Megkezdődött A da Vinci-kód jogdíj- és plágiumpere a londoni felsőbíróságon. Dan Brownt és kiadóját, a Random House-t Michael Baigent és Richard Leigh, Az abbé titka: Szent Grál, szent vércímű könyv szerzői perlik. Ez azonban nem állítja meg a könyvbőlkészült film bemutatását, melynek premierje május 19-én várható.
{mosgoogle center}
Ron Howardfilmje – tekintve a könyv átütő sikerét és a mostani per körülifelhajtást – az idei év legnagyobb durranása lehet a mozikban. A témaegyházi körökben kényes mivolta miatt a forgatás helyszínére érkező Tom Hanks(aki a főszereplőt, Robert Langdon professzor alakítja) tucatnyitüntetővel találta szemben magát a lincolni székesegyháznál. Atiltakozók élen Mary Michael apáca állt, aki egyenesenistenkáromlásnak titulálta a regényt. A könyv az utóbbi évekkétségkívüli bestsellere lett, a 44 nyelven eladott 25 millió példányaönmagáért beszél. Maga a történet érdekes állításokat sorakoztat fel,amelyeket ugyan nem könnyű alátámasztani, de cáfolni sem.
A film ugyan még csak most jutott túl azutómunkákon, máris számos szervezet és egyházi személy emelt kifogástellene. A római székhelyű Opus Dei katolikus szervezetegyemberként tiltakozik, amiért Dan Brown író úgymond „gyilkos éshataloméhes szektaként” tünteti fel őket, másodsorban pedig azért, merta film „előreláthatólag durván sérteni fogja a katolikus hívőkérzelmeit”. Ugyanakkor leszögezték, nem a történet egésze ellen vankifogásuk, hiszen az nagyrészt a képzelet szüleménye. Szerencsésnektartanák, ha „sikerülne összeegyeztetni a szólásszabadságot atoleranciával”. Egy másik katolikus csoport pedig korhatárosnakminősíttetné a filmet, hogy „ne tegyék ki a gyerekeket akatolicizmusról szóló alattomos hazugságoknak”.
Talán igazuk is van,legalábbis ezt erősíti a lassan egy éves fejlemény, miszerint Dan Brownmaga is megtévesztett „áldozat”. 1982-ben (magyar nyelven 1994-ben)ugyanis megjelent egy tudományos értekezés – Az abbé titka: szent Grál, szent vér – amelyben a három szerző, Michael Baigent, Richard Leigh és Henry Lincolnkifejtette azt, hogy szerintük mind a mai napig léteznek Jézus Krisztusés Mária Magdolna titkos házasságából gyökerező leszármazottak, ámmindezt a Vatikán eltitkolja, és a Sion-rend segítségével őrzi őket.Mivel A da Vinci-kód történetének is ez a legfontosabbkiindulópontja, az írót egyesek plágiummal vádolták meg. Ugyan a szerzőtámaszkodhat úgy egy történeti munkára, hogy nem követ el jogsértést,viszont a história eredetiségét már erősen hiteltelenné teszi az atény, hogy magát a Sion-rendet és az ő állítólagos bizonyítódokumentumaikat a hatvanas években egy francia szélsőjobboldalipolitikai szervezet találta ki.
Mindez azonban nem tántorította el Brian Grazer producert, hogy mozivászonra vigye a sikeres regényt. Szerződtette az Egy csodálatos elmével2002-ben Oscar-díjat nyert Ron Howard rendezőt, valamint sokatbizonyított színészgárdát hozott össze. A sokszor igen előrelátókritikusok szerint azonban a szereposztás meglehetősen változatos: TomHanks személyisége talán kicsit ellentmond a szálakat felgöngyölítőLangdon professzor karakterének, és társa, a Sophie Neveu-t alakító Audrey Tautou sem a legmegfelelőbb választás. Annál elégedettebbek viszont a felügyelő alakítására kiválasztott Jean Renoval (Bíborfolyók, Rózsaszín párduc), az albínó bérgyilkost játszó Paul Bettanyval (Egy csodálatos elme), az Aringarosa püspök szerepére felkért Alfred Molina (Luther, Pókember 2) pedig egyenesen a legjobb választás szerintük.
Legelőször a Cannes-i Filmfesztiválonmutatják be az alkotást, mint a rendezvény nyitófilmjét,Franciaországban és Japánban is ugyanekkor lesz először látható. AzEgyesült Ãllamokban és a világ többi részén csak két nappal később lesza premier. Az is előre borítékolható a filmmel kapcsolatban, hogy nagyport kavar majd. A közel 100 millió dolláros költségvetésű produkciórévén egyrészt sokkal többen ismerkednek meg Dan Brown elméletével,másrészt emiatt a visszhang is erősebb lesz, hevesebb vitákra advaalapot. De bízzunk benne, nem csak ezért lesz majd kötelező darab A da Vinci-kód.
]]>
