Tóth Csaba A sci-fi politológiája könyvecskéje úgy látszik, egy hullámot indított el (vagy ahogy a Nevelj jedit! előszavában maga Tóth Csaba fogalmaz: franchise jelleggel működik), hogy egyes tudományterületek szakértői fiktív sci-fi és fantasy világokban vizsgáljanak, azzal illusztráljanak nagyon is praktikus, tudományos kérdéseket.
A Nevelj jedit! ilyenformán tíz szerző írását fogja össze, aki szorosabban-lazábban mind kötődnek a pedagógia tudományához (a kötet alapos bibliográfiát tartalmaz és a szerzők rövid bemutatását is), ugyanakkor nem esnek a túlzott okoskodás hibájába; még azok számára is élvezetesek az elemzések, aki jelen cikk szerzőjével ellentétben nem tanultak évekig pedagógiát (megjegyzés: nekem így különösen élvezetes és izgalmas volt, de ez már egyéni perverzió).
Mind a tíz szöveg egy-egy konkrét aspektust, problémát emel ki az ismert fantasy vagy SF univerzumokból, bár egy-egy szempont vagy gondolat csak egészen tág értelemben tekinthető pedagógiainak, ez semmit sem von le az észrevételek értékéből.
A következőkben pár mondatban mindegyik tanulmányra kitérek.
Az első elemzés a Galuska László – Feleki Mirkó: Elmék (h)arcai – Tanulás és műveltség a Star Wars és a Trónok harca világában a legnépszerűbb SF és fantasy sagában megfigyelhető lovagi nevelést veszi górcső alá. A buddhizmus zen ágával, és a koraújkori szamurájok képzésével állítja párhuzamba a Jedi Akadémiát, míg a középkori egyházi és lovagi neveltetéssel a westerosi fiúk előtt álló lehetőségeket. Az elemzés azért különösen izgalmas, mert ki ne akart volna gyerekként hős (jedi)lovag lenni? Hát miután így összeszedve láttam, hogy milyen hosszadalmas és szigorú a képzés, vagány csempész lennék inkább vagy kerülőutakon járnék, mint Arya Stark. Boráros-Bakucz András: Ki mentse meg legközelebb a világot? – Feladata-e egy ma pályakezdő tanárnak, hogy felkészítse a jövő nemzedékének hőseit a világ megmentésére? A második szöveg két kultikusnak mondható sci-fi film feldolgozását vizsgálja (fontos megkülönböztetés, hogy nem az alap Orson Scott Card regényt, amelyben Ender Wiggin hihetetlenül fiatal, mindössze hat éves, amikor bekerül a Hadiiskolába): a Csillagközi invázió spártai jellegű katonaállamát és a Végjátékban megfigyelhető diák-együttműködést és a számonkérés módját. Talán a téma szemszögéből ez a legkevésbé érdekes elemzés, ami azonban nem a szerzők hibája, mindkét világban háborús fenyegetettség van, ami tudjuk jól, nem az oktatás finomságainak kedvez. Nagy Ádám: Hosszú és eredményes életet! – a Kobayashi Maru-próba tanulságai a Star Trek-univerzumban A kötet szerkesztőjének írása a „no win” helyzetekről. A pedagógiát csak mellékesen érinti, ellenben talán a legsokszínűbb elméleteket hozza elő a játékelmélettől pszichometrián át az érvényesség fogalmáig. Lehet, hogy matematikus édesapám miatt van, de ezt találtam a legizgalmasabbnak az elemzések közül, egyes kérdéseken napokig tudtam töprengeni. Nagy Ádám – Svitek Szilárd: Mindenkiben ott az X – mutánsok és tehetséggondozás A szegregált tehetséggondozás, és az előnyeiről, hátrányairól szóló viták ismerősek a saját világunk iskoláiból is, de a X-men sorozat egy szélsőséget mutat, pont ezért tökéletes petri-csésze a jelenség vizsgálatához. Kár, hogy a szegregáció kérdését az elemzés csak érinti, és inkább az intelligencia és a tehetség irányába indul. Mindenesetre, amikor elolvastam Xavier mutáns iskolájának a fiktív pedagógiai programját, konkrétan hangosan felnevettem. Bár lehet, hogy csak azért, mert évekig kellett minden évben elolvasnom (vagy legalábbis aláírnom) a munkahelyem pedagógiai programját, és magam elé képzeltem, amint Logan egy végtelen évzáró/évnyitó értekezleten ücsörög, és hozzám hasonlóan szenved. Körtvélyesi Franciska: Előítéletesség és morális dilemmák a