila fotóriporterhez fordultunk néhány kérdéssel. Fotózásról szóló blogjában rendszeresen foglalkozik az ezzel kapcsolatos szerzői jogi kérdésekkel és jogvitákkal is – egyébként pedig idén a Goldenblog szakmai kategóriájának 10 legjobbja közé is bekerült.

  [caption id="attachment_16316" align="alignleft" width="301"]Fotó: Katona Vanda/Napi Gazdaság Fotó: Katona Vanda/Napi Gazdaság[/caption]

– Első ránézésre, a fenti információk alapján kinek van igaza? Elég volt-e a cosplayerekkel aláíratni egy nyilatkozatot vagy valóban kellett volna a fotós engedélye is?

– Alap esetben mind a magyar, mind a nemzetközi (így az amerikai) törvények szerint a fotóalanytól is kell egy úgynevezett modell engedély a kép közléséhez (különösen kereskedelmi felhasználásnál) és a fotó készítőjétől is kell egy szerzőjogi hozzájárulás a fotó felhasználásához. Ha a modell engedélye hiányzik, akkor a modell képmáshoz fűződő személyiségi jogai sérülnek, ha a fotós engedélye hiányzik, akkor a fotós szerzői jogai sérülnek. Fontos kérdés, hogy pontosan milyen szövegezésű megllapodás született a fotós és a cosplayerek között, illetve milyen szövegű nyilatkozatot írattak alá a tévések a műsor szereplőivel a képekre vonatkozóan. A fotóssal kötött megállapodásban szerepelhet, hogy a modellek is szereznek szerzői jogokat és ez befolyásolhatja az ügy kimenetelét, de ez nem túl gyakori, ezért valószínűtlen is – és ez megkérdőjelezi a tévécsatorna védekezésének megalapozottságát is. – Mi a helyzet az NBC érvelésével, mely szerint a cosplayerek úgymond társszerzői a fotósnak? – A törvény egyértelműen kimondja, hogy a fotó csak az alkotó kifejezett engedélyével használható bármire is. A modell nem szokott társszerzője lenni a képnek, így szerzői jogokat sem szokott kapni a fotó felett. Automatikusan semmi esetre sem. Ha erről születik külön megállapodás, akkor persze lehetséges, de egyrészt ez nem szokás, másrészt, ha lenne ilyen, akkor nyilván nem reklamálna a fotós a csatornánál. Amennyiben a tévécsatorna olyan szerződést íratott alá a cosplayerekkel, hogy a fotóalanyok vállaják a jogi felelősséget az általuk a csatornának átadott képek felhasználási jogaiért, akkor azzal a csatorna sikerrel hárítja rájuk a felelősséget. Például hasonló felelősség áthárítás szokott lenni a pályázatoknál is, hogy a fotós felel érte, hogy rendelkezik a fotóalany engedélyével és ő vállalja a felelősséget jogvita esetén, így a pályázat kiíróját nem terheli felelősség. Bár az aktuális ügyben ez is elég rendhagyó megoldás, mert a szerzőjogi törvény alapelve, hogy minden felhasználást a jogtulajdonos engedélyez – ez pedig fotók esetében a fotós.

Az ilyen viták elkerülése miatt is érdemes mindenről pontosan szerződni és minden szerződést alaposan elolvasn és értelmetni aláírás előtt.

