14-én, szerdán jelent meg a Szukits Kiadógondozásában
William King: Skavenvadász, Warhammer fantasy regénye illetve
Richard A. Knaak: Végtelen forrás, Warcraft regény, az Åsök háborújatrilógia 1. kötete
15-én, ma jelenik meg a Delta Vision Kiadó McCaffreysorozatának legfrissebb darabja, a Sárkányhajsza. Újabb fordulat telt el, és ismét halálos, ezüstös szálakhullanak az égből. A merész sárkánylovasok újra felszállnak, sárkányaik tüzetokádva csapnak le, hogy elpusztítsák a csillámló fenyegetést, még mielőttföldet érne és elemésztene mindent. F’lar, a bendeni sárkányvezér azonbantudja: más módot kell találnia, hogy megvédje Pern világát – még mielőtt alázongó múltlakók még nagyobb viszályt szítanának, és testvére, F’nor elindulnaa bolygó történelmének legveszedelmesebb vállalkozására.
Anne McCaffrey: Sárkányhajsza részlet:
A hárfás sóhaja szívéből fakadt, de közben lejegyezte azelső hangot, leírta az első szót, reménykedve, hogy a kész dalban talán majdsaját maga is válaszokra talál.
épphogy beborította agyaggal a kész kottát, megőrzendő akésőbbiekre, amikor meghallotta az első dobütést. Nyomban kilépett a céhházaprócska külső udvarára, és fejét félrehajtva hallgatta a gyelmeztetést. Az őhívójele volt az, gyors tempóban előadva. Annyira fülelt a dobszólóra, hogyészre sem vette, ahogy minden, a hárfásházban megszokott zaj elcsendesedett.
–Szál? – Torka kiszáradt. Nem kellett ránéznie a naptárra ahhoz,hogy tudja, Tillek alag felett a megjósolt időnél korábban hullanak a szálak.
Erőd völgyének túloldalánaz egyetlen őrszem a szerencsétlenség ellenére közönyösen rótta egyhangúköreit.
***
A délutáni szélbe langyos tavaszimeleg keveredett, amikor F’nor és hatalmas, barna sárkánya, Kanth előmászottBendenbeli fészkéből. F’nor ásított, és addig nyújtózkodott, amíg meg nemroppantak a csigolyái. A teljes előző napot kereséssel töltötte a nyugatiparton, úkat keresett a következő igézésre, és persze lányokat is, hiszen egyaranytojás is várakozott Benden sárkányfészek keltetőjében. Benden fészekbentöbb sárkány, és sárkánykirálynő születik, mint az öt múltlakó fészekbenegyüttvéve, gondolta F’nor.
–éhes vagy? – kérdezte udvariasan sárkányától, és az etetőfennsík felépillantott. Nem látott étkező sárkányokat, a jószágok szétvetett lábakkal,fejüket csontos térdükig lógatva szundítottak a napfényben az elkerítettlegelőn.
Ãlmos vagyok – mondta Kanth, pedig éppen ugyanannyités ugyanolyan mélyen aludt, mint lovasa. A barna sárkány nagyot sóhajtvaleereszkedett a napsütötte párkányra.
–Te lomhavacak. – F’nor szeretettel mosolygott a sárkányra.
A sárkányemberek lakhelyéül szolgáló,Pern keleti partvidékén magasodó hatalmas hegycsúcs túloldalán ragyogott a nap.A lejtőt feketére pettyezték a sárkányok saját fészkeinek bejáratai, itt-ott akövekben megbújó kristályok csillámlottak a napfényben. A fészek forrásai általtáplált, fénylő tóban két zöld sárkány fürdött, lovasaik a füves partonheverésztek. Mögöttük, a ókák szálláshelyeinél ifjú lovasok álltak félkörben asárkánytanító körül.
F’nor még szélesebben mosolygott. Inas testét hanyagulkinyújtóztatta, és arra gondolt, húsz különös fordulattal ezelőtt ő maga ismennyi kimerítő órát töltött abban a félkörben. A szövegek, amiket óka korábankívülről fújt, a mai sárkánynebulók számára még nagyobb jelentőséggel bírnak.Akkoriban, F’nor ókakorában, már négyszáz fordulat óta nem hullottak aRőtcsillag felől a tanító balladákban szereplő ezüst szálak, amelyekelégetik ember és állat húsát és elpusztítanak minden élőt Pernen. A világegyetlen sárkányfészkében élő sárkányemberek közül egyedül F’lar, F’nor féltestvére,és a bronz Mnementh lovasa hitte el, hogy lehet némi igazság is az ősidalokban. Manapság a szál kikerülhetetlenül valóságos volt, hiszenkétnaponta rendszeresen hullott az égből. A sárkányemberek életformája megint aszálhullás elleni harc lett. A lecke, amit ezek a ókák tanulnak,megmentheti a bőrüket, az életüket, és ami még fontosabb, a sárkányukét is.
