“Az ‘EMI’ (erős mesterséges intelligencia) hívei már évtizedek óta próbálnak minket meggyőzni arról, hogy egy vagy két évszázadon belül (egyesek ezt az időt ötven évre csökkentették!) az elektronikus számítógépek minden olyat meg fognak csinálni, amire az emberi értelem képes. (…) azon meggyőződésükben, hogy értelmünk egyszerűen ‘hús-vér számítógép’, magától értetődőnek tartják, hogy az öröm és a fájdalom, a szépség és a humor értékelése, a tudatosság és a szabad akarat olyan képességek, amelyek természetes módon kerülnek majd színre, amikor az elektronikus robotok algoritmikus viselkedése elég összetetté válik.”

Bő másfél évtizede írta e sorokat Martin Gardner, a kiváló matematikus, esszéíró, nagyszerű logikai fejtörők hírneves kiötlője. Az ugyancsak nevezetes Roger Penrose-nak magyarul “A császár új elméje” címmel megjelent, világhírűvé vált könyve bevezetőjeként jelentek meg vitázó sorai. Meglehet, hogy a mesterséges intelligencia tudósainak azóta is nagy hévvel folyó vitájára meggyőző választ kaphatunk most, amikor már születőben van emberi tulajdonságokkal bíró, tanulni, a környezethez alkalmazkodni képes mesterséges lény. Mindenesetre a tizenhat kutatóközpont munkatársaiból álló konzorcium, amely éppen ilyen “lény” létrehozásán fáradozik, erős igent készül adni az erős – tehát az emberivel összevethető – mesterséges intelligencia megvalósíthatóságára. Az öt évre tervezett projektben az Európai Unió 11, Japán 3, míg az USA 2 partnerrel vesz részt (az EU hozzájárulása: 8,5 millió euró). A projekt összefogó koordinátora a Genovai Egyetem laboratóriuma.

Voltaképpen már megszületett Robotcub, vagyis Robotkölyök, bár alkotói szerint teljesen kész csak 2007-ben lesz. Az alig 90 centiméter magas, 23 kiló súlyú Hüvelyk Matyinak egyelőre fém, nem szerves anyag a teste. értelme és mozgása egy kétéves kisgyermekének felel meg.

A Népszabadság cikke

]]>