Elérkeztünk a Kyriával és a kyr hajózással, tengeri hadviseléssel foglalkozó cikksorozatunk utolsó részéhez. Ezen írás, – amelyben olvashattok a kyr tengerészgyalogságról, különleges alakulatokról, a logisztikáról és a hajókon használt különféle fegyverekről, babonákról – méltó befejezése a sorozatnak. Reméljük jól tudjátok majd használni az infrmációkat a kalandjaitokban! Kellemes olvasást, jó szórakozást!

Tengerészgyalogság
A tengerészgyalogság Kyria tengeri haderejének egyik legütőképesebb hadereje. A tengerészgyalogosokat a partvidék legkeményebb legényi közül válogatják ki, 14 éves korukban. Az öt éves kiképzés fájdalmasan hosszú, de akik sikerrel végigcsinálják, azok joggal lehetnek részesei a Kyr tengerészgyalogságnak.
A Birodalmi haditengerészet büszkeségi. Bárhol bevethetőek, ők képviselik a flottával együtt Kyria érdekeit a tengerpartok mentén. Tengeri és szárazföldi ütközetekben egyaránt képzettek. Ők a Császárnő akaratának messzire nyúló kezei, amely ha kell a Birodalomtól távol is lesújt annak ellenségeire.
Jelmondatuk: Mi megyünk be elsőnek, mi jövünk ki utolsónak!
Csizmát, fekete bőrnadrágot viselnek. Sodronyingjüket sötétkék zeke fedi, amelyre a Birodalom és a concitator címere van ráhímezve. Sisakjaik kiképzése olyan, hogy az arc kivételével az egész fejet védi, a tarkót is beleértve. Elől általában Kyria címere díszíti.
19 fős szakaszokban vezénylik őket, amelyek mindegyike három rajból áll +1 szakaszparancsnokból. Minden raj 5 fő +1 rajparancsnok, avagy eprimor, és az öt katonából kettő nyílpuskával is fel van szerelve.
Kezükben szablyát, és hasonló rövidebb szúró-vágó fegyvereket forgatnak, távolra pedig duplavájatú számszeríjat használnak. Pajzsot a hely és súlyigénye miatt elég ritkán viselnek, a tengeren. Szárazföldi harcok során viszont alkarra csatolható kerek fémpajzsot hordanak.

Búvárok
Kevés búvár szolgál a flottánál. Többségük a melegvizű tengerek partjain dolgozott gyöngyhalászként. Hosszú és kemény kiképzéssel készítik fel őket, még jobban megerősítve amúgy is figyelemre méltó szervezetüket, így a legjobbak akár három percig is bírják a víz alatt.
Ruhaként általában bálnabőrből varrt öltözéket viselnek. Övükre tőrt kötnek, ennél többre ritkán van szükségük. Hosszabb utakra magukkal visznek levegővel telített hólyagokat, habár ez akadályozza is őket.
Feladatuk általában az ellenséges hajó kormányának megrongálása esetleg valamiféle kárt okozó mágikus tárgy a fedélzetre juttatása. Ezeket az akciókat természetesen nem a nyílt tengeren hanem a kikötőkben vagy partközelben hajtják végre. A búvárok elleni védekezés jó módszere a kifeszítet védőháló, illetve a vízbe szórt véres hús, ami odacsalja a ragadozóhalakat.

Képzés
Tisztek: Minden tartomány tart fent egy hadiakadémiát. Ezek a nemritkán többezer éves tradíciókra épülő intézmények szolgáltatják a Flotta utánpótlását. A három éves képzés alatt mindent megtanulnak a kadétok, ami a további előmenetelükhöz szükséges. A kiképzés végével egy hajón vagy támaszponton teljesítenek szolgálatot két évig. Ezek után válhat belőlük zászlós és kezdhetik meg felkapaszkodásukat a szamárlétrán.

