Egy új modell alapján, a gömbhalmazokban a csillagok egymáshoz közeli elhaladásai során, sok neutroncsillag-páros keletkezhet, amelyek később összeolvadásukkal gammavillanást produkálnak.

Az elmúlt évek kutatási eredményei alapján lassan bontakozik ki a kép a gammavillanások eredetét illetően. Ma igen valószínűnek tűnik, hogy a hosszú lefutású (kb. 2 másodpercnél hosszabb) villanások rendkívül nagytömegű csillagok élete végén bekövetkező, úgynevezett hiprernóva-robbanásokkor történnek.

A rövid lefutású jelenségek pedig akkor következnek be, amikor két neutroncsillag, avagy egy neutroncsillag és egy fekete lyuk ütközik és összeolvad. Erre a korábbi feltételezések szerint olyan kettőscsillag-rendszerekben kerül sor, ahol mindkét tag, élete végén szupernóvaként felrobban, és egy-egy neutroncsillagot hagy hátra. Ezek később egymáshoz közeledhetnek, végül összeolvadhatnak, kiváltva a robbanást. Egy újabb ötlet szerint azonban neutroncsillag-párosok korábban, egymástól független égitestekből, véletlen találkozás alkalmával is keletkezhetnek.
Jonathan Grindlay (CfA) és kollégái hívták fel az utóbbi lehetőségre a figyelmet. A több 100 ezer, illetve millió tagot számláló gömbhalmazok belső vidékein ugyanis igen nagy a csillagsűrűség.

Az [origo] cikke

]]>