M.A.G.U.S. körül kialakult káosz nem kedvezett a megítélésének, ugyanakkor tény, hogy a fantasztikum egyik legjobb írója, akinek köteteit türelmetlenül várják rajongói. A március 19-i Átjáró Találkozások védnökeként exkluzív interjút adott az SFportal számára – a három részre bontott beszélgetés első darabjában a M.A.G.U.S. helyzetéről, a Keleti szélről és az Inomival kapcsolatos kettős érzéseiről vall a szerző.

Miyazaki Jun, SFportal.hu: Kezdjük azzal, ami a legtöbb M.A.G.U.S.-rajongót érdekli! Mi a helyzet a Keleti szél második részével?

Gáspár András: Leadtam a második kötetet az új kiadónak, jelenleg aszerkesztés fázisában van – ők döntenek arról, hogy mikor adják ki. A kéziratebben a formájában már 2001-2002 óta készen van.

SFportal.hu: Ez a kézirat akkor megfordult már Bogdán Miklós, az Inomi tulajdonosának kezében?

G.A.: Nem volt nála, sosem adtam ki a kezemből. Akkor ugyanis nem voltak adottak azok a feltételek, amelyek most igen, például a kiadói háttér. Ennek hiányában nem láttam értelmét, hogy bedobjam ezt a kéziratot. Most viszont úgy érzem, hogy a Tuannak szándékában áll a kiadói háttér kiépítése. Egyébként ez még mindig nem a vége a történetnek, hanem csak egy második kötet. Egy jókora második kötet, ésegy nagyjából ugyanekkora terjedelmű harmadik kötet is várható – remélhetőlegmég idén. Rajtam nem múlik – már sok minden készen van a harmadikból. Időközbenfolyamatosan zajlottak rajta munkálatok, de még kell dolgoznom, hogy komplettlegyen. Egyszer remélhetőleg ugyanúgy össze lehet rakni egyetlen könyvvé, mintannak idején a Karnevált – ennekkapcsán természetesen várható a Keleti szél I-ből reprint kiadás, ami anno még a Valhallánál jelent meg.

SFportal.hu: Korábbi kötetekből várható újrakiadás?

G.A.: A Tuan Kiadónak vannak ilyen szándékai, első körben a Csepp és tenger újrakiadását tervezik.Remélem, hogy idővel sor fog kerülni a Halál havában és az Észak lángjai immáron ötödik kiadására is. én nyitott vagyok rá, ez csak annak a kérdése, hogy felkérnek-e erre, mint ahogy Miklós tette a Karnevál kapcsán – amely, úgy látszik, az elég meggyőzően szerepelt ahhoz, hogy újrakiadása lehetséges legyen.

SFportal.hu: Mint mondtad, néhány éve már megírtad a Keleti Szél 2-t, mégsem akartad kiadni a kezedből. Mi volt ennek az oka? Nem voltál megelégedve Bogdán Miklóssal vagy az Inomival?

G.A.: Az Inomi nem volt kiadó, legalábbis nem abban a tradicionális értelemben, ahogy én egy kiadót értelmezni tudok. Miklós a jogok tulajdonosa volt, aki különféle stábokkal kísérletezett, hogy működési hátteret teremtsen – ez nem sikerült valami jól. Olyannyira nem, hogy sokan, akikkel együtt próbált dolgozni, az eredmények ellenére inkább más elfoglaltság mellett döntöttek. Én akkor hagytam fel a közreműködéssel, amikor Pálinkás Imre leköszönt a főszerkesztői posztról. Noha sok mindenben nem értettünk egyet, őt még el tudtam fogadni, mint főszerkesztőt. Az utódját sajnos már nem. Sem szakmailag, sem emberileg. Onnantól ez már nem volt kérdés. Nem hozhattam magam olyan helyzetbe, hogy az én leadott szövegeim felett ők diszponáljanak. Ez lehet, hogy nagyon csúnyán és nagyon önkényesen hangzik – aki ismer, az tudja, hogy nem vagyok ilyen –, de valahol meg kell húzni a határt, és én itt húztam meg.

SFportal.hu: Én úgy tudom, hogy azoknak az írásaiba,akiket a M.A.G.U.S.-közösség „nagy öregekként” becéz, nem lett volna beleszólása az új szerkesztőnek.