A ókák ígéretesek –jegyezte meg Kanth. Szárnyait a hátára simította, farkát hátsó lábai közégörbítette, hatalmas fejét letette mellső lábaira, és F’norhoz közelebb esőcsillogó, sokfazettás szemével gyengéden nézte gazdáját.
Válaszul a szűkszavú megjegyzésre, F’nor vakargatni kezdtea sárkány szeme feletti taréjt, mire az élvezettel dorombolni kezdett.
–Lustaság!
Amikor dolgoznikell, dolgozom – válaszolta Kanth. –Asegítségem nélkül honnan tudnád, hogy melyik alagi úcskából lesz jósárkánylovas? és vajon nem találok remek királynőjelölteket is?
F’nor elnézően nevetett. Igazság szerint Kanth képességét,ahogyan kiszúrta a harcos sárkányokhoz és a tenyészkirálynőkhöz illőjelölteket, Bendenszerte magasztalták.
F’nor elkomorult, amikor eszébe jutott a földbirtokosok éskézművesek ellenségessége, amit Délbak birtokon tapasztalt. Igen, az emberekellenségesek voltak, egészen addig, amíg – amíg be nem mutatkozott nekik, mintbendeni sárkánylovas. éppen fordítva várta volna. Délbak alag Erődsárkányfészekhez tartozott. A hagyomány szerint – F’nor elntorodott, hiszenéppen Erőd sárkányvezére, T’ron volt az, aki hajthatatlanul ragaszkodottmindenhez, ami hagyomány, szokás és… begyepesedettség – tehát a hagyományszerint az alagot védelmező sárkányfészeknek előjoga van a leendősárkánylovasok kiválasztásában. Ennek ellenére az öt múltlakó sárkányfészekritkán keresett jelölteket a saját alsó barlangjain kívül. Persze, a múltlakókirálynők nem is raktak akkora fészekaljakat, sem annyi arany királynőtojást,mint a mostani királynők. Ha jobban belegondolunk, a múltlakó fészkekben csakhárom királynő kelt ki azóta, hogy Lessza hét fordulattal ezelőtt elhozta őketa jelenbe.
Nos, hadd ragaszkodjanak a múltlakók a saját módszereikhez,ha ettől jobban érzik magukat. De F’nor F’larral értett egyet. A józan ész aztdiktálta, hogy a kikelő sárkányoknak a lehető legnagyobb választékot kínálják.Bár a Benden alsó barlangjaiban lakó nők kétségkívül vonzóak voltak, mégiskevesebb gyerek született a fészekben, mint amennyi sárkány.
Talán, ha a régi sárkányfészkek egyike, az ajgeni G’narisvagy a telgari R’mart a többiek számára is nyitottá tenné atal királynőiknászrepülését, nagyobb lenne a fészekaljak száma. Bolondságnak tűnik kizárólaga saját vérvonalhoz ragaszkodni.
A délutáni szellő megfordult, ésrotyogó zsibbasztófű csípős szagát sodorta magával. F’nor felhorkant.Megfeledkezett róla, hogy a nők most főzik a zsibbasztófű kenőcsöt, ami azáltalános gyógyír volt a szálégésre és egyéb fájdalmakra. Ez volt az egyik oka, amiért előzőnap keresésre indult. A zsibbasztófű bűze mindent áthatott. A tegnapireggelinek gabona helyett orvosságíze volt. Mivel a zsibbasztófű kenőcskészítése nemcsak fárasztó, de rossz szagú folyamat volt, a legtöbbsárkányember ilyenkor kereket oldott a fészekből. F’nor a királynő fészke felépillantott. Ramoth természetesen a keltetőben volt, legutóbbi fészekaljátőrizte, de a bronz Mnementh hiányzott megszokott helyéről, a párkányról. Asárkány és F’lar elmenekültek valahová a zsibbasztófű döglesztő szaga, no megLessza kiszámíthatatlan hangulata elől. Az asszony természetesen részt vett asárkánynők minden kötelezettségében, beleértve a legbüdösebbeket is, de nemfeltétlenül élvezte.
