Wolfgang Jeschke, Ian R. MacLeod, Greg Egan, Michael T. Cricket, Kurt Vonnegut és Brian Aldiss.1996-ban látványos sikert ért el a klónozás, amikor sikerült Dollyt, a klónozott bárányt létrehozni – a sci-fi egy nagy lépést tett afelé, hogy valósággá válhasson. 1998-ban pedig koreai tudósok egy harmincéves nőt klónoztak – a klónt azonban 32 sejtes állapotban megsemmisítették. A tudomány – sajnos vagy szerencsére, erről megoszlanak a vélemények – még nem tart ott, hogy mindennapos, egyszerű rutinmunka lenne egy állat vagy akár az ember klónozása. A Galaktika 207. számának tudományos rovata kitér a probléma technikai és morális kérdéseire is. Wolfgang Jeschke novellája, A kösönty? a galaxis egy távoli szegletébe kalauzolja az olvasót – ahol az ?slakosokkal való együttélés, és azok emberi szemmel sajátságos hitviláguk elfogadása épp annyira problematikus, mint amilyen a Föld felfedezése lehetett ?seink számára. Ian R. MacLeod angol szerző Elmúlt varázs című írásában érdekes szempontból közelíti meg a klónozás hatásait: ha bárki kvázi halhatatlanná válhat ezáltal, akkor hova tűnik majd a gyász a világból? Greg Egan pedig a klónok emberi mivoltát feszegeti Az extrában: tarthatnak-e gazdag emberek tartalék szervdonorok céljából klónokat? Michael T. Cricket Az Elveszettek Kocsmája című szerzeménye a párhuzamos valóságokkal foglalkozik – pontosabban egy olyan hellyel, ami ezen valóságok felfedez?inek kedvenc törzshelye. Miről beszélgethetnek ezek a felfedez?k, és miért pont ez a hely lett a törzshelyük? A nemrég elhunyt Kurt Vonneguttól Az álhatatosság címmel egy modernkori Frankeinstein feldolgozást olvashatunk – ahol a doktor nem temetőket fosztogatva szedi össze teremtményéhez a "hozzávalókat", hanem drága alkatrészeket vásárol. A szerzőről természetesen külön megemlékez? cikk is bekerült a lapba. Végül Brian W. Aldiss A valószínőtlen csillag című m?vében egy űrhajó legénységéről olvashatunk, akik egy nagyon-nagyon furcsa világban ragadtak. Olvashatunk még a manapság divatos moddingról, a számítógépházak designolásáról, valamint arról, hogy Superman elkezdhet rettegni, hiszen megtalálták a kriptonitot Szerbiában. Aki viszont valamikor Tokyoba látogatna, az lehet, hogy egyszerűbben fog tudni navigálni a zajos metropolisz utcáin egy új japán fejlesztésnek köszönhet?en. Továbbá négy oldalas portrét olvashatunk Ray Kurtzweilről, a mesterséges intelligencia-kutatás egyik legnagyobb úttör?je.]]>