A The Economist tavaly december 10-i számának címlapján egy mulatságosnak tűnő fotóra montírozva (egy leszakadt jégtáblán négy pingvin sorakozik fel, és egymás után ugranak fejest a jeges vízbe) ez a cím látható: “Ne ess kétségbe! Van ok a reményre a globális felmelegedéssel kapcsolatban.” Ha azonban megvizsgáljuk a klímavédelemmel kapcsolatos legújabb híreket, arra a következtetésre juthatunk, hogy számos pozitív fejlemény ellenére, további jelentős lépésekre van szükség annak érdekében, hogy a már megkezdődött katasztrófa végkifejletét megakadályozhassuk.

Az éghajlatváltozás kérdéseivel foglalkozó, Montrealban megrendezett konferencián két fontos területen történt előrelépés. A tárgyalások első és leghosszabb szakaszában a résztvevők véglegesítették a kiotói jegyzőkönyv gyakorlati megvalósításának szabályait, és az egyezményt aláíró több mint 150 résztvevő megállapodott abban, hogy a kiotói jegyzőkönyv első szakasza (2007-2012) utáni időszakra újabb olyan megállapodást fognak létrehozni, amely az eddig elfogadott emisszió csökkentési céloknál is jelentősebb redukciót tűz ki célul.

A második eredmény az, hogy a nemzetek egy szélesebb csoportja, köztük a kiotói jegyzőkönyvet elutasító Amerikai Egyesült Államok is, elhatározta, hogy nem kötelező jelleggel egyeztetéseket folytat a klímaváltozás kérdéseiről. Az amerikai delegáció nyomására erről csak egy nagyon homályos határozati javaslatot fogalmaztak meg, amely szerint az álláspontok feltérképezését szolgáló “párbeszédbe” kell kezdeni a klímavédelmi lépésekkel kapcsolatban. A határozat szövege egyértelműen kizárja az “új kötelezettségek vállalásához vezető tárgyalásokat”. Nem sikerült tehát közelíteni egymáshoz az európai és az amerikai álláspontot.

A Népszava elemzése

]]>