G.A.: Én kikötöttem, hogy nem, de kikötöttem én már sok mindent, amikor elkezdtünk együttműködni Miklóssal, és nem mindig sikerültek úgy a dolgok. Ő nagyon sokáig próbált az ebben a dologban érdekelt felekkel kompromisszumot tető alá hozni. Többen vannak, akik a M.A.G.U.S. legális továbbvivőjének gondolják magukat. A félreértések elkerülése végett, én úgy gondolom, hogy egy legális továbbvivője volt, Bogdán Miklós, és most egy legális továbbvivő van, a Tuan Kiadó és Mórócz Tibor. A többieknek különféle megalapozatlan igényeik vannak, de Miklós még velük is megpróbált megállapodni.én láttam olyan megállapodás-tervezeteket, amiket a magam részéről jóváhagytam volna, mégsem kerültek aláírásra. Az a meggyőződésem alakult ki, hogy az ellenérdekelt felek nem valódi megállapodásra törekednek, hanem csak obstrukcióra. 2002 után úgy gondoltam, hogy ebbe már nem érdemes belefolynom, és ehhez is tartottam magam. és a mai napig is tartom magam hozzá: 2002 óta ez az első nyilvános megszólalásom. és ez sem igazán nyilvános – ha nem te kérdeznél, vagy nem így kérdeznél, akkor nem is lenne mód arra, hogy erről beszélgessünk. Most ismét látom a kibontakozási lehetőséget: Tiborék kiadóban gondolkoznak, oly módon, ahogy Miklós – más jellegű üzleti tevékenységei miatt – erre nem vállalkozhatott. Ennek ellenére nem győzöm Miklós fontosságát hangsúlyozni ennek az ügynek a megoldódásában, ha végül meg fog oldódni. Én most már látom a fényt az alagút végén. Lehetnek még érdekes kanyarok, de elindultunk egy irányba.

Bogdán Miklósról és az Inomiról

SFportal.hu: Bogdán Miklóssal kapcsolatban mik az érzéseid, hogyan tekintesz vissza az együttműködésetekre?

G.A.: Miklós rengeteg pénzt, fáradságot, időt ölt bele abba, hogy a M.A.G.U.S. működjön – ő úgy gondolta, ezen múlik. Én nagyon kedvelem Miklóst, mint embert, noha nagyon gyakran nem értettünk egyet. Rengeteget ordítoztam vele telefonon, Akik ismernek, azok tudják, hogy elég könnyen elszakadhat nálam a cérna, és akkor üvöltözöm. Nagyon türelmes volt, egy jó értelemben vett, igazi harcos. Ugyanakkor nem volt jó szakmai befektető… igaz, sosem állította,hogy az lenne. Ő egy mecénás volt. Olyan körülmények között, ahogy mi eredetileg át akartuk adni az „Ynev-portfóliót” – ahogy ezt magunk között neveztük – talán működhetett volna a kiadás nála is. Úgy, hogy struktúrát kellett volna építenie, úgy nem. Ám így legalább megízlelhette azt, amit én az utolsó időszakban, 2000-2002 között éreztem, amikor a Ronin Kiadót csináltuk. Hogy ez milyen egyéb tényezőkön múlt még a dolog? Rendkívül sok ember egotripje van érintve ebben az ügyben,amivel pedig nem lehet szakmailag mit kezdeni. Ő sem szakmailag, sem emberileg nem tudta ezt kezelni. Azért nem kárhoztatom érte, mert a magam idejében én sem voltam ezzel másképp, sőt, most sem tudnék vele mit kezdeni.

SFportal.hu: Eladtad volna Bogdán Miklósnak a jogokat, ha láttad volna előre, mi következik?

G.A.: Mindenképpen. Én a meglévő jogtömeggel magamban, Miklós anyagi lehetőségei, az ő szellemi pihentsége nélkül nem tudtam volna mit tenni. Ez egy remek lehetőség volt arra, hogy Novák Csanáddal egyszer s mindenkorra lezárjuk az egymás között fennálló vitás kérdéseket. Ez sikerült. Ennek annyi emberi hozadéka volt, hogy az kell mondjam: megérte. Ha csak a szerződést nézem, akkor ez jó szerződés volt; ugyanakkor nem hiszem, hogy a végeredményével különösebben okom lenne elégedettnek lenni, de akkor jó megoldásnak látszott. Abban a helyzetben a mostani fejemmel is azt a döntést hoznám. Arra nem gondoltam, hogy ez a dolog idáig durvul, szerintem Miklós sem gondolta. Voltak még Csanád szekrényében olyan csontvázak, amik nem ugrottak elő, egészen a szerződés megkötése utánig. Miklós ebből a szerződésből annak idején nem hátrált ki – ezaz ő emberi kvalitásairól nagyon sokat elmond… Az, hogy ő ennek a szerződésnek a pontjaihoz tartotta magát, azok után, amik kiderültek, az csak az irántam érzett szimpátiájának és emberi tartásának volt köszönhető. Száz emberből százkettő kihátrált volna mögülem, ő nem tette. Olyan jogi hátteret biztosított ahhoz,hogy lemeccseljük ezeket a M.A.G.U.S.-jogkérdéseket, amiket a saját magam erejéből… talán meg tudtam volna teremteni, de nem akartam. Ez lehetővé teszi számomra, hogy úgy tegyek pontot mindenféle mondatok végére, most már ez a pont tényleg kikerüljön, hogy ne szenvedjenek az aktuális tevékenységeink károkat. Ilyen háttér mellett merem felvállalni az újbóli írást.

