A tengeribetegségem még elvonási tünetekkel is párosul. A fenébe, annyira billeg ez az átok hajó, hogy képtelen vagyok normálisan pókembert imitálni. Folyton kapaszkodnom kell valahova (ez általában a korlátot jelenti), s így, pluszba még görnyedve, nehéz digidigidigidiggelni. 🙁
Tegnap este valamelyik állat matróz leitatott mindenkit, csak a kapitány meg a navigátorunk volt józan (bár sztem a navigátor, Félszemű Joe, akinek nem is csak félszeme van, ez pusztán a neve, mindig részeg, mert sosem találja a helyes irányt.) Nah, akkor volt aztán rosszullét a részemről!!!
A hajó szajhájával, Tiffanyval olyan jót táncoltunk a fedélzeten, hogy ránk száradt a só.
„Jelentem, kapitány, a Sarkcsillag a tengerszint alatt leledzik…”]]>