– Ha egy conon le akarok fényképezni egy cosplayert, akkor legyen a zsebemben egy szerződésminta? 🙂 Vagy ha én vagyok a cosplayer, akkor én írassak alá szerződést az engem fényképezőkkel? – A szerződés hétköznapi helyzetben életszerűtlen, ezért is reklamálják sokan a márciusban életbe lépő új PTK (Polgári Törvénykönyv) szövegezését, ami egyébként azt írja le, ahogyan eddig is működtek a személyiségi jogok a magyar bírói gyakorlatban. Viszont pont az ilyen helyzetek elkerülése végett nagyon is ajánlott a szerződés fotós és modell között. Szerződés hiányában ugyanis senki nem kezdhet semmit a képekkel, sőt a fotóalany beleegyezése nélkül le sem lehet fényképezni őt. A fotó elkészítéséhez lehet engedélyt adni ráutaló magatartással, amihez elég lehet, hogy a fotóalany belemosolyog a fényképezőgépbe, mert ebből látszik, hogy tudja, hogy fényképezik és nincs ellenére. A fénykép elkészítésének engedélyezése viszont nem jelent engedélyt a fotósnak a kép közzétételére. És attól, hogy valakiről készült egy kép, azt nem lehet csak úgy akárhol akármire használni. Persze, amíg nem sérti a modellt egy megjelenés, addig nem fog reklamálni érte, de a képmáshoz fűződő személyiségi jogok lehetőséget adnak neki a reklamációra. A modell viszont egyáltalán nem rendelkezhet a róla készült kép felett, az a fotósé, kivéve, ha erről a fotóssal külön szerződnek. – Feloldhatja ezt a problémát mondjuk a rendezvénynek a szabályzata? – A rendezvény vagy az annak helyet biztosító intézmény házirendje biztosíthat automatikusan engedélyt a fotózásra, ha a házirendben szerepel, hogy a résztvevők a belépéssel tudomásul veszik és arra engedélyt adnak, hogy róluk felvétel készüljön és a médiában megjelenjen. Ez általános sajtó megjelenésekhez elegendő felhatalmazás, de ettől a képek óriásplakáton, vagy termék hirdetéshez történő felhasználásához még mindig kell a fotóalany külön engedélye. Ez szokás például a Sziget és más fesztiváloknál is. A koncert jegyekre is rendszeresen ráírják, hogy a belépéssel elfogadod, hogy Te nem fotózhatsz, viszont Rólad készülhetnek felvételek és ezért nem reklamálhatsz. – OK, szóval a cosplayer belemosolyog a kamerába, esetleg még pózol is – ezzel ráutaló magatartást tanúsít. Pontosan milyen jogot is ad ezzel a fotósnak, amennyiben nincs a rendezvénynek erre vonatkozó szabályzata? – Ha a házirendben nincs általános engedély a fotózást (és videózást) illetően, akkor a rendezvényen ugyanazok a szabályok érvényesek, mint bármilyen más közterületen. A fotós csak a fotó elkészítésére kap engedélyt a ráutaló magatartással, sőt a fotóalany akár meg is tilthatja, hogy őt lefényképezzék. Ahhoz, hogy a kép bárhol megjelenhessen, akár „csak” a Facebookon, vagy a sajtóban, ahhoz a fotóalany engedélye szükséges.

Persze a fotós feltételezheti, hogy úgyis megengednék a közlést, így akár külön közlési engedély nélkül is megteheti, hogy közli a képet. Viszont ezzel jogi értelemben megsérti a fotóalany képmáshoz fűződő jogát, amiért később felelősségre vonhatják. Ha tehát nem akarsz jogvitát, akkor a publikáláshoz engedélyt kell kérni. Ha biztosra akarsz menni, akkor az engedélyt írásba kell foglalni – igen, járj szerződés sablonnal, ha publikálási (pláne ha üzleti) szándékaid vannak a képekkel és nem csak a fióknak fényképezel.

-Mi a helyzet a fényképek átadásával?

-Azzal, hogy fotós átadja a képeket, a szerzői és felhasználási jogokról egyáltalán nem rendelkezik. Engedély hiányában pedig nincs lehetőség a képek semmilyen felhasználására – viszont szinte mindig vitákhoz vezet, ha a feltetelek nincsenek az átadásakor lefektetve.

Ezért érdemes a képeket úgy odaadni bárkinek, hogy eleve írnak egy szerződést, de minimum egy levélben benne van, hogy mit szabad csinálni a képpel és mit nem. Ha például csak a Facebookon való közzétételben állapodtak meg a felek, akkor ezt érdemes írásban rögzíteni, hogy később ne legyen belőle vita. Bár a törvény a fotós feltüntetését minden esetben kötelezően előírja, érdemes ezt is kikötni minden felhasználási engedélyben, már csak emlékeztetőül is.

 ]]>