Syfy doku/reality sorozata, a Heroes of Cosplay. Új hét, új convention, és részben kicserélődő szereplőgárda. Sajnos egyre biztosabb, hogy ez a formátum tök alkalmatlan arra, hogy érdemben bemutassa a profi cosplayerek világát, átadja a conventionök hangulatát, vagy érdekes kérdéseket feszegessen. Pedig a második epizódban két érdekes felvetés is elhangzott, de a reality műfaj sajátosságai miatt ezt oltári felszínesen, a lényeg kifejtése nélkül érintik a témát. Valószínűleg csak a megszokás, de így a második epizódra kevésbé érződött fájdalmasnak a műsor túldramatizáltsága, ami már a pilotot is jellemezte. És egyes szereplők visszajelzése alapján ez a dramatizáltság, fogalmazzunk finoman, túlságosan torzítja a képet. Egy Syfy nevű tematikus csatornától viszont egy ennyire geek témában talán elvárható lenne a Blikk-színvonalnál picit magasabb minőség. Az első epizódból visszatér a cosplay nagykövetének nevezett Yaya Han, őt nyilván a továbbiakban is viszont fogjuk látni, mint a legtöbb észak-amerikai convention egyik fő zsűritagját. Ismerős arc még Victoria Schmidt is, aki az első részben végül nem tudta időben elkészíteni a jelmezét, és ezért ki sem mozdult a hotelszobájából, hogy elnézzen a versenyre. Valamint az első epizód legszimpatikusabb arca, Jesse Lagers, a műsor egyetlen férfi cosplayer szereplője, aki hiába csinált egy oltári pöpec Fallout páncélt, nem hozott el díjat a múltkor. Az újabb versenyzők kimondottan jó választásnak bizonyoltak, Riki LeCotey, Monika Lee és a legtermészetesebben és szerethetőbben viselkedő Chloe Dykstra – ő az, aki a „friss hús a darálóban”-kategóriából került ki. Ő az, aki számára igazából tét nélküli az aktuális verseny, emiatt nem is görcsöl túlságosan, és nem drámázik. Megteheti, a Nerdist.com Youtube csatornájának egyik műsorát, a Just Cos-t vezeti; conokról tudósít, beszélget a rajongókkal, és afféle beavatott kívülállóként ismeri a cosplayer világot. Némi bullshiteléssel persze a Heroes of Cosplay készítői próbálják dramatizálni az ő színre lépését is, hogy a jelmezkészítéssel meg a színpadra állással kell bizonyítania, hogy ő nem csak afféle dísznörd, hanem igazzy geek.  Ez aztán baromira nem üt át a viselkedésén, inkább az jön le, hogy egy jópofa bulinak érzi a beöltözést és a versenyt – és ez a természetesség teszi őt igazán kedvelhetővé. Mondjuk el is dobja az agyát, amikor megveszi a jelmezéhez szükséges alapanyagokat, és megkapja a számlát – úristen, ennek az árából három videójátékot is vehetnék. No, ez még az olcsóbban elkészíthető cosplayek világa. [caption id="attachment_16012" align="aligncenter" width="1920"]Yaya Han Yaya Han[/caption] [caption id="attachment_16013" align="alignleft" width="273"]chloe-dykstra Chloe Dykstra[/caption] Pont Chloe-val kapcsolatos az első feldobott, de igazán le nem csapott labda. Yaya Han és a többi versenyző társaságában elmennek koktélozni a verseny előtti este, amikor kialakul egy vita a társaságban. Méghozzá, hogy beöltözhet-e bárki bármilyen szereplőnek vagy vannak valamiféle íratlan szabályok, elvárások a cosplayerekkel szemben. Elhangzik egy nyilván szélsőséges példa, hogy egy 130 kilós faszinak érdemes-e Superman jelmezt magára öltenie – Riki szerint annyira szerencsés, ha például az az internetre kerül. Ezzel szemben Chloe szerint bárki öltözzön be bárminek, amit szeretne, a lényeg, hogy érezze jól magát. Legalábbis a vágott verzió szerint, ami ráadásul annyira pörgősre sikeredett, hogy sok néző aztán Yaya Hanon kérte számon, hogy miért akar cosplayer nagykövet létére rajongókat kizárni ebből a világból. Riki szerint a Syfy elég csúnyán kiragadott egy részletet a mondandójából – ez lehetne amúgy gyenge védekezés is, ha nem tudnánk, hogy a reality műsorok pont az ilyen kiragadott részletekkel operálnak. Bárki cosplayezhet, de ha 130 kilós vagy és Supermannek öltözöl, legyél felkészülve a csúnya kommentekre az interneten (vagy ahol megjelensz). Utálnám, ha valakit a pocsék online kommentek tántorítanának el; ha viszont úgy gondolod, ez nem érint téged, akkor hajrá – írja a Facebook oldalán. Ez azért jóval megfontoltabbnak és érthetőbbnek tűnik, mint ami az epizódból lejött. A 2-3 órás koktélozást sajnos a pörgés miatt mindössze néhány percben mutatják be, pedig Chloe feldob egy másik érdekes kérdést is: Miért van mindenki annyira megőrülve a versenyek miatt, miért veszi mindenki olyan komolyan ezeket? – dobja be a kérdést. A válasz: mert ez egy komoly üzlet, és mert pénz van benne. Rövid, ütős válaszok, pedig ha jól sejtem, ennél szintén kifejtősebben értekezhettek erről, de a vágott verzióban csak felszínesen foglalkoznak a kérdéssel. (Nem, nem vagyok ezen meglepődve.) [caption id="attachment_16010" align="alignleft" width="270"]steampunk-poision-ivy Monika és a