A Móra Kiadónak köszönhetõen a népszerû magyar író olvasói új, ízléseskiadásban élvezhetik kedvencük mûveit. A sorozat sokadik darabjaként megjelent HajnalBadányban címû regény visszavisz minket a XIX. század felénekMagyarországába, s gyönyörû leíráson keresztül ismerhetjük meg egy gyermekkoribarátság szerelemmé virágzását.


Magyarország már a nyugatra figyel, miközben Bécs felügyelete alatt fejlõdik.Javában épül ki a Budapest központú vasúthálózat, sietve növekszik az ipar,zajlik az urbanizáció, ám ez utóbbiból a falu világa még keveset érez. Nincsolyan uradalom, ahol ne épülne több korszerû malom, miközben a mezõgazdaságbanis zajlanak az újítások.

Badányban egy élénk tavaszon kezdõdik meg az új malom építése – atermészet ébredõn figyeli az emberek munkáját, érzi, ebbõl számára nem sokhaszon származik majd.

A malom õsszel forgatja meg elõször a kerekeit, s ekkor érkezik az újmolnár is, nemes Tallós Gyula, a családjával, feleségével és kislányával,Pannival. Hamarosan csatlakozik hozzájuk egy ifjú molnárlegény, Csík Mátyás,akinek kapcsolata a lánnyal különös befolyást tesz a család életére.

Szerelmük hosszú évek folyamán bontakozik ki, és válik éretté. NohaPannit hosszú idõre elszakítják Badányból, vonzalmuk egymás iránt nem csökken,mindinkább nõ.

Nem csak a viszonzott szerelem békéjérõl szól a történet, Panni ésMatyi szerelmének több nehéz idõszakot is át kell vészelnie, mint a távolságfájdalmából felszakadó érzelmek.

A lány az álomvilágába menekül, a tündérek és gonosz szellemekvilágába, amelyeknek élete sokkal maradandóbbnak látszik az emberénél. Mátyásmár sokkal valóságosabb pótcselekvést lel: egy sérült hollót nevel, amely lelkesenkárogva tanulja a sokszor emlegetett Panni nevét.

Minden, az emberi szereplõkkel leírt eseményrõl a természetnek ismegvan a maga véleménye; a fák, az állatok, a patak, de még maga a malom és aszerszámok is figyelik az embereket. Két szál fonódik a könyvben néhol eggyé,amelyek a kötet végére gyönyörû szövetet alkotnak.

Fekete István alkotása nem pusztán az ember környezeteként ír atermészetrõl, hanem mint élõrõl, amelynek szíve mégis az emberben dobog. Aszerzõ bármely könyve olvastán máshogy szemlélhetjük a növények és állatokvilágát, amely nem élettelen pusztaság, hanem az emberiség örök otthona.

Ajánlom mindenkinek ezt a regényt, aki tisztán akarja látni, hogykapcsolódik össze a természet és az ember lénye, mert ennek leírása mellett atörténet is csak mellékszállá halványul.

 

]]>