Kirk, Spock és McCoy triumvirátusára alapoz a tervezet – az eredeti Star Trek sorozatot forgatták volna újra, új szereplőkkel, új helyzetben, teljesen új módon tálalva a klasszikus showt. Ugyanazt a receptet vetették volna be, amit nem sokkal korábban a Battlestar Galactica minisorozattal indított el Ronald D. Moore, aki teljesen a nulláról indította el a történetet, ami abszolút semmilyen módon nem kapcsolódik az eredetihez: nem előzmény, nem folytatás, hanem önálló mű.
Mint a tervezetben írja Straczynski és Zabel, megérett az idő arra, hogy a stúdió megtegye ezt a lépést. A Star Trek mögött álló kreatívcsapat elfáradt (írták ezt 2004-ben, alig egy évvel az Enterprise törlése előtt), gyakorlatilag önmagukat ismétlik újra és újra. A két producer szerint amegoldás nem az, hogy csináljunk egy „Star Trek: Egy Másik Generáció”-t, vagy egy „Star Trek: Egy Új Hajó”-t. Menjünk vissza, a kezdet kezdetéhez, nézzük meg, mi tette sikeressé az eredeti sorozatot, és tálaljuk újra – friss, új kezdetre van szükség. (Ezt a meglátást egyébiránt azóta fényesen igazolta a Battlestar Galactica vagy épp a Batman: Begins mozifilm páratlan sikere is.)
Straczynski egyébiránt sem fél nagyon az ilyesfajta újrakezdésektől – a képregény világában ez ugyanis egy teljesen mindennapos dolog, ő pedig képregényíróként is dolgozik. Rendszeresen jönnek ki újabb és újabb változatok a legnépszerűbb hősök életútjairól, legyen az Batman, Pókember vagy épp az X-men csapat számtalan új inkarnációja.
Zabel pedig eleve a Lois & Clarke sorozaton dolgozottévekkel ezelőtt, ami a Superman-téma egy sikeres újraértelmezése volt a maga idejében – azóta pedig elkészült a Smallville illetve nemsokára a mozikba kerül az új Superman film is. De példálóznak a James Bond filmekkel is – a rajongók vitatkoznak ugyan, hogy melyik színész volt a legjobb James Bond, demindegyiknek megvolt a maga nézettsége, és majdnem mindegyiknek megvannak amaga rajongói.
Hogy a Trek rajongók el tudnának-e fogadni egy ilyen erőteljes változtatást? Straczynski szerint igen. Emlékeztet arra, hogy az eredeti sorozatot 6 héttel azelőtt hagyták abba, mielőtt az ember első alkalommal lépett volna a Holdra – azóta sok minden változott a világban, hihetetlen fejlődésen ment keresztül a technológia. Gondoljunk csak a kommunikátorra, ami a hatvanas években valóban scifinek tűnt – ma a legátlagosabb mobiltelefon többet tud nála. De példának hozzák a Star Trek: Az Új Nemzedéket is, ami kezdetben igen negatív kritikákat kapott a rajongóktól –végül mégis sikerült megnyerni a tetszésüket, a jó történeteknek és a tehetséges szereplőgárdának köszönhetően.
Ahogy a képregények világában működnek az alternatív univerzumok, úgy működhetne a kétféle Star Trek univerzum is: az „A” univerzum lehetne az eddig elkészített valamennyi Trek sorozat és mozifilm, míg a „B”univerzum lenne az új változat.
Miért működött az eredeti Star Trek sorozat? A tervezet írói szerint az optimista hozzáálláson, a kalandos történetvezetésen, a hősiességen túl a három főszereplőn is múlt a dolog. Kirk, McCoy és Spock három ősi archetípus megtestesítője: a harcos, a doktor és a pap megfelelői. A három főszereplő kapcsolata, barátsága adta meg a sorozat egyedi ízét, ők a Csillagflotta legendás alakjai. Kirk a született vezető, szenvedélyes, az érzelmei vezetik, amik valóban emberivé teszik az embereket, és kész bármiért megharcolni, amit ő valóban jónak tart; Spock spirituális alak, erőteljes, higgadt, valahol a mélyben viszont magányos; McCoy bölcs, humoros és cinikus egyben, „a gyóntató, akit mindenki kívánna magának”, írják az alkotók.
