Megjelent a Galaktika magazin legújabb kiadványa, az első számú Hipergalaktika, amely új utakra vezeti a magyar sci-fi olvasókat. „A kötet igyekszik felölelni és bemutatni az információs társadalom aktuális üzeneteit, mindegyik témát kétféleképpen dolgozva fel” – írja bevezetőjében Nagy Ádám. az Információs Társadalom- és Trendkutató Központ ügyvezető igazgatója. „Úttör? próbálkozást tart a kezében az Olvasó. A jól megszokott Galaktikának ez a különkiadása egyben egy kicsit egyetemi szöveggyűjtemény is, viszont annál sokkal szórakoztatóbb. A kötet igyekszik felölelni és bemutatni az információs társadalom aktuális üzeneteit, mindegyik témát kétféleképpen dolgozva fel. Egyfelől novellaként, másfelől az információs társadalom tudományának ismereteit összegz?, mai álláspontját bemutató népszerősít? irodalomként, egyetemi szöveggyűjteményként: így igyekezve ötvözni a Galaktika legjobb hagyományait az Információs Társadalom- és Trendkutató Központ (ITTK) legprogresszívebb anyagaival. Valamennyi téma népszerő ma a novellaírók körében, és kiemelt jelentőséggel bír a területet kutatók és oktatók számára; ugyan-akkor híven jelzi a most 10 éves hazai információstársadalom-kutatás sarokpontjait, s remélhetőleg izgalmas kalandozást jelent az SF szerelmeseinek, a tárgyat hallgatóknak és az információs társadalom témája iránt érdeklődőknek is. A tudománynépszerősít? munkák szerzői között megtalálható az ITTK kutatói gárdája éppúgy, mint a Központ köré szerveződ? ifjú, leend? kutatók legjava. Miképp 10 éve az információs társadalom is csak álom volt, s ma a mindennapok része, kézzelfogható valóság, akképp mi is hosszú utat tettünk meg. Az ugyancsak 10 éves ITTK így is igyekszik megköszönni partnereinek, az információs társadalom más kutatóinak, hallgatóinak az elmúlt esztend?k együttműködését. Reméljük, hogy a 25 éves évfordulót már a címlapon bemutatott székházban ünnepelhetjük.”

Nagy Ádám
ITTK – ügyvezető igazgató

„Tavasszal, a MetaGalaktika v9.5 beköszöntjében még azt írtam, hogy az egy speciális kísérlet, amely reményeink szerint még közelebb hozza egymáshoz a tudományt és az irodalmat. Most örömmel tájékoztathatom Önt, hogy a kísérlet, és egyben a kiadvány olyan népszerő lett, hogy ennek eredményét tarthatja most a kezében. Azóta fél évnek sem kellett eltelnie, s megszületett a Galaktika család legújabb tagja, a legkisebb testvér, a HiperGalaktika. A v9.5-ös Meta ugyanis igazából egy kakukktojás volt a MetaGalaktika sorozatban, hiszen azok eddig kizárólag irodalommal és irodalomelmélettel foglalkoztak. Mivel némileg kilógott a sorból, ezért is nem a sorozat 10-es számú, következő darabjaként jelöltük. Az első HiperGalaktika központi témája az informatika, az információs társadalom és minden, ami ehhez a kutatási területhez, tudományághoz tartozik. Ehhez a munkához segítségül hívtuk a legszakavatottabb kutatókat. Az Információs Társadalom- és Trendkutató Központ (ITTK) partneri együttműködésével sikerült egy igazán izgalmas és modern tematikával indítani a HiperGalaktika sort, amely már csak arra vár, hogy élvezetes olvasmányélményt nyújtson rajongóinknak. Tervünk szerint évente jelentkezünk a HG újabb számaival. Most, hogy a kísérlet sikerült, és önálló nevű HiperGalaktika sorozattá válik, a Meta is visszatérhet hagyományaihoz, a színtiszta irodalomhoz. Van szerencsém bejelenteni, hogy a MetaGalaktika a jövőben nemzeti tematikaként fog megjelenni évente egyszer, s célja az lesz, hogy bemutassa egy-egy nemzet SF termését. Ezekben a tematikus antológiákban szerepelnek majd európai országok csakúgy, mint különleges, egzotikus népek, amelyekről nem is gondolnánk, hogy van saját SF irodalmuk.”
Burger István
főszerkesztő