Tengerészek, matrózok: minden kikötőben tart fent egy toborzóirodát a Flotta, rég elmúltak azok az idők, amikor „kiemelték a halászcsónakokból az utánpótlást”. Manapság bárki jelentkezhet matróznak a flotta hajóira. Az első hónapokban még csak próbaidős, ekkor mérik fel képességeit és jövendőbeli beosztását. Ezalatt a pár hónap alatt megtanulják a fegyverzet kezelését és a többi hasonló ismeretet. Amennyiben beválik, a próbaidő után is marad innentől rendes zsoldot kap, illetve jogosult fegyverviselésre a hajón. A tengerészek számára a legmagasabb elérhető rang az altiszti rang mint pl.: a kormányos, szakács, fedélzetmester, ács, vitorlamester stb. vagy egy fedélzeti fegyver megbízottja. Természetesen ők is jelentkezhetnek akadémiára, de ez az eset ritkaságszámba megy.

Magitorok: a tartományi hadiakadémiák mellett, ha nem is túl feltűnően de ott vannak a magitorokat képző iskolák is. Az ide bekerülő fiatalok egy hét éves képzés alatt sajátítják el mindazt, amire a későbbiekben szükségük lesz. A hajó mágikus védelme, az időjárás befolyásolása, mágikus támogatás; ez mind az ő feladatuk. Minden karakkára kerül legalább három magitor, a karavellákra viszont csak egy. Ennél kisebb osztályú hajók csak kiemelt feladatok során kaphatnak varázstudót. Képzésük szerteágazó mivolta miatt ritkán mélyednek el egy mágiaformában ezért háború esetén nem ritka a csatamágus a hajók fedélzetén.
{mospagebreak title=”Hadikikötők, utánpótlás”}

Hadikikötők 

 Minden tartományrendelkezik legalább egy hadikikötővel. Ezek általában kihalt vidékekenfekszenek, mélyen meghúzódó csendes tengeröblökben, amikhez szűk, jól védhetőút vezet. Az ilyen kikötők feneke teljesen feltérképezett, az áramlási rendszerjól kiépített. Itt vannak a nagyobb hadidokkok, amik képesek az óriásikarakkákat befogadni. Az összes tengeri nagyhatalom erősen őrzinemcsak hajóépítő telepeit és tervtárait, de még az ott dolgozó munkásokat is.A Flotta sólyáihoz elszegődő ácsok csak tizenöt esztendeig nem hagyhatják el akifelé és befelé egyaránt őrzött műhelytelepeket.Ahadihajók építési költsége részben ezért, részben a felhasznált anyagokmennyisége, minősége és megmunkálása miatt akár háromszorosa is lehet a hasonlóméretű kereskedelmi hajókénak. A hadikikötők pontos helye nem hadititok hiszsok civil hajó is jár arra – gondoljunk csak az utánpótlásra – de jólvédhetősége miatt az ellenség, a legritkább esetben intéz, ellne nyílt tengeritámadást. A szárazföld felől általában kisebb-nagyobb erődök láncolata védi.  

Különleges alakulatok

Sokmesszeföldön híres-hírhedt alakulata van a Flottának. Minden tartománybanvannak kalózvadász egységek. Ezek általában három-öt hajós egységek. Feladatukaz állandó járőrözés, illetve a kalózfészkek kifüstölése. Legtöbbszörkarakkából állnak és kiegészülnek pár felderítésre használt karavellával. Mivelezek az egységek állandóan harcolnak, így a legénység felkészültsége messzefelülmúlja az átlagot. A legtöbb tengerészgyalogos egység eltölt pár hónapotegy-egy ilyen hadiegység fedélzetén, a kiképzés alatt. Sok tartományban viszonthadi-kereskedőhajókat építenek, amik rendes hajóként, értékes áruval árják atengeri utakat, és mikor kalózokkal találkoznak, előkerülnek a nehézfegyverek.Amásik tartományonként ugyancsak fellelhető alakulat a különleges képzésű elittengerészgyalogos rohamcsapat. A csapat tagjai a legjobbak közül kerülnek ki.Általában partmenti rajtaütésekre vetik be őket így általában shebeqenközlekednek. Felszerelésük mágiával átitatott, gyakran kíséri őketmágiahasználó. Ezek mellett természetes számos kisebb alakulatlétezik ami egy-egy különleges feladatra specializálódót mint pl.: szárazföldiépítmények elleni ostromra készített hajók, különleges mágiával megerősítettfutárhajók, kísérleti víz alatt kutatáshoz szánt hajók…