A zsibbasztófű bűzlött, F’nor viszont éhes volt. Tegnapkéső délután óta semmit sem evett, és mivel körülbelül hatórányi időeltolódásvolt a nyugati parton fekvő Délbak fészek és a keleti Benden között, a bendenivacsoraidőt is kihagyta.
Egy búcsúvakarással Kanth tudtára adta, hogy elmegyennivalóért, és elindult lefelé a párkány kőbe vájt lépcsőin. A másodtisztipozíció egyik kiváltsága volt, hogy maga választhatta meg a szálláshelyét.Mivel Ramoth, a sárkánykirálynő csak két atal királynőt tűrt meg Bendenben,ezért két királynőfészek is üresen maradt. F’nor elfoglalta az egyiket, így nemkellett megzavarnia Kanthot, ha az egyik alsóbb szintre kívánt ereszkedni.
Ahogy közeledett az alsó barlangokbejáratához, a forrásban lévő zsibbasztófű kipárolgása a szemét is csípnikezdte. Majd gyorsan felkap egy bögre klahot, kenyeret és gyümölcsöt,aztán elmegy egy kicsit hallgatni a sárkánytanítót. ők épp ellenszélben voltak.Másodtisztként F’nor minden lehetőséget megragadott, hogy felbecsülje a ókákképességeit, főként, ha azok alagiak voltak. A fészekben folyó élet megkívántnémi alkalmazkodást a kézműves- vagy földművescsemetéktől. A szabadság és akiváltságok esetenként egy-egy ú fejébe szálltak, különösen, miután megtanultasárkányát túlnan vinni – ahol Pern bármely pontjára elrepülhetett, amígaz ember háromig számolt. F’nor egyetértett F’larral abban is, hogy idősebbúkat hívjanak az igézésre, bár a többi sárkányfészek ezt is kifogásolta. Dehát, a Tojásra, a késő kamaszkorban járó úk jobban fel tudták mérni asárkánylovasként rájuk nehezedő felelősséget, még akkor is, ha alagbanszülettek. érzelmileg érettebbek voltak, és mivel az igézés így is ugyanolyanerős volt, jobban fel tudták fogni és megérteni az életre szóló, lélek és lélekközti kötelék jelentőségét, vagyis a sárkány és ember közötti tökéletesösszhangot. Egy idősebb ú nem ragadtatta el magát olyan könnyen. Eleget tudottahhoz, hogy helyes döntéseket hozzon addig is, amíg sárkányának veleszületett ösztöneiteljesen kibontakoznak. Egy sárkányókának elég csekély volt az ítélőképessége,és ha egy buta lovascsemete megengedte a sárkányának, hogy minden alkalommaltelezabálja magát, attól később az egész fészek szenvedett. Még az idősebbsárkányok is egyik napról a másikra éltek, keveset gondoltak a jövőre, és mégkevesebbet emlékeztek – ösztöneiket leszámítva – a múltra. F’nor úgy gondolta,ez így is van jól. A szál elleni küzdelem nehezét a sárkányok viselték.Talán ha jobb vagy élesebb emlékezőtehetséggel rendelkeznének, nem lennénekhajlandóak harcolni.
F’nor mély levegőt vett, és dühösenpislogva a füst miatt, belépett a hatalmas konyhabarlangba. Nagy nyüzsgésfogadta. A fészek nőinek legalább fele részt vett a főzésben. A konyha külsőfala mellett sorakozó tűzhelyeket mindenhol óriási üstök foglalták el. A szélesasztalok mellett nők ültek, mosták és darabolták a gyökereket, amelyekből akenőcs készült. Mások méretes agyagedényekbe meregették a fortyogó levet. Azoka nők, akik hosszú nyelű kanalakkal kevergették az oldatot, szájukat és orrukatvédő maszkot viseltek, és lehajolgatva törölgették szemüket, amely könnyezett asűrű füstben. Nagyobb gyerekek hozták-vitték a fűtőkövet a raktárbarlangokbólés az edényeket a hűtőbarlangokba. Mindenki elfoglalt volt.
Kiadó: Delta Vision
Terjedelem: 456 oldal
Eredeti cím: Dragonquest
Ãr:
