Különös időutazást éltem át Erich von Däniken előadása alatt a Kongresszusi Központban. Ismét 1988-ban éreztem magam, a budapesti EuroConon, ahol John Brunnermellett ő volt a díszvendég. Akkor elméletei még a science-fictionirodalom és a fantasztikus közgondolkodás központi tárgyát képezték. Mamár médiasztár, némi mázzal és komputer animációval.
Akkoriban a magát elpusztító emberiség képe és a múltban errefeléjáró földönkívüliek voltak a fő téma. A sci-fi olvasótábora (ekkorsci-fiben még az olvasótábor volt a legerősebb, nem a mozinézők vagy asorozatok rajongói, ne adj’ isten a szerepjátékosok és a számítógépesjátékosok) és aktív klubos része akkor is a Kongresszusi Központbangyülekezett, hogy végre részt vehessen egy európai SF találkozón. Amegjelentekről messziről lesírt, hogy sci-fisek – azt hiszem, jólfelismerhető csoportot alkottunk.
Akkor többen voltunk, ésolcsóbban váltottuk meg a belépőnket. Däniken szubkultúra volt, ma megközkincs. Médiasztár, parktulajdonos. Akkortájt Nemerét is kigolyóztákinnen-onnan a könyve miatt. A Rejtélyes elődökben a science-fiction ésa „fantasztikus rögeszmék” együtt szerepeltek, s az egész nem volt mása hivatalos tudomány szemében és az újságok címlapján, mintfantazmagória. Csak mi fogadtuk be ezeket az elméleteket, és háttöbbnyire legyintettek is ránk. De jó volt látni valami újat,meghökkentőt és mindezt hosszú éjszakákon át megvitatni hasonszőrűekkel.
Ezen az estén jó volt ismét ezeket a„fantazmagóriákat” hallani, bár egy-egy helyen kissé már fárasztó.Däniken nem változott (megfigyeltétek, hogy mindig kék zakót hord?), avilág igen. Akkor új volt minden, amit mondott, ma már szinte azunalomig ismert. De ez nem az ő baja. Megettük, amit főzött, és tele agyomrunk… De az is lehet, hogy csak én nem tudok úgy lelkesedni, mint aklubélet virágkorában. Tényleg, lehet, hogy ma is vitatkoznak ezentáborokban, kollégiumi szobákban, klubnapokonő Egy sör fölött egy pubsarkában, baráti társaságokbanő
Visszatért a régi sci-fis hangulatom pár órára, ésez Dänikennek és az elméleteinek köszönhető. Nem tudom, ez jó vagyrossz, most porosnak számít vagy csak az én nosztalgikus emlékezetemteszi porossá. Az előadásán ugyanis elég sokan voltak, még úgy is, hogya jegyár – megítélésem szerint, de legalábbis egy egész naposSF-találkozó, előadások, dedikálások, mozifilmek belépőjegyárávalösszevetve – túlontúl magas volt. Szóval az emberek kíváncsiak voltakrá. Persze ez nem a régi „banda”, nem az a szubkultúra. Most amédiafogyasztók voltak többségükben jelen… de nekik vajon új voltmindez? A Nulladik Típusú Találkozás óta eltelt időben ismét köztünkjár a Téma? Az idegenek köztünk vannak?
Amúgy X-aktásanő Tele különleges animációkkal és látvánnyal?
{mospagebreak title=Az új idők szava}
Nem,az X-akták már az átvezető kor terméke volt. Kis földönkívüliség, amelya sorozat végén erőteljesen a misztikába hajlott. Merthogy a nyolcvanasévek óta megváltozott a helyzet. A kilencvenes évek elején rengetegetufózott mindenki, egyre-másra alakultak az ufós klubok, gyűjtötték abeszámolókat. Sajnos ekkor raktak többen is egyenlőségjelet az ufók ésa sci-fi közé. Tényleg ez volt a téma, ezt aztán tisztességesen le isrágták (rágtuk). Utána aztán más falatok után néztünk.
Sokhelyen elmondom én is, hogy a science-fiction mindig a kor érzékenypontjaira reagál. Az emberi félelmekre, arra, ami titkon vagy nemtitkon bennünk munkál. A 21. század első éveire az atomháború réménekmár régen vége lett, és az idegenek ideje is leáldozóban. A NASAmindinkább szeretné csökkenteni az idegen civilizációk kutatásánakköltségkeretét, és már az 51. körzet sem nagy durranás. Jövőre lesz 50éves évfordulója a roswelli esetnek, s ennyi idő elég volt azufó-teoriának elindulni, csúcsra jutni és kikopni aközérdeklődésből. Itthon pedig még ennyi idő sem jutott neki: 18 évbőven soknak bizonyult.
Ma már nem irodalmi téma az őskorban idelátogató idegen fajok tevékenysége. Kicsit idealisztikus abban hinni,hogy a Föld felett repdeső vimánák és az egyéb égi járművek (mintpéldául, amely Ezékiel beszámolójában szerepel) űrhajósai a kőkorszakiember vallási eszméin keresztül akartak üzenni az értelmes utókornak.
Azt hiszem, ez azért vált idealisztikussá, mert időközben kicsitönző lett a világ. Kevesebbet dolgozunk a közért, és többet magunkért.Miért is üzennének ezek a fajok? Mi jó származik nekik belőle? –tesszük fel a kérdést értetlenül. és nem várunk rá választ. Valahogyazt hiszem, két évtizeddel ezelőtt reménytelenül idealisztikusakvoltunk… és maga a sci-fi irodalom is kicsit az volt. Ez a hangulatlengte be 1988-at, az akkori EuroCont és az akkori Dänikent.
A mai kor már mást keres az emberben, avilágban, a sci-fiben. Ma már nem földönkívüliekkel, hanem atermészetfelettivel magyarázunk sok mindent (lásd X-akták). Jön a NewAge, ha már éppen nincs a nyakunkon, és ez beszivárog a tudományosfantasztikumba is. Például az Avana Magyar Tudományos-FantasztikusMűvészetért Országos Egyesületnek is megalakult idén az ezoterikuscsoportja. Változik a világ, és változunk mi is. Csak Däniken nem, aki –Nemere keddi, tévés megszólalása szerint olyan, mint Móriczka.Mindenről tényleg AZ jut az eszébe.
Illetve ő is változik. Parkot épít, és belépőjegyeket szed.
Vimánák, Palenque, a piramisok, Nazca… Azért jó volt ez a kis időutazás. Mint minden divat, ez is visszatért egy röpke időre.
Kapcsolódó anyagok:
Däniken tele meglepetésekkel
Erich von Däniken Magyarországon
Däniken és a földönkívüliek – hamarosan Budapesten
Kapcsolódó fórumok:
SCI-Fi, UFO, Fantasy, és a vele kapcsolatos találkozók, bemutatók
Däniken elméletei / fantazmagóriái
{mosgoogle center}