Az uralkodó szigetek
A kyrek nehezen felejtenek… hosszú idő telt el amióta az anur sárkánylovasok a kyr csatahajókat megelőzve érték partot Calowynon. A Calowyn-Anvaria szerződés ugyan szavatolta biztonságukat a kontinensen, de kyrek megelőzve a hasonló eseményeke roppant vállalkozásba kezdtek. Mind a nyugati mind a keleti óceánon jó egy hónapnyi hajóútra a legközelebbi szárazulattól öt-öt mesterséges sziget építésébe fogtak. A szigetek magját a kilenc Calowyn osztályú hajó lecsupaszított törzse adta, amit csillag alakban orruknál fogva rögzítette. Az építkezés évtizedeket vett igénybe de elkészültek ezek a mesterséges szigetek, melyeket mágia rögzít még a legkegyetlenebb viharban is helyükre Egy ilyen sziget; javítóműhelyeknek, körleteknek, raktáraknak, zárható dokkoknak ad helyet. Minden szigethez tartozik 3 Laness osztályú karavella, amik a környéken cirkál.
A szigetek védelme első osztályú hisz a segítség nem érkezhet meg azonnal. A hajókat nem fogja tűz, nehéz balliszták és katapulták figyelik tettre készen a láthatárt, míg a közeli ellenséggel a naftavetők gyilkos lángja végez. Egy-egy ilyen szigeten hatszázan élnek a járőrhajók legénységét leszámítva. A hatszázból 351 katona és tiszt többiek a kiszolgáló személyzethez tartoznak. Minden szigeten van egy magitor, aki a mágikus feladatokért felel. Rebesgetik, a szigetek legmélyebb pontjain léteznek már az építéskor lezárt szobák, ahol a vész esetére készített térkapuk rúnái várják, hogy igénybe vegye valaki őket.
Az ezeken a posztokon feladatot teljesítő kyrek zsákutcának fogják fel a karrierjüket, pedig a tenger hatalmas és sok titkot rejteget….

Utánpótlás
A Kyr flotta szerteszórt bázisaival egyvégtében cirkáló hajóival állandó utánpótlásra szorul. A Flotta hajóinak fontosabb feladataik is vannak, mint az ellátmány szállítása így ezt a feladatot nagyobb kereskedőcéhek látják el. Általában kantononként a legmegbízhatóbb kereskedőcég kapja ezt a jól jövedelmező feladatot így céhek hajóira általában sokkal könnyebben jut evezősrabszolga mind másokéira. A legtöbb szállítmányozási feladatot partközelben hajtják végre így nagyrészt gályák és galeasszok hasítják a kyr vizeket. A Császár szigetekre szánt utánpótlást gyorsjáratú barkok szállítják.
A ritka, értékes szállítmányokat viszont a flotta erre kijelölt futárhajói szállítják. A Flotta nem szívesen bízza másokra naftavetői vagy éppen navigációs kristályainak szállítását.
Ha Kyria tengeri háborúba bonyolódik, akkor a szállítóhajók konvojokban mozognak, nemritkán zsoldos- és vagy hadihajók fedezete alatt.
{mospagebreak title=”Fegyverzet, harcmodor”}

A hajók fegyverzetéről
A hajók döfőorráról: mára már elég elavult támadási mód de néhány gályán és evezős hajón még mindig alkalmazzák. A döfőorr alakja hosszas kísérletezés után alakult ki. Masszív, de nem túl hosszú, mert ha mélyre megy, sosem lehet kiszabadítani. Fából van rézlemezekkel borítják, mert acélból drága lenne, és túlságosan felborítaná az egyensúlyt. Ha bedöfték, akkor indulhat a roham az ellenséges hajóra.
A kereskedők gyakran utólag csináltatják az orrot a hajóra, de az a legtöbbször egyszer használatos holmi: az ütközés erejét nem bírja ki és eltörik, ezért inkább a rohamozó katonák átjárására használják.
A hajó orrából előmeredő robusztus vágósarkantyú dacára az evezős hadihajó nem több egy nagy vízi szekérnél, amely a gyalogságot a vízen lebegő csatamezőre szállítja. A vágósarkantyú ma már különben sem túl hatásos. Rendesen manőverezhető hajók esetén lehetetlen jól megcsáklyázni a másik hajót; és aki ezzel próbálkozik, azt hamar forgáccsá lövik. A másik ok ami miatt nem igazán szeretik, az hogy egy-egy ilyen döfés után a hajó jó eséllyel elsüllyed amikor pont az elfoglalása lenne a cél.