Mellettük természetesen szerepelnének az eredeti sorozat egyéb karakterei is – Sulu, Chekov, Uhura, Scotty sem maradhatnának ki egy újabbváltozatból. Ugyanakkor bevonnának új karaktereket is az alkotók a régiek mellé– a Trek egyik mottója a „végtelen változatosság végtelen kombinációban” volt, aminek a megtartásához jelentősen hozzájárulnának újabb szereplők is.
Kreatív terv
A 14 oldalas dokumentum természetesen nem csak a győzködésből áll, hogy miért is lenne érdemes rebootolni a sorozatot, hanem konkrét elképzelésekkel is előáll, hogy miről szólna – mi lenne az, amit az eredeti változatból átvennének, és mi lenne az a plusz, ami miatt érdemes lenne elkészíteni.
Érdekes módon hasonló alapszituációból indulna a pilotepizód, mint a J.J. Abrams-féle tervezett mozifilm: elmesélné, hogy Kirk ésMcCoy (akik akkor már régi barátok) hogyan találkozott először Spockkal. Erre egy elhagyatott, feltérképzetlen bolygón kerülne sor, egy ősi, több millió évesváros feltárása során. Azt is megtudhatnánk, hogy Kirk – a Csillagflotta legfiatalabb kapitánya – hogyan is kapja meg az Enterprise – a flotta legmodernebb hajójának – parancsnoki posztját. és ezen epizód végén hangzana ela mindenki által ismert naplóbejegyzés elsőként: „Az űr, a legvégső határ…”.
Straczynski és Zabel természetesen megtartaná az Enterprise klasszikussá vált formáját, azonban modernizálva – a példa ismerős lehet a már említett Battlestar Galacticaból is, ahol hasonlít is az eredeti változatra a hadihajó, de mégis erőteljesen különbözik; de a Trekben is többszörvisszanyúltak az eredeti Enterprise sziluettjéhez, ismerős, mégis más hatástkeltve.
Az eredeti Star Trek megpróbált választ keresni arra, hogy milyen technológiai lehetőségeink lesznek mintegy 200 év múlva – az új változatban ugyanezt a kérdést fel kell tennünk. Mint már említettük a példát,a mai telefonok jóval többet tudnak, mint a kommunikátorok az eredeti StarTrekben – az új sorozatnak meg kell mutatnia, hogy a jelen tudásunkkal hogyanképzeljük el a jövő technológiáját.
A változások azonban nem csak a színészek személyét, akarakterek újragondolását, vagy a technikai fejlettséget érintik – hanem atörténetvezetést is. JMS neve egybeforrt a Babylon 5-tel, a Babylon 5 pedig szakítva a televíziós scifi hagyományaival, nem önálló epizódok tömegéből állt, hanem egy évadokon átívelő történetet mesélt el. Az eredeti Enterprise egy ötéves küldetést teljesített – hogy eljusson oda, ahova ember még nemmerészkedett.
Ez egy öt éves kaland, jól meghatározható kezdettel, csúcsponttal és lezárással – akárcsak a Babylon 5 szintén öt éves története. Azúj Star Trek sorozat epizódjai tehát összefüggőek lennének, lenne egy háttérbenmeghúzódó történetszál. Egyébiránt ez a fajta szemlélet szintén nem példanélkül álló a Trek történetében – a Deep Space Nine szintén hasonló megközelítéssel dolgozott. (Az a Deep Space Nine, amelynek írógárdája későbbnekilátott The 4400-at és Battlestar Galactica-t gyártani, amelyek jelenleg alegsikeresebb sf sorozatok közé tartoznak.)
