Mivel minden kaland egy kis lépéssel kezdődik, ezért úgy döntöttem, hogy beszerzek egy Amazon Kindle-t. Viszonyom a világ technikai fejlődéséhez kettős, igyekszem ráhangolódni, de nem mindent szeretek meg – előzetesen tartottam az e-book olvasótól is, mivel a könyv nálam megfogható, zörgő papír, nyomdaillatú csoda.
Megérkezése után elég volt tíz perc, hogy elfogadjam, sőt megszeressem. Nem csak kényelmes, de jól is olvasható, nem fénylik a felület, egy gombnyomással válogathatok több száz könyv között. Gyermekkoromban este kilenc után zseblámpával olvastam a takaró alatt, hogy ne lássák a szüleim, meddig maradok ébren. A jövő gyermekeinek nem kell trükközniük (már ha olvasni fognak egyáltalán), a Kindle mappájához beépített lámpa tartozik.
Pár hét után már kétségem sincs, hogy az elérhető áru e-olvasók előbb-utóbb átveszik a hatalmat a könyvpiacon. A felől sincs kétségem ugyanakkor, hogy a könyvformátum is megmarad, nem tűnik el, de teljesen átalakul a könyvkiadás és a terjesztés jelenlegi modellje.
Sokan félnek ettől. Az elmúlt hónapokban (míg az SFportal e-book kiadását készítettük elő) sok előadáson vagy kerekasztal-beszélgetésen vettem részt, hol az asztal innenső, hol a túlsó oldalán. Hallottam kiadókat, akik elzárkóztak az e-kiadástól, hallottam kiadókat, akik kijelentették, az e-könyv ugyanolyan áron lesz majd kapható, mint a normál könyv, és hallottam e-kereskedőt, aki szerint egymilliárd könyv lesz majd fent a neten és az olvasók boldogan válogathatnak majd közöttük – kár, hogy ezen szakember szerint a könyvhöz nem kell szerkesztő.
Szerintünk (SFportal E-Book) az e-könyvárak szerkesztés mellett is 1000 forint alatt tarthatók. A modell kiadóknak, íróknak és az olvasóknak is megfelelő. Miért kellene félni akkor az e-booktól?
Az olvasók nem szoktak kapálózni, annál inkább a könyv „előállítói”, szerzőtől kiadóig. A leggyakoribb ellenérv az, hogy a torrent oldalakon ingyen is letölthető a regény, így aztán az olvasó minek fizessen érte. Igen, ez probléma lehet, amit viszont a másolásvédelem sem old meg. Ám én bízom abban, hogy az olvasótábor szélesedésével megmarad (ha nem nő) az az irodalomszerető, becsületes vásárlóréteg, amely rááldoz egy e-könyvre 500-900 forintot, tudván, ezzel a zsánerük fennmaradását is elősegítik.
Lehet, hogy naivitásnak tűnik ez a bizalom, de ha nem lenne, akkor sem áll semmi az e-könyvek jövőbeli cunamija elé. Hacsak ránk nem szakad az ég, a világ kereke előre forog. De van ennek egy másik jó oldala is (a könyvek elérhető ára mellett): első körben ez Magyarországon a magyar szerzőket jelenti, lévén, hogy az idegen nyelvű szerzők magyar nyelvű e-book megjelenéseit féltőn ölelik keblükre a külföldi kiadók és nem adják át a magyar e-könyvkiadóknak.
Íróként sem félek tehát az e-könyvek elterjedésétől, mert végre saját nyelvterületünk e szegmensében előtérbe kerülhetünk. Ezzel együtt az idegen nyelvű e-kiadás is elérhetőbbé válik – bárki, aki keresett már külföldi kiadót, tudja, mennyire nehéz magyar regényt/novellát kijuttatni külföldre, hogy az papír alapon megjelenhessen. Az e-book erre is megoldást kínál.
Összességében: a kézzel másolt könyvek után a könyvnyomtatás felfedezése lehetővé tette az irodalom széles körű elterjedését. Az e-könyv nem csupán technikai ugrást jelent, de azt is, hogy amit nem volt lehetőség kinyomtatni, az most mégis napvilágot láthat, vagy ahol nem volt könyvesbolt, oda is százszámra, ezerszámra, tízezerszámra eljuthatnak könyvek. Én a kiadók helyében sem tartanék az elektronikus kiadástól, mert a minőségi irodalomnak továbbra is ők lesznek a letéteményesei – egyetlen író sem lehet meg ugyanis szerkesztő nélkül. Ha a kiadók józan szempontokkal építik fel e-stratégiájukat, nem veszítenek, hanem nyernek a fejlődéssel.
Utószó:
A minap az Írószövetségben, miután egy kolléga azt mondta, hogy nem szeret monitoron olvasni, elővettem a Kindle-t. A nagy többség úgy nézett rá, mint egy ritka madárra, vagy kihalt állatfajra. Az íróink sajnos ma még alig tudják, mi az az e-book, talán hallottak már róla, de nem láttak olvasót. Az jutott eszembe, olyan ez, mintha a filmesek a hatvanas években nem tudtak volna a tévéről. Ideje pedig az íróknak is megismerni az új technikát, mert bár a leírt szónak mindegy, hol jelenik meg, a szerzőknek előbb-utóbb választaniuk kell, hogy papír ésvagy e-book, és az előítélet vagy az ismeretlentől való félelem nem jó tanácsadó.
Szélesi Sándor
]]>