A fedélzeti harc:
 
– a csáklyázás: két hajótest közeledik egymáshoz és egy csomó kampós végű kötéllel csáklyával próbálják összehozni a kettőt. Ha már biztosnak látszik, a dolog, deszkapalánkokat is keresztbe fektetnek.
– átgyalogolás a vágósarkantyún vagy döfőorron: lásd fent.
– átgyalogolás a csapóhídon: ez elég széles, így gyorsan átmehetnek a pallón, illetve a süllyedő hajóról vissza a sajátukra
– csáklyavető – a flotta nagyobb hajóinál ez váltotta fel a csapóhidat. Ez gyakorlatilag egy balliszta, amibe csáklyát tesznek. Ha eltalálják vele a másik ha jót, magukhoz húzzák azt. Jobb helyeken a lövedék mögötti néhány könyöknyi szakaszon nem kötél van, hanem abbitacél sodrony, hogy ne tudják elvágni.
– kis csónakokkal az ellenfél titkon történő, úgymond rajtaütésszerű megközelítése, ez főleg a tengerészgyalogság kedvenc partmenti taktikája.

Védekezés a fedélzeti harc ellen:
 
– bástyaszerűen kiképzett fedélzeti felépítmény
– hálók: ezeket akár a vízbe is le lehetett engedni, és akkor védett a mélyből támadó búvároktól. Kátránnyal bevonták őket a nehezebb átvághatóság végett. A hálóvédekezés kijátszására eszközök a hosszú rúdra erősített sarlók.
– manőverezés: megfelelően fürge vitorlások esetén, ha nincs szélcsend, ma már képtelenség megcsáklyázni a másik hajót.
– igazi tengerjáró hajók esetében nincs az a kötél, ami össze tudna fogni két hajót, ha más az irányuk vagy sebességük.

Fedélzeti harc:
 
–fegyver: tőrfélék, görbe kardok, szablyák, nyílpuska stb.
-vértezet: mindenhol a láncing-sodronying-bőrvért valamilyen párosítását viselik, vagy semmit

A kézi lövedékvetőkről: ha a hajók elég közel kerültek egymáshoz, ellenfelek íjakat, számszeríjakat, hajítódárdákat, gyújtóanyaggal töltött korsókkal támadnak egymásra. Fontos, hogy viszonylag védett helyről lőjenek az íjászok (palánk mögül, bástyaszerűen kiképzett fedélzeti felépítményről, árbockosárból).

Az óriás lövedékvetőkről: ezek ellen nincs védelem – a hajó, amit eltalál egy négyszáz font súlyú, lezúduló lövedék, jobb, ha befejezi a harcot: elveszti az árbocát, leszakad az orra, átszakad a fedélzete… és az ilyen súlyú, fedélzetbe csapódó lövedékek a hajó alján mennek ki. Ezekkel a fegyverekkel a szárazföldről pompásan lehet lőni a hajókat: messzire hord és egy hajó méretű célpont azért elég jól eltalálható velük, ha nem hullámzik a talaj. Hajóra nem használják, mert sok helyet foglal (egy lendítőkaros kővetőnek 40 lábnyi hossz kell), nem is egy fürge szerkezet: ha az első lövés nem talál, aligha lesz idő másodikra, ráadásul a lövés előtt felhúzott ellensúly kiegyensúlyozatlanná tenné a hajót. A lövedék: nagy kő-, vagy vasgolyó, amit a fegyver két oldalára készített futókerékkel húznak fel.

A naftavetőről: olyan, mint a tűzvető, de sokkal hatásosabb: sűrített levegőt és a nafta előrobbanását is felhasználja. Ennek megfelelően jócskán megnő a hatótávja, de még messze nem éri el a ballisták lőtávját. A megcsáklyázott ellenséges hajón való ritkítgatáshoz megfelelő, illetve a vitorlák lepörköléséhez. A nafta robbanásveszélye miatt általában a folyékony nafta a hajó gyomrában van páncélozott tartályokban. De így is gyakran történnek belső robbanások.