És ha már JMS állna a sorozat hátterében, nem maradhatna ki egy adag misztikum, rejtély sem az új Star Trekből. A felvetés erőteljesen hajaz a Babylon 5 háttértörténetére – egy ősi és idegen faj, amely több száz világon hagyott maga után nyomokat. Amelyik az emberi civilizációt egy teljesen új szintre tudná emelni, és aminek nyomait esetleg minden humanoid faj a DNS-ében hordozza – legyenek azok emberek, vulkániak, klingonok, és társaik?
Mi történne, ha ennek a fajnak a megtalálása lenne Kirk, McCoy és Spock fő célja – mi lenne, ha EZ lenne az ötéves küldetés lényege? A tervezet szerint tehát nem puszta felderítő misszió lenne az Enterprise útja, nem pusztán azért indítanák útjára a flotta legmodernebb hajóját, hogy új helyeket, civilizációkat ismerjenek meg – hanem lenne egy olyan rejtett célja is, amelyet a vezérkaron kívül nem ismer senki.
Egy teljesen új Elsődleges Irányelve lenne a Csillagflottának – nem az, hogy ne avatkozzunk be a fejletlenebb civilizációksorsába, mint a korábbi sorozatokban… hanem egész egyszerűen az, hogy az Enterprise bármit megtehet, amit szükségesnek ítél annak érdekében, hogy megtalálja ezt az elveszett, ősi civilizációt. Bármit.
Kik vagyunk? Miért vagyunk itt? Különlegesek lennénk? Ágyútöltelékek lennénk? Eszközök? Vagy felkészítenek minket… valami csodálatosra?
Ezek lennének az új Star Trek sorozat alapkérdései, amikre szép lassanként válaszokat kapnánk öt éven keresztül. Az öt év komplett, kerek egészet alkotna a pilot epizódtól a sorozatzáróig, de természetesen nyitva hagyná a lehetőséget a folytatáshoz.
Straczynski és Zabel írnak a szezonok felépítéséről is. Mint említettük, egy olyan történettel nyitnának, amit a rajongók szerintük mindigis látni akartak: Kirk és Spock megismerkedésével és barátságuk kezdetével,valamint megmutatnák, hogyan is kapja meg Kirk az Enterprise parancsnokságát. Az első szezon 4-5 epizódja foglalkozna a sorozat fő történeti szálával –példának az X-aktákat említik, ahol hasonló módon építették fel a háttérben húzódó mitológiát.
Nem feledkeznek meg azonban az eredeti Trek sorozat egyik ragyogó húzásáról sem – a kor legjobb science-fiction íróit kérték fel arra,hogy írjanak történeteket az Enterprise kalandjaihoz. Ugyanezt megtennék most is: történeteket vennének a mai kor legjobb íróitól, amiket aztán feldolgoznának a forgatókönyvírók. Képzeljünk el egy olyan Star Trek sorozatot,amiben évadonként 4-5 epizód olyan írók művein alapulna, mint Neil Gaiman, Stephen King, Ray Bradbury, Dean Koontz, Michael Crichton, Anne Rice, Kurt Vonnegut, vagy Anne McCaffrey.
Szintén évandonkénti 4-5 epizód az eredeti sorozatepizódjait dolgozná fel új körítésben. Vegyük például a tribblis epizódot… mi lenne, ha nem csak aranyosnak tűnő szőrmókok lennének, hanem mondjuk lenne valamiféle céljuk is… meg foguk?
A fenti ötletek a jelen állás szerint nem fognakmegvalósulni, vagy legalábbis nem ebben a formájukban – hogy a J.J. Abrams-féle Trek mozifilm merített-e ebből a 2004-es tervezetből, és ha igen, mennyit, nem lehet tudni. (A Kirk-Spock találkozás ilyen mértékű központba állításának ötlete megfoganhatott a két gárdában teljes mértékben függetlenül is, meg át is vehették ebből a tervezetből a film készítői.)
]]>