varázsvilágban A Harry Potter ideális terep a pedagógiai kutakodásokra. Ellentétben az előzőleg vizsgált könyvekkel, filmekkel, a történet nagy része egy oktatási intézményben, Roxfortban játszódik, és a varázslóiskola nem csak háttér az eseményekhez, hanem jelentős szerephez jutnak a tanárok, az órákon tanultak vagy éppen maguk az órák. Ebből az összetett és izgalmas problémakörből az elemzés a társadalmi hierarchia, diszkrimináció iskolai megjelenését és az értékrend kérdéseit nézi meg közelebbről. Horváth László: Harry Potter és a roxforti pedagógusok Horváth László elemzése a legpedagógiaibb megközelítésű, a tanári karaktert és attitűdöket vizsgálja, ami azért különösen érdekes, mert egyik másik elemzett sci-fi vagy fantasy világban sem jelenik meg a szónak ennyire a hagyományos értelmében vett tanár, jó és rossz egyaránt. Melinda Mikusová: Bullying a Harry Potterben Az utóbbi évtizedekben megkerülhetetlen téma lett az kényszerűen összezárt, szabályozott közösségekben, mint az iskola vagy a katonaság, a zaklatás kérdése. Maga a bullying tág fogalom, a fizikai, verbális és szociális támadás a részét képezi. Az elemzés arányaiban keveset foglalkozik a Harry Potterben megjelenő zaklatással, pedig Darco Malfoy és a csatlósai révén több iskolapéldáját is látni a könyvben, filmben az ilyen jellegű erőszaknak. Egy részletet nem tudok elengedni szó nélkül: az elemzés írója azt a megjegyzést teszi, hogy a lányok általában áldozatok vagy nézők. Ezzel egyáltalán nem tudok egyetérteni, és számos olyan személyes tapasztalatom van, ahol a legdurvább iskolai zaklatók lányok voltak, és bár szó sem volt fizikai erőszakról, a lelki terror legalább akkora károkat tud okozni… sőt. Lőrincz Andrea: Stephen King gyermekei – A Vesztesek Klubja King elhíresült mondása, hogy ‘a pokol a többi ember’ kifejezi regényeinek központi elemét: nála mindig az emberi természet legrémesebb oldala kerül előtérbe. Miért lennének ez alól kivételek a gyerekek? A Derry-i iskola hét összeverődő diákjának mindegyike más okból van marginalizált helyzetben, és mindannyian zaklatás áldozatai. Kingnél persze a bandájuk nem a pozitív mentsvár, csak egy ideiglenes szövetség, és a gyerekkorban elszenvedett inzultusok feldolgozása felnőttkora sem sikerül. Ez az elemzés a legesszészerűbb a kötetben, aránylag kevés pedagógiával, de olvasmányos gondolatfolyammal. Karlowits-Juhász Orchidea: Így neveld a sárkányodat, avagy pedagógiai kultúraváltás a Hibbant-szigeten Hablaty rossz tanuló, nem az apja büszkesége, ugyanis a Hibbant-szigetek gyereknevelési és oktatási elvárásainak nem felel meg. Ennek kapcsán az elemzés a tananyag megváltoztatásával foglalkozik, ami nagyon aktuális téma, elég csak például a kötelező olvasmányok körül fel-fel lángoló vitákra gondolni. Azt pedig elleshetnék a hazai kerettantervek kitalálói a hibbant-szigeti oktatást megreformáló tantárgy ötletekből, hogy egy témakört (konkrétan a sárkányismeretet), hogy lehet a legkülönbözőbb tantárgyakba integrálni, megteremtve egyfajta holisztikus szemléletet, mégis felmutatva a sokféle aspektust. Mert a földrajzórai Balaton ugyanolyan víz, mint a kémián a H2O. A Nevelj jedit! ötletes vállalkozás, érdekes gondolatokkal és jó felvetésekkel. Erősen ajánlott mindenkinek, aki bármilyen formában vagy munkakörben a pedagógia körül forog, illetve kötelezővé tenném a könyv elolvasását minden tanár szakos hallgatónak. Lehet, hogy komolyabban vennék – mondjuk – a tanári attitűdök megtanulását, ha arra gondolnak, hogy Pitonok, McGalagonyok vagy Lupinok szeretnének inkább lenni… De persze a Nevelj jedit! szórakoztató olvasmány annak is, aki egyszerűen szereti a Star Wars, a Trónok harca vagy akár a Harry Potter világát, és bármit örömmel olvas, ami erre biztosít mélyebb vagy más szempontú betekintést.]]>