Sárkánytorok: A Leviathan és Calowyn osztályú hajókra szerelik fel. Pontos és halálos. Nem számít, mi akad az útjába fát, követ, vasat ugyanúgy szétolvasztja. Hajók és szárazföldi célpontok ellen egyaránt használják. Igen ritka és nagy becsben tartott kincs a Flottának. Különlegessége hogy zöld színű tűzzel izzik.
{mospagebreak title=”További fegyverek, babonák”}

Katapult: a szerkezet a tengeren veheti fel a harcot a ballistával, noha nagyobb a lőtávja és a kilőhető lőszer mérete. Hátrányai a ballistával szemben:
– a katapulttal a meredek röppálya miatt lényegében egy pontot kell eltalálni. Ballistával viszont ha az irány jó, a magassággal azért lehet kicsit tévedni. Nem sokat persze, mert az eltévedt lövedékek nem az ellenségtől jobbra vagy ballra, hanem mindig elé vagy mögé csapódtak. Így aztán furcsa mód könnyebb eltalálni azt a hajót, ami az orrát / farát mutatta.
– minél közelebb jön az ellenség, a ballistával annál nagyobb pusztítást lehet végezni.
– a katapulttal igazán közelre (50-100 láb) egyszerűen nem lehet lőni. Ballista esetén itt biztos a találat.
– a ballistából sokkal több fér egy hajóra; nemcsak azért, mert lehet rakni belőle a fedélközbe is, ahova a katapultot nem, de a fedélzeten sem lesznek gondok a vitorlákkal és kötelekkel.
– a ballista többféle lövedékeket használhat.

Ballista: ez a legjobb fegyver: olcsó előállítás, még olcsóbb lőszer és még egyszerű is. A hatásfoka is kiváló, mert a hajó oldalába becsapódó lövedékkel együtt jár egy erős repeszhatás: az ide-oda repkedő faszilánkok-gerendák. Ez pedig sokkal nagyobb pusztítást végez a hajózó állományban, mint maga a golyó. A ballista elég messze tud lőni ahhoz, hogy lehessen taktikázni vele, és ne csak egyetlen sorozatra fussa a csáklyázás előtt.
Lőtáv: hatékony: 400 – 500 láb, legfeljebb kb. 750 láb.
Szerkezet: acél, acél karok, závárzat és esetleg vezetősín (jól befaggyúzva), a rugalmas erőt laprugók biztosítják, a húr sodronydrót, stb. Maga a váz persze fa, a súly és az egyszerűség miatt. Felhúzáshoz legfeljebb négy ember fér oda értelmesen, ezen túl számos egyéb csörlős, tárcsás, stb. megoldást alkalmaznak. A normál íves ballistát ütegfedélzeten használva az ívek miatt nem lehet oldalszögben irányozni, mert az ív beleütközne az oldalfalba. A csavartós rendszerű, merev karosnál, ahol a rugalmasságot nem a karok adják már, ez kiküszöbölhető.
Kezelőszemélyzet: ha jól megrakják ballistákkal a hajót, akkor mintegy 4 fő jut egyre; de ennyi kell is. Tartalékot muszáj képezni, mert a csatákban fogynak az emberek, máshol is szükség lehet rájuk: a letört árbocot levágni, csáklyákat elvagdosni stb.

A lövedékekről: – kő és vasgolyó : jó a repeszhatása, sok fér el belőle kis helyen.
– láncos golyó: kitűnő vitorlák / kötélzet ellen; a rendesebb darabok már a rudakat is törik, főleg, ha azok terhelés alatt vannak.
– naftával töltött golyólövedék – inkább csak kísérleti darab. Ha törékeny, széttörik az elején a gyorsuláskor, ha meg nem, akkor nem törik szét becsapódáskor. Egyébként is meglehetősen kezelhetetlen, önveszélyes és kis hatótávolságú holmi,
– nyíl, sokféle heggyel: a hajó oldala ellen háromszögletűvel szoktak, mert ennek jó az átütőképessége, és hosszanti repedéseket csinál, a sarlóst a vitorlák és kötelek ellen használják.
– gyújtónyíl: ritka. Ha hajó oldalába csapódik, akkor eloltják a hullámok, ha a fedélzetbe, akkor az emberek, ha meg a vitorlába, akkor olyan gyorsan átmegy rajta, hogy annak nincs ideje felgyújtani.

