Ãldott jó reggelt minden egyes erre tévedt léleknek! 🙂 Hát, amilyen pocsék volt ez a hetem, olyannyira jó volt ez a hétvége. Igaz, hogy még nincs vége, de ma, korán reggel egyszerűen verhetetlennek érzem magam. Végre, családi helyzet rendeződik, a magam ügyei rendeződnek – ezt elsősorban az a változás idézte elő, hogy beismertem, mekkora gyerek és mennyire hülye voltam az elmúlt évben. De legalább be mertem ismerni, ellentétben megannyi emberrel. :-/ A változás alapköve a beismerés… be kell ismernünk, el kell fogadnunk a saját hibáinkat. Ez teszi az emberiséget olykor széppé, hogy hibázik. Milyen unalmas lenne egy teljesen tökéletes világ, ahol mindenki csak azt teszi, ami jó… Persze, tudom, mennyire tökéletlen ez a világ, de a fejlődés útját mindig hatalmas káosz kíséri… Azt hiszem, iszok még egy kávét. :-)]]>
