Amennyire történelmi ismereteink tudni engedik, az ókorbannem használt az emberiség semmiféle komoly segédeszközt bonyolultabbszámítások elvégzéséhez. Az abakusz tökéletesen megfelelt a hétköznapiélet által támasztott kihívások legyőzésére, sőt különböző típusai amagasabb matematikai műveletek elvégzésére is beváltak. Működniük iskellett, mivel nem volt más eszköz; legalábbis ezt hittük az első, 2100éves, asztronómiai számítógép felfedezéséig. 1900 húsvétja táján egy Elias Stadiatos nevű halászAntiküthera kis szigete környékén tengeri szivacsokat gyűjtött, amikorfelfedezett egy ókori hajóroncsot a tenger fenekén. Amikor felszínrejött, értesítette a hatóságokat, és ezzel szerepe a történetben le iszárult.
   
Az eredeti antikytherai leletAz athéni régészekmegállapították, hogy egy szerencsétlenül járt kereskedőhajóról vanszó, amely valamikor Kr.e. 87. környékén süllyedhetett el. Azonnalmegkezdték a műemlékek kiemelését, rengeteg vázát, szobrot és egyébhasználati eszközt sikerült felszínre hozni 1901 szeptemberéig, ámekkor a mentés nehézségei és a megfelelő búvárfelszerelések hiányamiatt abbahagyták a munkát. A kiemelt leleteket katalogizálták, de nemigazán fordítottak gondot mibenlétükre, így kerülhette el a felfedezéstaz a négy darabra tört tárgy, ami a kutatóknak jelentős fejfájástokozott a későbbiekben.
   
Csak két év múlva került a különös lelet Spyridon Staisneves görög régész kezébe, aki óvatos munkával megtisztította azt, éscsodálkozva fedezte föl, hogy fogaskerekek garmadájából áll a tárgy. Ezlázba hozta a tudományos világot, mivel némelyek a Philoponuszáltal Kr. u. 625-ben leírt asztronómiai eszközt vélték felfedezni atárgyban. Ám azonban nem nyílt lehetőség az azonosításra, ígyfélretették egy múzeumi pince sötét polcára, ahol is közel félévszázadig porosodott (csak zárójelben jegyzem meg: ezek szerintsenkinek nem ütött szöget a fejébe, hogy amikor Philoponusz megírtaominózus szövegét, ez a tárgy már több, mint 700 éve pihent azelsüllyedt hajó rakterében a tengerfenéken).
   
Derek de Solla Price1951-ben került Derek de Solla Priceprofesszor kezébe a lelet, aki minden lehetséges vizsgálatot elvégzettrajta. Ő jött rá először, hogy tulajdonképpen egy csillagászatisegédeszközt tart a kezében, máig is együtt emlegetik nevét az antikytherai lelettel. Aztán a technika fejlődésével egyre többetlehetett megtudni erről a rejtélyes tárgyról, így például az 1970-esévekben röntgennel is átvilágították (ne feledjük, közel 2000 évettöltött a tenger felszíne alatt ez a rendkívül összetett réztárgy,szétszedni teljességgel lehetetlen), így tudtak meg adatokat a belsőszerkezetéről.
{mospagebreak title=A tárgy “megfejtése”}   
1980-ban látta meg Richard P. FeynmannNobel-díjas fizikus az athéni Nemzeti Régészeti Múzeumban kiállítva, ésaz első gondolata az volt, hogy ez csak valami szélhámosság lehet.Tudjuk, nem az volt. Ez a találkozás új lökést adott a kutatásoknak.
   
Az1990-es években Londonban lineáris tomográffal vizsgálták – ez azeszköz lézerrel rétegenként tapogatja le a céltárgyat –, és egy angolmérnök, John Gleave az eredmények alapján megépítette az ókori számítógép pontos mását. 
   
Az antikytherai lelet reprodukciójaVegyükszemügyre közelebbről is ezt a rejtélyes leletet! Pontosan 32fogaskerék alkotja, és belefér egy 32x10x16 centiméteres fadobozba, adoboz frontoldalán valószínűleg számlapok, mutatók voltak. A készüléksegítségével nyomon lehetett követni az akkoriban ismert öt bolygómozgását, a napkeltét és napnyugtát, a különböző holdfázisokat,napéjegyenlőségeket, a Hold és a Nap aktuális állását. Nyilvánvalóvávált, hogy a szerkezet megalkotói tizenkét, harmincnapos hónappalszámoltak, de egy másik skála ehhez hozzátett öt napot, így lett egy év365 nap.
   
Kijelenthető tehát, hogy több,mint kétezer év távolából egy mechanikus asztronómiai számítógép kerülta tudomány boncasztalára. A lelet teljesen egyedülálló, mivel az elsőfogaskereket használó mechanikus óra több, mint 1500 év múlva készültel. A szerkezet azonban még tartogat meglepetéseket. Az összeállítás amai differenciálművet idézi, és ez a szerkezeti felépítés az 1900-asévek előtt még csak ötletként sem merült föl senkiben (1575-ben Leonardo da Vinci leírt ugyan egy hasonló technikát, melyet meg is építettek, de az meg sem közelítette az antikytherai lelet precizitását).
   
Természetesenfelmerült a „Földön kívüli eredet”, de elvették, mivel a Naprendszerbőlcsak a szabad szemmel látható öt bolygó követhető nyomon a készülékkel,a feltételezett földönkívüliek pedig nyilván tisztában kellett legyeneknaprendszerünk teljes létszámával. Ezen elmélet kizárása után viszont atudományos életnek még csak ötlete sincs, hogy miért nem maradt fennírásos emlék a tárgyról, és hogy kik, hol, hogyan, mikor készíthettékezt az ókori számítógépet. Kapcsolódó anyagok:
Däniken tele meglepetésekkel
Erich von Däniken Magyarországon 
Däniken és a földönkívüliek – hamarosan Budapesten Kapcsolódó fórumok:
SCI-Fi, UFO, Fantasy, és a vele kapcsolatos találkozók, bemutatók  
Däniken elméletei / fantazmagóriái 
{mosgoogle center} ]]>