túl szexi (?) Poison Ivy jelmez[/caption] A felkészülési időben merül fel egy másik, a cosplayerek megítélését és mindennapi döntéseiket érintő kérdéskör is. Ez pedig a mennyire legyen szexi a jelmez. Yaya Han az epizód tanulsága szerint nem csak a bizniszt intézi, meg zsűrizik, hanem próbál néhány fiatalabb cosplayert mentorálni is, így Monika Lee-t is – aki a következő versenyre egy, fogalmazzunk úgy, ruhaanyagban minimál szerelést tervez, egy steampunk Poison Ivy jelmezt. Monika egyik legjobb barátja Jessica Nigri, akinek a majd félmilliós Facebook rajongótáborához egészen nyilvánvalóan hozzájárult az, hogy nem rossz alakkal áldotta meg a sors, és ezt remekül kihangsúlyozzák a jelmezei is. Yaya Han szerint viszont Nigri nincs jó hatással védencére, a szexi, könnyen elkészíthető és emiatt könnyű online népszerűséget hozó jelmezek helyett ő a nagyobb kihívást jelentő darabokat kedveli. Ahol meg kell küzdeni a jelmez egy-egy darabjának elkészítéséért – ő leginkább a cosplay craftmanship vonulatát kedveli. Szerinte a csak a szexi megjelenést hangsúlyozó cosplay nem a követendő irány, és szeretné, ha Monika is inkább a craftmanship felé fordulna. Az Examiner szerint egyébként egy korábbi, nem végleges vágásban sokkal erőteljesebben kritizálta ezt a stílust, mint abban, ami adásba került. Első megtekintésre talán könnyen lehet bólogatni ezekre az érvekre – ugyanakkor fájóan hiányzik annak prezentálása, hogy Nigri vajon mit gondol erről a témáról. Így nagyon egyoldalú és gyanítom, túlzottan leegyszerűsítő a dolog, ami szintén nem tesz jót a cosplay bemutatásának. [caption id="attachment_16011" align="alignright" width="159"]jesse-lagers-stormtrooper Jesse, a steampunk rohamosztagos[/caption] Lelövöm a poént, Monika természetesen nem hallgat a tanácsra, de nem is nyer semmit a versenyen. Ahogy a műsorban követett cosplayerek egyike se – a convention mindhárom nyertese a Heroes of Cosplay-en kívüli versenyző. Ez főleg az egyetlen férfi játékos, Jesse számára fájó, és ez tökéletesen érhető is: ha valaki a gárdából tényleg nagyon akarja a győzelmet, és emellé tényleg baromi ütős jelmezeket állít elő, az ő. Ebben az epizódban egy steampunkosra alakított Star Wars rohamosztagosnak öltözik, remek páncéldarabokat csinál, iszonyatosan jól megtervezi és elkészíti a nem túl egyszerű sisakot is. Ha valakinek drukkol az ember, az ő. Ha valami abszolút a craftmanship kategóriába tartozik, azok az ő cuccai – nyilván számára nem merül fel a választás, hogy akkor inkább szexi cosplayeket csináljon-e. Ahogy a bevezetőben említettem, ez a reality formátum nem alkalmas egy ilyen szubkultúra bemutatására, mint a cosplay, és ez a második adással szerintem végleg bebizonyosodott. A Han-Nigri villongás ilyen tálalása is azt húzza alá, hogy a showműsor fontosabb, mint a valóság vagy a vélemények bemutatása. Egy 30 másodperces, átlag kertévés bejátszás esetében az ilyen bulváros megközelítésre legyintenék – de ha ez a Syfy neve alatt jön ki, az problémát jelent. Azt, hogy nem csak a sci-fi rajongókat nem ismerik (akikre eredetileg alapozták a bizniszt az egyelőre nem túl sikeres fókusztágítás előtt), de a kapcsolódó szubkultúrákat sem annyira. És hogy a cosplay is csak egy sima bulvárműsor elkészítésére érdekes téma nekik, amivel remélik, hogy az átlagnézőt is be tudják vonni, néddemá’ milyen jó bulák vannak arrafelé-alapon. Így meglehetősen ellenmondásossá válik Yaya Han kirohanása a csak szexiségre menő jelmezek ellen, miközben a műsor producerei tök egyértelműen az adjunk el csinos csajokkal-vonulatra mennek rá. Ennek bizonyítéka az is, hogy csak egyetlen férfi szereplőt, Jesset rakták be a műsorba – ráerősítve arra, hogy a cp az főleg csajos hobbi. És ráadásul Jesse szerepeltetése – eddig legalábbis – annak a megerősítése, hogy ha hímneműként akarsz jelmezt viselni, akkor bazinagy páncélt kell felvenned. A Heroes of Cosplay eddig tehát inkább a sztereotípiák megerősítésében játszik szerepet, ezek kihasználásával igyekszik nézettséget szerezni, ahelyett, hogy vállalása alapján tényleg bemutatná ezt a világot. Anno Denise Crosby pedig megmutatta, hogy lehet érdekes, olykor vicces, néhol ugyan pontatlan, de alapvetően jó műsort készíteni rajongókról és egy nagyon geek jelenségről – igaz, dokumentumfilm formában, ez volt a Trekkies. Annak volt igazából koncepciója, megpróbálta bemutatni a Star Trek iránti rajongás különféle megnyilvánulásait – az egyszerű fangirltől a conszervezőkön át odáig, hogy a sorozatok színészei hogyan viselik mindezt. Persze a különbség az, hogy Crosby azért közelebb van a rajongókhoz, mint egy átlag tévés producer, aki számára nyilván inkább bogaras elmebetegek gyülekezete egy-egy ilyen közösség. Csak az ilyen producernek nem a Syfy-nál kéne dolgoznia szvsz.]]>