Ha már megérkezett a Dragon Age 2 demója, és ráadásul mindenféle extra jutalmakkal is kecsegtet a Bioware az 1 milliós letöltés elérése esetén, hát azon frissiben kipróbáltuk a dolgot. Egy játékdemó, 2 vélemény – Dzséjt és Merras is azon frissiben kipróbálta és megkritizálja a játékot.

Merras kritikája

Az ismerkedésünk nem indult zavartalanul, ezt be kell vallanom: az még megbocsátható, hogy az első órákban akadozott a Bioware szervere. A túlságosan is jól sikerült hypenak köszönhetően a rajongók megrohamozták a letöltő oldalt, ami nehezen bírta a terhelést, de gyorsan helyreállt a rend. Sajnos a majd két gigás file órák alatt jött csak le – hogy aztán a Firefox közölje, hogy valami gebasz történt, nem jó a file, indítsam újra. (A fórumokat nézve nem egyedi a jelenség.) Szerencsére második nekifutásra fél óra alatt lejött az install, így sikerült feltelepíteni a demót, hogy belefussunk a második pofonba. Olyan burzsuj vagyok, akinek a gépén 11-es DirectX verzió van (egy másik, napokban telepített játék miatt erre kellett frissíteni), csakhogy a DA2 demo még a 9-es verzióval hajlandó csak együttműködni. Így a játék indításakor egyből ki is akadt, hogy mit fárasztom én jövendőbeli technológiákkal, és a szíve szakad meg neki, mert ő annyira hiányolja a d3dx9_43.dll-t, hogy nagyon. (Biztos sokat nézte a Don’t unplug me című Youtube videóklipet.) Gyors fórumkeresgélés, egy Microsoftos patch megoldja a problémát. Vééégre, kezdhetünk játszani. Elkövettem azt a hibát, hogy bár a játék DirectX 9-et támogat, de a beállításokban megadtam, hogy amúgy nálam van ám 11-es is installálva, ami… tényleg hiba volt. A játék gyönyörűen elindult, minden fennakadás nélkül, a korábbi végigjátszós teaserben látott első pályarészt sikerült is megcsinálni. Aztán amikor a második pályarészre léptünk – diiiing, kifagyott a játék. OK, leesett az ejtőernyős tantusz, állítsuk vissza DX9-re a cuccot – az ilyen esetek azok, amikor tényleg elgondolkodom azon, hogy fenébe a PC-n való játékkal, szerezzünk be PS3-at vagy Xboxot, ott nem kell ilyen beállításokkal és installálgatásokkal szőrözni. Effekt: tökéletesen fut a játék, még szép is – csak épp töltöget. Márpedig a hangulatból kizökkentő módon, ugyanazon videóanimáció kameraváltásai között egy szempillantásig feltűnik a loading felirat, és tényleg megzökken egy picit a dolog. OK, ebből azért nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni, a demo nem egyenlő a kész játékkal, abban remélhetőleg már minden ilyen probléma orvosolva van. Ha már az átvezető animációknál tartunk, nagyon szépek – sokkal jobbak, mint az Originsben voltak, és ez a normál játékmenet grafikájára is igazak. Nagyon-nagyon támogatni tudom, hogy házon belülről lenyúlták a Mass Effect stáb tapasztalatait, és gyakorlatilag egy az egyben átemelték az ott megismert tárcsás beszélgetős módit. Nomeg azt, hogy a főszereplőnknek van hangja – a DAO-ban én a falnak bírtam menni a néma levente stílustól (mondjuk lehet, nem közvetlenül a második Mass Effect 2 végigjátszás után kellett volna belevágni). Hawke hangja rendben van, nem egy Shepard parancsnok, de okésnak tűnik. Úgy látszik, hogy a Dragon Age-el is rástartoltak a Mass Effect 2-ben kicsúcsosodott „interaktív film”-stílusra, sőt, talán jobban rá is erősítettek a demoban. A jól adagolt akciót elég gyakran váltja fel vagy beszélgetős, vagy filmes betét – gyakran, de nem zavaróan, nem megakasztva, hanem kiegészítve a normál játékmenetet. Kimondottan jópofa a videóelőzetesekben látott „ez tulajdonképpen egy visszaemlékezés”-keret, elég jól fenntartja az