Év elején már elkezdtek keringeni a pletykák: Glen A. Larson, az eredeti Battlestar Galactica alkotója szeretné, ha a klasszikus sorozat nyomán készülne egy mozifilm. Larson egyáltalán nem volt elragadtatva a Syfy-féle reboottól – már csak az új Starbuck miatt sem. Ronald D. Moore elgondolásának sikere nélkül azonban nem valószínű, hogy megnyílt volna az út a mozifilm előtt, amelyet nem más, mint Bryan Singer rendezhet. Az a Bryan Singer, aki már érintett volt egy BSG projectben: annak idején már a díszletek is felálltak, amikor a 2001-es terrortámadások miatt lefújták az egészet. Most leporolhatják az akkori terveket – megláthatjuk az ő változatukat is. Bryan Singer és Tom DeSanto 2002. májusában akarták bemutatni egy új Battlestar Galactica tévésorozat pilotját, aminek a munkálatait 2001. novemberben tervezték megkezdeni. A mostani mozifilm a szűkszavú hivatalos közlemény szerint egy teljesen új változata lesz a 70-es évek klasszikusának, ezen felül egyáltalán nem árulnak el semmilyen infót. De azért érdemes lehet visszanézni, hogy mi is lett volna a Singer-DeSanto terv. Akárcsak az eredeti BSG sorozat Apolloja (és a remake Zareke), Richard Hatch The Second Coming tervezete, ez is jócskán az eredeti sorozat eseményei után vette volna fel a fonalat – 23 évvel a Kolóniák lebombázása után. A Galactica 1980 eseményeit ő is meg nem történtté nyilvánította, akárcsak Richard Hatch. A sorozat egy osztályteremben indult volna, ahol egy tanár épp történelemórát tart – innét tudhattuk volna meg, hogy a Battlestar Pegasus megsemmisült, Adama parancsnok meghalt – az ő helyét Tigh ezredes vette át a Galactica parancsnoki posztján. A civilek fellázadtak a katonai vezetés ellen, így a flotta egy nyersanyagokban gazdag aszteroidamezőben telepedett le, ami a keresztségben a New Caprica nevet kapta. A cylonok egy időre eltűntek – akárcsak Apollo: nem tudni róla, hogy meghalt-e, sokan hiszik, hogy él valahol. Mint később kiderül, a cylonok sem unatkoztak ez idő alatt: lezajlik köztük egy polgárháború, majd egy jelentős paradigmaváltás is. Mivel Baltar különböző implantátumok segítségével asszimilálja magát a cylon társadalomba, megmutatva ennek előnyeit, úgy döntenek, mégsem kell az emberiséget kiirtani. Sokkal célravezetőbb, ha mindenkit asszimilálnak a borg kollektívába a cylonok közé. A Battlestar Galactica a leszerelési ünnepségére készül – a hajó végképp kiöregedett, egyre nehezebb egyben tartani, így célszerűbb kivonni a forgalomból. Az eseményt nem kisebb személyiség tiszteli meg jelenlétével, mint Mara, a Kolóniák elnöknője. Abban a pillanatban, hogy lekapcsolják a Galactica energia ellátását, a New Caprica közelében várokozó cylonok lecsapnak a flottára. A film utolsó jelenetében feltűnik a cylonok bolygója is, ahol egy hatalmas, teljesen gépiesített társadalmat mutattak volna be – miközben a nézők beszélő hangokat hallhattak volna. Utolsó képként pedig emberi arcokat, és legvégül pedig Richard Hatch, azaz Apollo arcát láthattuk volna… ahogy a szeme cylonosan, vörösen megvillan. Apollo tehát valami hasonló átalakuláson esik át, mint a Star Trekben Picard kapitány, akiből rövid időre Locutus, a Borg lett. Mint tudjuk, végül a Sci-Fi Channel egy remake mellett kötelezte el magát, Ronald D. Moore és David Eick kezébe adva a sorozat sorsát. DeSanto víziójából néhány elem azért átkerült ebbe a végleges változatba is, mint például a civilek kontra katonai vezetés problémája, a Battlestar Galactica “nyugdíjazása”, vagy a Kolóniákat vezető elnöknő személye. De ebben az új változatban a Battlestar Pegasus előéletét is megismerhettük, a Razor tévéfilmből – igaz, ez valószínűleg nem nagyon tükrözi Larson eredeti elképzeléseit.]]>