SFportal.hu: Emberileg tehát teljesen jóban vagytokMiklóssal…

G.A.: Természetesen.

SFportal.hu: …szakmailag nem értetek egyet?

G.A.: Mindig voltak szakmai nézeteltéréseink. én nagyon kedvelem őt, mert egy olyan mecénástípust testesít meg, ami korábban teljesen hiányzott a hazai könyvkiadásból. Nagyon csúnyán kapott, érdeme nem azt vonta volna magaután, amit kiosztottak neki… mondom, egotrip. Neki is egotrip volt, másoknak is. Én sokkal hamarabb abbahagytam volna a helyében, és úgy jöttem volna elebből az egészből, hogy hallani sem akarok róla. Ő tisztességes tulajdonost keresett, neki adta el a jogokat; megkérdezett, hogy belemegyek-e, különféle garanciákat foglalt a szerződésbe, amik fenntartanak nekem mindenféle rendelkezési jogokat az új helyzetben… amiket én nem nagyon érvényesítettem az előző érában, de most kőkeményen fogok érvényesíteni – egyetértésben egyébkéntaz új tulajdonossal.

SFportal.hu: Miklós és az Inomi tehát egy fontos mérföldkő volt a M.A.G.U.S. történetében…

G.A.: Mondjuk azt, hogy leharcolt helyettünk – helyettem személy szerint! – egy olyan hároméves időszakot, amit a magam erejéből nem tudtam volna.

SFportal.hu: …mit látsz a jövőben? Mondtad, hogy fenntartottál magadnak bizonyos rendelkezési jogokat,megtudhatjuk, mik ezek?

G.A.: Miklós tartotta fenn nekem azt a rendelkezési jogot, hogy csak az jelenhet meg Ynev, M.A.G.U.S. vonatkozásban, amire én áldásomat adom. Én ezen jog érvényesítésekor szeretném a Tuan Kiadó álláspontját irányadónak tekinteni: amire ők azt mondják, hogy alkalmas a megjelenésre, arra én úgy tekintek, mint ami valóban alkalmas rá. Ha időközben találok olyan tényezőt,ami ezt kizárja, akkor azt jelezni fogom. A Tuannal én együttműködni szeretnék, nem pedig diktálni nekik, mert csak így juthatunk előre. A másik véglet lenne abba átesni, hogy én döntsem el, mi jelenjen meg. Ezt a könyvkiadó dönti el, aki pénzt fektet bele.

SFportal.hu: Mit vársz a Tuannal való együttműködéstől? Mit gondolsz, milyen irányt fog venni a M.A.G.U.S. további története?

G.A.: Miután a Tuannak semmilyen szinten nem vagyok a tisztségviselője, illetve nem vagyok hivatalosan a kiadó alkalmazottja, nem látom az írókat – már a régi, még Valhallás időkben felbukkant neveken kívül -, nem tudom, milyen szerzőkkel lehet most együtt dolgozni, nem tudom, hogy a régi szerzőknek mik az elképzelései. A saját munkámat folytatom tovább, amit már évek óta csinálok, legfeljebb nem hivatalos minőségben. Nem tudok még egy „policyt”meghatározni, hiszen nem tudom, hogy milyen kötetszámban gondolkodik a Tuan, milyen szerzőkre számítanak, azok a szerzők milyen módon viszonyulnak hozzámmeg a régi dolgokhoz. Itt még eléggé zavaros a helyzet. Szeretnék majd látni egy kiadói tervet, és ők jelezték is, hogy ez ügyben számítanak az én véleményemre. Azt a politikát fogom folytatni, hogy ha kikérik a véleményemet,akkor azt elmondom, ha meg nem kérik, akkor azt adom, amit írtam, és ők megeldöntik, hogy milyen formában is számolnak vele.

Az interjút készítette: Miyazaki Jun

Exkluzív Gáspár András interjú, 2. rész – Játékfejlesztői évek

Gáspár András interjú 3. rész: Holdfényember és egyéb társszerzős művek

Interjú Mórócz Tiborral, a M.A.G.U.S. új kiadójával