érdeklődést. Ami nekem kicsit sok volt, hogy nem egy, de két kísérő is gyors halált hal a demó első részében – nem azért, mert emiatt fogom telezokogni a párnám, hanem pont amiatt, hogy nem igazán képes megérinteni. A rövid 10-20 perc alatt, amíg együtt irtjuk a monsztákat, nincs lehetőségünk elmélyíteni a kapcsolatot a balsorsú kísérőnkkel. Egyikük esetében ez még nem is akkora gond, hiszen a kapcsolat tényleg felszínes – a másik azonban főhősünk közeli rokona, ennek ellenére engem személy szerint nem nagyon érintett meg a halála. (Bocsánat az újabb Mass Effect hivatkozásért, de például annak az első része során egy fél órát szentségeltem, amikor elesett az egyik csapattag.) Az, hogy gyors egymásutánban két kísérő is elhalálozik, pont jelentéktelenebbé teszi mindkettőjük áldozatát. Emellett már nem is igazán probléma az, hogy nincs is választási lehetőség abban, hogy kit hagyunk elhalálozni – ezt ugyanis alapvetően a játékos karakter kasztja és neme határozza meg, nem pedig az, hogy kit szeretnénk megmenteni. Kimondott felüdülést jelent viszont Flemeth megjelenése – már az is, hogy egyáltalán szerepel a demoban, de érthetjük megjelenés alatt a külsejét is. Nagyságrendekkel jobban néz ki, mint a DAO-ban, és továbbra is Kate Mulgrew a szinkronhangja – a jelenet kimondottan jó. Ezt követően viszont egy szerintem elég zavarosra és érthetetlenre sikerült átvezető videóban van részünk – aminek során ugrunk egyet az időben, és hirtelen Kirkwallban találjuk magunkat, egy tök másik küldetésben. Ami egyébként szintén jól sikerült, és újabb, az első részből visszatérő karaktert, Isabelt találjuk az oldalunkon. A játék irányítását úgy érzem, hogy még szoknom kell, sokszor kellett megállítanom a játékot a parancsok kiadásához, mivel zavaróan sokszor sikerült félrekattintani – pontosabban, egy ellenfél kijelölése és megtámadása nem mindig támadást hozott magával, hanem Hawke elkezdett körbemászkálni. Nyilván pár óra játék után ez már gördülékenyebben fog menni, mindenesetre morogtam miatta. A Dragon Age 2 a demo alapján végeredményben az ajánlott kategóriába tartozik. Aki szerette az Originst, annak mindenképpen ajánlom. Én személy szerint nem szerettem az Originst, de az előzetes infók, valamint a demo meggyőzött arról, hogy érdemes egy esélyt adnom a második résznek. Aki szereti a fantasy szerepjátékokat, ahol kiegyensúlyozott viszonyban áll a szerepjáték is, és az akció is, annak érdemes kipróbálnia akkor is, ha nem játszott az első résszel.

Dzséjt kritikája

Én is nekiültem a Dragon Age 2 demonak. Merrassal ellentétben nekem nem volt gondom az letöltéssel, telepítéssel, indítással – hála annak, hogy jó pár órával a start után szedtem le és demo esetében szeretek minden beállítást az ajánlotton hagyni, legalábbis elsőre. Aztán lehet kísérletezni… Ennek ellenére nekem sem ment minden simán. Először nem volt hang a párbeszédek alatt, szóval mégis az Settings után kellett nyúlnom, hogy átállítsam a rendszert stereora. Aztán elindul a játék és bumm… a program váratlanul leállt. Na, mondom, csak nem úszom meg. Nem is, egyrészt, a demo nálam meghal, ha nem női karaktert választok, másrészt, a demo nálam háromszor meghalt, amint eljutottam az első pálya végére. Szerencsére a magyar szerencséhez jár egy negyedik ráadás, így negyedszerre sikerült is végigvinnem. Na, már most, ugye akaratomon kívül Marian Hawke-ot kellett választanom, hát kipróbáltam mindhárom kasztban. Ez egyrészt könnyített-erősített a játék nehézségén, másrészt, változtatott a társamon (harcosként és tolvajként mágus húgunk, mágusként harcos bátyánk áll az