Quentin Tarantino napjaink egyik legismertebb rendezője. Munkásságáról gyakran megoszlanak a vélemények, egyesek szerint, amit ő tesz, az nem nevezhető művészetnek mások szerint Tarantino nemcsak remek rendező, hanem kivételes forgatókönyvíró is. A kilencvenes évek legjobb fiatal filmes szakembere a minap lett 43 éves.
{mosgoogle center}
Quentin Jerome Tarantino 1963 március 27-én látta meg a napvilágot a Tenesse állambeli Knoxville-ben (USA). Azt már korán sejteni lehetett, hogy a kis Quentin előbb-utóbb valamely művészeti ág felé fordul, elvégre olasz felmenői közül sokan zenészével, sokan színészettel foglalkoztak. Első forgatókönyvét 22 évesen írta, címe Captain Peachfuzz and the Anchovy Bandit. A mű nem alkotott nagy sikert, mégis rádöbbentette Tarantinót, hogy a jövőben a filmezéssel szeretne foglalkozni.
A fiatal, feltörekvő rendező folytatta tanulmányait. Egy ideig a James Best Theatre Companynál (James Best Színházi Társulat) próbált szerencsét, majd Allen Garfield’s Actors’ Shelter tagja lett. Mindebből nem igazán lehetett megélni Los Angelesben, ezért egy elismert videokazetta-eladó cégnél vállalt munkát.
Az üzletlánc alkalmazottjaként írta meg a Született gyilkosok (Natural Born Killers) című későbbi nagy sikerű hollywoodi produkció forgatókönyvét, de az elismerést először nem ez a film hozta meg Tarantino számára. A Tiszta Románc történetét az amerikai rendező 1992-ben alkotta meg és ezzel Hollywood szakmai köreiben osztatlan sikert aratott.(A forgatókönyvet, csak egy évvel később vitték filmvászonra.)
Ugyanebben az évben az amerikai művész újra megpróbálkozott a rendezéssel. (Első filmje a My Best Friend’s Birthday (1987) nem aratott osztatlan sikert) A Kutyaszorítóban (Reservoir Dogs, 1992) című produkció sikere után Quentin Tarantino nevét elsősorban, mint filmrendezőként ismerték meg a nézők. A filmszakma bizalmát jelzi, hogy Tarantinót újabb alkotás elkészítésére is felkérték, többek között a Sötét zsarukat (Man in Black) vagy a Féktelenült (Speed) lett volna lehetősége filmvászonra vinni.
Akkoriban talán kicsit merésznek tűnhetett ezeknek az ajánlatoknak az elutasítása, de az amerikai rendező inkább Hollandia felé vette az irányt, hogy ott létrehozzon egy kultuszfilmet, a Ponyvaregényt (Pulp Fiction,1994). Ebben a produkcióban kristályosodtak ki a későbbi összetéveszthetetlen Tarantinói jellegzetességek, például az emlékezetes dialógusok, vagy a nevetségesen sok halott.
Első fantasy alkotását, későbbi nagy barátjával, Robert Rodriguezzel karöltve hozta létre. Az Alkonyattól Pirkadatig (From Dusk Till Dawn, 1996) című produkciónak nem csak a forgatókönyvét írta az amerikai művész, hanem már a filmvásznon is felbukkant Richard Gecko szerepében.
Quentin Tarantino neve 2003-ban a Kill Bill két részével újra bekerült a köztudatba, majd a fantasy műfajához is visszatért és Robert Rodriguez felkérésének eleget téve besegített a Sin City című produkció létrehozásában. A film olyan jól sikerült, hogy a képregény rajongói állítólag a folytatásban is Tarantino részvételét követelték, aki szívesen vállalta az újabb kihívásokat.
Az elismertség és a rajongás mellett az amerikai rendezőt sok kritika éri, elsősorban a filmjeiben fellelhető számtalan erőszakos és durva jelenetek miatt. Tarantino ezekre a vádakra többnyire csak szélesen elmosolyodik és annyit fűz hozzá: „Legalább valami maradandót alkottam.” és akárhogy is nézzük, ez így is van.
]]>