Tartalom:
8     Gondolkodom, tehát vagyok…?
10   Vernor Vinge: Sütiszörny
48   Rab Árpád: Test és védtelen lélek külön utakon
52   Az ember után
54   Antal József: IT és most
66   Csotó Mihály: A fejlődés és a hatalom b?vkörében
72   Az értelem mintázata
74   César Mallorquí: Ókeanosz
80   Dr. Z. Karvalics László – Székely Levente: A Hálózat(-lény) (logikai) csapdájában
90   Szem előtt
92   Lacza Gábor: Túlélők
96   Stork Levente: Gulliver Lilliputban
106 Gyenes Fruzsina: Túlélni a közösségi hálózatokat
116 Beg?zölve
118 Arthur C. Clarke: A g?zhajtású szószöv?szék
124 Kincsei Attila: Mi hajtsa a szószöv?széket?
130 Mindenhol jó…
132 Michael T. Cricket: A rablás
142 Holczer Márton: Az intelligens otthon
150 A szellem a gépben
152 Ray Vukcevich: A logika melege
156 Kollányi Bence: Embergép
162 Az idegek harca
164 Lévai István: Neurális mozaik
168 Borovitz Tamás – Kurucz Erika: A tudományos-fantasztikus jelen
176 Szextárgy
178 Frederik Pohl: Milliomodik nap
184 Dr. Pintér Róbert: A jövő elkezdődött {mospagebreak title=A Hipergalaktika szerzői}A Hipergalaktika szerzői: Vernor Vinge
Amerikai író és matematikaprofesszor, 1944-ben született. Első elbeszélése 1965-ben jelent meg, a New Worlds magazinban, első önálló kötete, a Grimm’s World című regény pedig négy évvel kés?bb. El?szeretettel ír hard SF történeteket a technikai haladással járó veszélyekről, melyek gyakran a világ?rbe helyezik cselekményük színterét. Több regénye is rangos díjakat nyert, csakúgy, mint a kötetünkben szereplő kisregény. Antal József
1965-ben született hazai szerző, akinek először 2000-ben jelentek meg rövidebb SF elbeszélései az Álmodók című antológiában. Példaképének a fantasztikus író Dévényi Tibort tekinti, grafikusként hobbiból pólókat tervez (rajzai egyébként annak idején a Lúdas Matyiban is megjelentek). Első önálló kötete, a Diagnózis című regény idén elnyerte a Zsoldos Péter-díjat. Novellái rendszeresen olvashatók a Galaktika magazinban. César Mallorquí
Spanyol író, 1953-ban született Barcelonában, de családja nem sokra rá Madridba költözött, ahol azóta is él. Újságírást tanult, és iskolái végeztével ebben a szakmában helyezkedett el. Kés?bb jó egy évtizeden át dolgozott kreatív reklámügynökségeknél is. 1991-ben visszatért az íráshoz, ám ekkor már cikkek helyett inkább elbeszélések és regények kerültek ki a keze alól. Mind rövidebb, mind hosszabb műveivel számos díjat nyert hazájában. Lacza Gábor
1983-ban született. Jelenleg közgazdásznak tanul, mellette dolgozik, de évek óta tartó hobbija már az írás. Nyomtatásban először tavaly jelentek meg elbeszélései az Új Galaxis című antológia-sorozat 10. számában. Többször ért már el helyezést amat?r szerzők számára kiírt pályázatokon, legfőbb ideje volt hát, hogy a legszélesebb olvasóközönség előtt is kipróbálja magát. Arthur C. Clarke
Az angolszász SF hőskorának egyik utolsó élő klasszikusa. 1917-ben születet t Angliában, matematikából és fizikából doktorált. Íróként 1946-ban debütált a „Kibúvó” című novellával, de az igazi hírnevet a Stanley Kubrickkal közösen készített 2001. ?rodisszeia hozta meg számára. A ’80-as évek végén egy betegség tolószékbe kényszerítette, és munkabírását is lecsökkentette. Ennek köszönhet?, hogy újabban gyakran veszi igénybe szerzőtársak segítségét, mint például Stephen Baxterét a magyarul most megjelenő Id?odisszeia-trilógiánál. 2000-ben lovaggá ütötték. Michael T. Cricket
Sokoldalú tudományos szerkesztőnk, Kovács „Tücsi” Mihály negyedszázada ír már elbeszéléseket is. Az első még 14 évesen került ki a keze alól, és – állítása szerint – élete legjobb honoráriumát kapta érte, az irodalom jelest. A ’90-es évek második felében az X-Magazin lapjain jelentek meg novellái, melyek közül az utolsó, „A vezeklés” című Zsoldos Péter-díjat is nyert. A Galaktika újraindulása óta kevesebb ideje jut az alkotásra, de szerencsére alkalmanként azért meglep minket egy-egy írással. Ray Vukcevich
Amerikai író, 1946-ban született. Az Oregoni Egyetemen dolgozik komputerprogramozóként, és 1989 óta jelennek meg elbeszélései a legkülönbözőbb magazinokban és antológiákban, de online ugyancsak szívesen publikál. Az ezredforduló óta két önálló kötete is napvilágot látott. Magyarul eddig egyetlen elbeszélését olvashattuk, az „Anyu apró barátai„-t, ami az Átjáró magazin 14. számában jelent meg. Lévai István
Az 1974-ben született magyar szerző „civilben” alkalmazott digitális grafikával foglalkozik. Első SF történetét tizenhét évesen írta – mindjárt egy könyvvel kezdte, ami természetesen a fiókban landolt. Ezt a próbálkozást hosszú út követte. Az eltelt évek csendes munkájának gyümölcse az utóbbi időben kezdett beérni. 2004-ben jelent meg először novellája az Új Galaxis című amat?r kiadvány 3. számában. A sorozat antológiáiban azóta több írása is napvilágot látott. Frederik Pohl
Az egyik legismertebb amerikai SF író, aki előrehaladott kora ellenére még ma is aktív. 1919-ben született, és durván húsz éves korában kezdett publikálni, eleinte verseket. 1940-ben szerkesztőként helyezkedett el a Super Science Stories magazinnál, és ezzel egy időben írta meg első SF novelláit is. El?szeretettel használt különböző álneveket, és gyakran vont be szerzőtársakat munkájába, akik közül a legismertebbek: C. M. Kornbluth, Isaac Asimov és Jack Williamson. Hazánkban is népszerő munkái A Venus-üzlet és folytatása, a Reklámhadjárat, valamint a Hícsí-sorozat, melynek következő darabja hamarosan megjelenik a Galaktika Fantasztikus Könyvekben.
]]>