oldalunkon). Mágusként és harcosként nagyjából megállíthatatlanok vagyunk. Tolvajként kicsit más a felállás, könnyebben sebződünk, és jórészt nyíllal kell harcolnunk, ami kellemetlen, ha az ellenség közel jön. Üdítő volt a hangját hallani a hősnek, ami női oldalon is jól sikerült. De ami igazán szembetűnő, az a grafika. Az előző rész grafikája finoman szólva is hagyott maga után kívánnivalót. Nos, ezen alaposan javítottak. Továbbra sem az igazi, pláne így 2011-ben, szerintem a Mass Effect 2 még így is ráver egy-két kört – különösen, ami a mimikát illeti –, de mind a karakterek, mind a környezet terén határozottan jobb lett, mint elődje volt. Különösen szembeötlő a különbség Flemeth-nél, aki hangyányit máshogy fest, mint az Originsban (pedig a demo ugyanakkor játszódik). A párbeszéd-mechanizmus elcsaklizása a Mass Effectből remek ötlet volt. Ugyan korábban sem volt gond vele, de így helytakarékosabb és érdekesebb a beszélgetés, mintha kétszer egymás után kéne ugyanazt a szöveget elolvasnunk/meghallgatnunk. Az átvezető animációk is jól sikerültek, itt is van már némi élet, a szereplők nem csak állnak, mint a fák. Azonban a tény, hogy kameraváltás közben pár pillanatra beugrik a loading felirat, kicsit kiábrándító. Oké, ez demo, a játékban csak nem lesz már ilyen – ha mégis, akkor a Bioware szégyenében eláshatja magát. Hasonlóan idegesítő az irányítás. Az első résszel ezen a téren semmi baj sem volt, de ez… Nem tudom, ki gondolta úgy, hogy ez PC-n működni fog – egyértelműen a konzolirányítást kapta a PC is –, de ha ez így marad, sok fejlesztő anyukája kap majd az elkövetkezendőkben csuklási rohamot. Amúgy olyan egyszerű lett a harc, mint a faék. Jószerivel csak egyetlen gombot kell megnyomni, aztán megnézhetjük, ahogy hősünk néhány csapással, varázslattal vagy nyílvesszővel földre küldi az ellent. Ha képességet akarunk bevetni, akkor meg elég az egyik számgombot leütni, és voala, a képesség már el is sült. Őszintén mondom, az egér hasznavehetetlen a területre ható képességeket leszámítva (pedig néha jól jönne). Bőven elég csak a gombot nyomkodni, és Hawke kaszálja az ellenfelet. Ami pedig a szörnyeket illeti, hála a gombnyomogatós megoldásnak, nem nagy kunszt leverni őket. Még a melák orkokat sem, amik az első részben azért okoztak némi fejtörést, itt Hawke egyedül is agyonüti (na jó, tolvajként egyszer elnyomott a túlerő). Főleg, hogy áll mögöttünk egy varázsló, aki önszorgalomból is tölti az életünket, még akkor is, ha csak a körmünk szakadt be. A sztoriról még nem tudnék sokat írni. Érdekes koncepció, hogy valójában az egyik társunk meséli el a történetet, ami lehetőséget ad arra, hogy nagyobbakat ugorjunk az időben (ala Assassin’s Creed 2). Erre példa is van a demoban, mikor átugrunk Kirkwallba. Hogy ez jó vagy rossz, döntse el ki-ki maga. Egyelőre nekem nincs vele bajom, de majd kiderül, hogyan szuperál a teljes játékban. Összességében, a demo átmenet a jó játék és a totális katasztrófa között. Rendszeresen kifagy, leáll, az átvezetők akadnak, és túl sok mindenben korlátoz (felszerelések, beállítások, fejlesztések), így a játékból tényleg csak halvány ízelítőt ad. Amit előre lehet belőle látni, hogy jóval kevesebb az RPG elem, sokkal több az akció az Originshoz képest. Ez is filmszerűen lesz felépítve, jobb, de kisebb gépigényt követelő grafikával megáldva (felhúztam mindent maximumra és nem akadt, míg az Origins majdnem ugyanezen a konfigon szaggatott). Az irányítással lesznek bajok, ha így maradt a teljes játékra is, és első ránézésre nem lesz nagy kihívás végigvinni. Majd március 11-én kiderül. ]]>