Nyílvető: a szerkezetet sa’hra shigran – néven nevezik. Egyetlen lövéssel több tucat nyílvesszőt képes kilőni jelentős távolságra. Meglehetősen pontatlan, de csoportosan alkalmazva lehetővé teszi igen hatékony és jól időzített nyílzáporok útnak indítását.

Gyújtóhajó: Az eszköz lényege: fognak egy ócska kishajót, megrakják sok éghető anyaggal, és belekormányozzák az ellenséges flottába. Fontos, hogy ne tudjon mozogni az a flotta, azaz ellenséges kikötő, szélcsend, éjszakai rajtaütés, zárt alakzatban közeledő, összekötözött hajók esetén jöhet szóba. Aztán mikor már nem lehet megállítani a hajót, felgyújtják, a legénysége meg dereglyén elmenekül.
A gyújtóhajó nagy pusztítást tud okozni, ha betalál, de csak erre nagyon ritkán adott minden esély. Ennek ellenére a nagy flották általában csak hurcolnak magukkal erre a célra 5-10 ilyen „kis vackot.”
A hadihajók a méretükhöz képest minnél több fegyvert igyekszenek magukkal vinni. A kereskedőhajók ra viszont vonatkozik egy rendelet, ami nagyban korlátozza a fegyverek számát. Azok a hajók, amelyek feltűnően sok fegyvert hordoznak, számíthatnak a kikötőben egy alapos vizsgálatra és jobb esetben a fegyverek elkobzására rosszabb esetben a hajó elkobzására is. Így általában egy kalózhajó kétszer is meggondolja, mikor megy kikötőbe.

Babonák

A kyrek természetüknél fogva babonásak és ez a tengerészekre még inkább igaz. „Jelek” tucatjai kötődnek egy-egy állathoz. Jó jel, ha például albatrosz szegődik a hajó mellé, míg a tengeri teknős látványa balszerencsét hoz. Hasonlóan szerencsétlen, ha tengerész a szállásán fekete macskába botlik. Ha delfinraj követi a hajót az szerencsét jelent, de ha egyet is kifognak közülük az rontást hozhat rájuk. Különböző helyeken ha látnak egyes iránypontokat az jót jelent ha nem, rosszat. További balszerencse, ha halottat szállít a hajó. Talán mind közül a legrosszabb, ha nő van a hajó fedélzetén. (ezen okból nem is képeznek női tiszteket.)
A kyr számmisztika, a páratlan számokra építés, itt is megmutatkozik. A szolgálatban levő legénység és a pihenő egyaránt páratlan számú. Ugyanúgy mit a vitorlák vagy a horgonylánc láncszemei.
A régi hajók egyes részeire külön-külön hekkák felügyelnek, ezek nemritkán az ott hősi halált halt tengerészek lelkei. A magitorok viszont ügyelnek, hogy a bosszúálló, gonosz szándékú hekkák ne leljenek menedéket a hajón.

Források és ötletek:
·        Timba Bizarr Bazárjának tagjai (hogy csak a kiemelteket említsem; Randon, Timba, Cyrus)
·        Szürkecsuklyások
·        Celsior: Kősziklák, hajók, harcosok (külön köszönet a Csatos RézkönyvértJ)
·        Kyr tengerészgyalogság – Vérszín a hold alatt (Anárion)

Ajánlott irodalom:
Randon: Hajók könyve (letölthető a www.timba.biz -ről
Dékány András:
·        Matrózok hajók kikötök,
·        Kalózok bálnák tengerek
·        Csempészek hősök kikötők
·        Az elveszett sziget
·        Az Óceán Császára
·        Jokkó visszatér
·        Kossuth Lajos tengerésze
A cikk első része
A cikk második része

]]>