Báthori Erzsébet, a vérben fürdőés attól megifjodó asszony. A nő, aki titokzatos erőkkel próbált üzletelniszűzlányok vérével. Az elmebeteg, szadista némber. A bomlott elméjűtermészetgyógyász. Ilyen, és hasonló címkékkel próbálták beskatulyázni acsejtei vár úrnőjét. De ki volt ő valójábanő



A csejtei rém

Báthori Erzsébet,Nádasdy Ferenc, a hírhedt fekete bég özvegye. Férjét rettegték, mint a törököt, sunokatestvére volt Erdély fejedelme, Báthori István. Az asszony 1560-banszületett, Bocskai György és Báthori Anna gyermekeként, és tizenöt évesen mentfeleségül a kor híres hadvezéréhez. Öt gyermekük közül Pál, Anna és Kata éltemeg a felnőttkort. Nádasdy Ferenc 1604-ben halt meg – özvegye egy évtizeddelélte túl. Ám mégsem férjének, rokonának,családjának köszönheti máig tartó kétes hírnevét.

1610. március 5-én Thurzó Györgynádor több megyében rendelt el nyomozást Báthori Erzsébet gyilkosságainakügyében, majd II. Mátyás magyar király, német-római császár adott ki újabbrendeletet 1611-ben, az idézet az uralkodói iratból való.

“Báthori Erzsébet [?] többártatlan leányt, nemes és nem nemes szolgálóleányt, jóllehet semmivel sem adtakerre okot, törvényes eljárás nélkül, borzasztóan, teljesen és kegyetlenülmegölt, testüket megcsonkította és forró vasakkal égette, a húsukat kitépte éstűzben megsütötte és a megsütött darabok elfogyasztására kényszerítette őket[?]. “

Thurzó nádor embereivel 1610december végén rohanta meg a csejtei kastélyt, és elfogatta a tetten értözvegyet és bűntársait. Az 1611. január 7-én kelt nádori ítéletlevélből való akövetkező idézet.

“Egy Doricza nevezetű leánytugyaais halva találtak ütések és kínzások következtében, más hasonlóképphalálig marcangolt, haldokló két leány is találtatott a kastélyben. “

Báthori Erzsébetet mintegyhatszáz szűzleány meggyilkolásával vádolták. Bizalmasai pénzzel, ékszerrel,ruhákkal csalogatták az úrnő leendő áldozatait a várba, akiken kiélhetteszélsőségesen szadista hajlamait. A vád komoly hangsúlyt fektetett arra, hogy ahozzá nevelési célzattal beadott nemes kisasszonyokat is halálra kínzott volna;éheztette őket, kegyetlenkedett velük. A vallomások szerint az asszony ördögifantáziáról tett tanúbizonyságot; a korabeli Magyarországon ismert tortúrákvalamennyi változatát alkalmazta rajtuk. Kezdetben csak verték őket – a márilyenkor meghaltakat kibelezték és megcsonkították-, majd jött a tüzes vassalsütögetés arcon, végtagon, nemi szerveken, szájban, gyertyákkal, lángolófahasábokkal, kénbe mártott tollakkal folytatta. A víztortúrát is kedvelte, nemcsak a tölcséres megoldást, de télidőben a patak jegébe vágott lékbe állítottegy meztelen leányt, majd egy másikat halálra forráztatott. Tűkkel és ollókkalmarcangolta a kikötözött serdülőket; a vér láttán eszét vesztve foggal,körömmel esett neki a gyermekeknek. Kannibalizmus iránti szenvedélyemutatkozott meg abban, hogy a leányok testéből kitépett darabokat süttette megés etette fel a gyermekekkel; különös fantáziája pedig abban, hogy mézzel kentbe egy leányt, és méhkas közelébe állította.

Így a periratok, és egykorisegítői. Nem csoda hát, hogy az ítélet a következőképpen szólt:

“Nádasdynét, mint vért szomjazó,szívó istentelen asszonyt, kit a vétségen kaptak Csejthe várában, örökfogságra? Ficzkó Jánost, Ilonát, Dorottyát és Katalint, az ő legfőbb segédkezőcinkostársait legsúlyosabb büntetésre sújtani kéri?”

A bűntársakat kivégezték, azözvegyasszonyt egy szobába falazták Csejte várában, ott is halt meg 1614augusztusában.

Ám valóban így volt? Mi vitte ráa gyilkosságokra ezt az intelligens, gazdag asszonyt? 

Van, aki a szűzlányokban látja aválaszt; a mágia fontos szere a szűzlányok vére. Báthori Erzsébet bizonyáraokkult körökbe keveredett, démonokat próbált lekenyerezni a szüzek vérévelő
Nem.

Lehet, hogy csupán a magafonnyadó szépségét akarta megtartani? Ficzkó János szerint, mikor egy ízbentükre előtt fésültetett egy leány által, az ügyetlen volt, az asszonymegütötte, hogy a szolgáló vére kiserkent, és ím, ahol a szűz vére érintette,megifjodott a bőre. Meglehet, természetgyógyász hajlama volt, a szüzek vérétőlremélte visszakapni ifjúságát?
Nem.

Csak őrült lett volna, akiszenvedést vágyott látni mindenhol? Férje halálától megbomlott, szadistaelmebeteg?
Nem. 

Nem volt az egész egyéb egymonstre koncepciós pernél. Szembeszökő formai hibák és kínvallatássalkierőszakolt  vagy éppen hamisítottvallomások sorakoznak az aktában. Nem szembesítették az özvegyet egy tanúvalsem, meg sem hallgatták. Jogsértések tömkelege volt ez az egész, bizonyítékcsak három akadt; egy sebes kezű leány a kastély borbélyánál – az éppengyógyulni volt a várban -, a másik egy lázban elhalt parasztlány – hónapokkalkorábban halt meg, és exhumálták -, és két német szolgáló – akik akkor haltak meg,mikor az úrnő nem is volt a várban.

Nem áll meg a vád, még ha akkoriszemmel nézzük is. Egy összetákolt vádirat az egyetlen bizonyíték, ami inkább aszerkesztők dús fantáziájáról árulkodik.

és miért kellett az asszonytilyen súlyos bűnökkel vádolni?
Hiszen volt akkor súlyosabb bűnis:
A felségárulás.

Báthori Erzsébet a német-rómaicsászárral dacoló erdélyi fejedelem rokona volt; meglehet, levelei gyanúbakeverték, és rokonsága, hogy mentse a hatalmas Nádasdy-vagyont, a korrémmeséiből összeszőtt ellene egy vádat. S valóban; a vagyon megmaradt.

Csak a tisztesség nem.
 

Források:
Száz rejtély a magyartörténelemből
Torrente del Bosque: Kínzások éskivégzések Magyarországon


]]>