…és 2004-ben megjelent az éjszakai őrség. Az orosz fantasy-horror úgy robbant be a köztudatba, mint derült égből a villámcsapás. Hazájában minden addigi filmes rekordot azonnal megdöntött, de nemzetközi viszonylatban a nézők nagy része sem mondhatja, hogy a mozira befizetett összeg kidobott pénz volt. Mi sem természetesebb, a készítők addig ütik a vasat, míg meleg, és év elején Oroszországban bemutatták a három részesre tervezett produkció második epizódját is, a Nappali őrséget.
A Nappali őrség (Day Watch/Dnevnoi Dozor) elkészítésére és oroszországi bemutatására egy világ figyelt. Az előző rész elég nyomatékosan jelezte, hogy a feltámadóban lévő szláv filmipart nagyon komolyan kell venni. A történet alapötlete Szergej Lukanyenko írótól származik, aki az éjszakai őrség film megjelenése és világhódító útja során megötszörözte (!!!) a trilógia utáni eladásait.
Az éjszakai őrség rajongói, minden bizonnyal nagy megelégedéssel fogadják majd, hogy a folytatás elkészítésében közreműködő stáb majdnem teljesen megegyezik az előző részt leforgató gárdával. Ami különbség, hogy míg a trilógia első része 4 millió dollárnak megfelelő összegből készült el, addig a Nappali őrség ennél kicsivel többe, 4,2 millióba került. Ez így megemlítve rendkívül csekély különbség, mégis érdemes kihangsúlyozni, mert ezúttal a speciális effektusokra fordított összeg, egy komoly Los Angelesi cég számlájára került, ily módon igyekeztek a készítők kiküszöbölni az előző rész legnagyobbnak mondott gyengeségét, a néhol silány akciójeleneteket.
A rendezési munkálatokat és a forgatókönyvet ugyanaz a Timur Bekmambetov, kazah származású szakember jegyzi, aki az első epizód elkészítésénél is közreműködött. Nem mellékes most sem, hogy az eredeti ötlet szellemi atyja, Lukanyenko, ezúttal is besegít a film készítése során, látható tehát, hogy keleti szomszédainknál semmit sem bíznak a véletlenre.
A történet ugyanott folytatódik, ahol az előző rész abbamaradt. A jó és a rossz örök harca mindkét fél közösen szentesített békéjével ért véget. Eme szerződés betartásáról a különböző őrjáratok gondoskodnak. A sötétség erői elsősorban akkor mozognak, mikor leszáll az est, épp ezért a jók fölállították az éjszakai őrséget, kik arra felügyelnek, hogy a gonoszok ne kövessenek el semmit, ami mindkét fél közös megállapodását sérti.
A második rész címadó testülete az a csoport, amely a jókat felügyeli, akik nappal tevékenykednek. A Nappali őrség tagjai a gonosz oldaláról kerülnek ki, és Moszkvában, ahol a történet szerint a jó és a rossz határai húzódnak állandósultak a két őrség közötti harcok. A főszereplő ezúttal is az éjszakai őrség egyik tagja, Anton Gorodetsky, akit a szentpétervári születésű Konstantin Khabensky alakít. Elsősorban az ő szemén keresztül láthatjuk most is ezt az emberek számára nem annyira ismert világot.
A Nappali őrség eseményeiben kulcsszerepet tölt be Yegor (Dmitry Martynov), Anton fia, aki a gonosz erőihez csatlakozott. Feltűnik még Svetlana (Mariya Poroshina) is, az előző rész gyönyörű, fiatal gyógyítónője, ezúttal, mint a jók csoportjának tagja.
A 2006 -os évet a Nappali őrség bemutatásával kezdte meg az orosz filmipar. Ezúttal a fogadtatás már nem okozott akkora meglepetést, mint az előző epizód, a második rész az elődje által felállított rekordokat ostromolja. Eddig az orosz híradások 26 millió dolláros bevételről számolnak be, ami majdhogynem példátlan egy olyan kis költségvetésű produkció esetében, mint a Nappali őrség.
Eddig úgy tűnik, a folytatás elkészítői magasra rakták a mércét a trilógia harmadik, s egyben befejező része, az Alkonyati őrség előtt. Ha a végső epizód is a többihez hasonlatos sikert könyvel el, azzal egyértelműen mi, a nézők járunk a legjobban.
]]>
