A neves amerikai scifi magazin, az Astounding Stories of Super Science 1929. decemberében indította pályafutását (az első szám borítóján 1930-as dátum szerepel), Harry Bates szerkesztésében. Chellovecknek köszönhet?en most több, mint 500 szám borítója tekinthető meg az SF WIW galériájában.

A második évfolyamtól kezdve rövidítettek a címen, és simán Astounding Stories néven jelentették meg. Kezdetben a magazin nem túl bonyolult űrutazásos sztorikat kínált, de Bates törekvése az igényesebb, jobban megírt történetek felé a lap kés?bbi éveiben tettenérhető. Ez igazán a második szerkesztő, F. Orlin Tremaine alatt kezdett igazán kibontakozni – ő volt az, aki a lap szerzőit bátorította, hogy új, friss SF ötletekkel rukkoljanak elő, ahelyett, hogy csak újrafeldolgoznak már működő elképzeléseket. Tremaine munkássága alatt nyerte el a piacvezető pozíciót az Astounding, a lap aranykora azonban mindenképp az 1937. októberétől kezdőd? John W. Campbell neve fémjelezte időszakra esik.




Campbell 1938-ban átkeresztelte a lapot Astounding Science-Fiction névre, ezzel is jelezve: a tudomány és a fikció közé egyenl?ségjelet akar tenni. Motiválta a szerzőket, hogy gondolkodjanak el azon: milyen technikai, tudományos vívmányok válhatnak lehetségessé a jövőben ténylegesen – és ami a legfontosabb, ezek hogyan befolyásolják az emberi lényeket.
Ugyanekkor több, korában megjelenési lehetőséghez nem jutó, friss, új szerzőt sikerült reflektorfénybe állítania – legnevesebb felfedezettjei Robert A. Heinlein és Isaac Asimov voltak.
1946-ban újból változtattak a címen, Astounding SCIENCE FICTION szerepelt a borítón (az eredetihez képest tehát eltűnt a köt?jel, és csupa nagybet?vel írták a science-fictiont).
Az 1950-es évektől kezdve az addig megszilárdított piacvezető pozícióját azonban elvesztette a lap – többek között azért, mert a The Magazine of Fantasy and Science-Fiction, valamint Galaxy Science Fiction magazinok megjelenésével már nem csak az Astounding publikált minőségi sci-fi irodalmat. Ekkoriban kezdtek el felfutni az Egyesült Államokban a paperback kiadású SF könyvek is, amik nagyon népszerőek lettek a rajongók körében.
A magazin életében a legtöbb rajongói levelet kiváltó novella Tom Godwin The Cold Equations – Rideg egyenletek című írása volt. Érdekesség, hogy az Astounding 1950. májusi számában publikálta első, Dianetika témájú cikkét L. Ron Hubbard is – melyből aztán a Szcientológia fejlődött ki.
1960-tól kezdve Campbell úgy érezte, hogy a lap címe túlságosan is szenzációhajhász érzést kölcsönöz, ezért Analogra változtatta azt. A kezdeti időszakban az Astounding cím megmaradt, ám elhalványítva a háttérben, csak az „A” bet? maradt éles – amit kicsit erősebb színnel nyomva a „nalog” követett.
Campbell 1971-ben váratlanul meghalt, így őt Ben Bova követte a főszerkesztői székben. Bova 1973 és 1978 között sorozatban nyerte el a legjobb profi szerkesztőknek járó Hugo Díjat; utóda, Stanley Schmidt 26 alkalommal volt jelölve ugyanerre a díjra 1980 és 2006 között, de egyszer sem nyerte meg azt. Ennek ellenére az Analog a világ egyik legnagyobb példányszámában eladott, angol nyelv? sci-fi magazinja. További albumok Chelloveck képtárában Chelloveck legfrissebb blogbejegyzései
module=chelloveck}
]]>