Beszámoló aTermészettudományi Múzeum REJTéLYEK, SORSOK, MÚMIÃK című kiállításáról, ami a „váci Fehérek templomának titkait”mutatja be.
Hétköznapi életeketláthatunk ott, ahol a legkevésbé sem számítanánk rá.
1886}A tárlat tervezői remekül ötvözték ahangulatelemeket a modern technikával, és sikerül tudományos ismereteket isátadniuk.
Az első terem a dominikánus kripta jellegét mutatjabe. Rögtön a bejáratával szemben a falnak támasztva díszes koporsók halmafogadja a látogatót, míg a bejáratáhozközel egy érintőképernyős számítógépen barangolhatjuk be az altemplomot,olvashatunk el néhány információt a feltárás körülményeiről.
Az ezt követő terem volt számomra a legérdekesebb.Nem csak kiállított múmiák, mellé írva, hogy nő, Vác, XVIII. század, hanem név, születési idő,gyakran részlet az anyakönyvi kivonatból, férje neve, hány gyermeket szült,melyik halt meg korán. Teljes családok élete, és gyakran tragédiája rajzolódikki.
A tragédia oka egy ma sem ismeretlen, sőt egyre többproblámát okozó betegség: tbc. Az ember ezt-azt tud a betegségről: tüdőbaj,vért köpnek a betegek, bakteriális, van rá penicillin. De ahogy megnézi aszerencsétlen gyermek eltorzult testét, és olvassa, hogy a gondos szülőiápolásnak köszönhetően tizenpár évet is megélt, ám amikor szüleit is elvitte abetegség azt ő sem élte túl, kirajzolódik előtte egy másik világ. Ahogy a teremvégére értem kezdtem hihetetlen csodának érezni a penicilint. A betegségáldozatai között találjuk például főtisztelendő Simon Antalt, aki a váciSiketek Intézetének volt első igazgatója és tanára. Az Igaz Mester című művétmind a mai napig tanítják a pedagógusoknak, ami egyedülálló módon a siketnémagyermekeket tanította írni-olvasni. De például előkerült Sándor Terézia, egyátutazó apáca holtteste is, aki Vácott halt meg, és akinek teste mellett, különegy írásba csavarva megtalálták a levágott ujját. Sajnos az írás jóformánolvashatatlan már, de a holttestnek még egy rejtélye van: szívtályékon egy 8 cmátmérőjű, kerek bemetszés, az apáca szívét halála után távolították el. Vajonmiért? A régészek lankadatlan érdeklődéssel nyomoznak a válaszok, azemberéletek után.
A múltat idéző teremből egyenesen a moderntechnikába veze az utunk. Bemutatja a kiállítás, hogyan végezték a vizsgálatokatamiből a holtak életbeni betegségeire tudtak következtetni. Láthatjuk, hogyantárolják a múmiákat a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tárában, aholkülön erre a célra alakítottak ki olyan tárolókat, amiknek a klimatikusviszonyai megegyeznek a kripta viszonyaival.
Egy múmiával nem csak egy régész csoport dolgozik,hanem antropológusok, patológusok, radiológusok, mikrobiológusok, igazságügyiorvosok vizsgálják a leleteket (a jelenidő nem véletlen, hiszen a vizsgálatoknem záródtak le). Magukról a vizsgálatokról is sok mindent elárul a tárlat,például állítottak ki CT-t, és elmagyarázzák a műszer működésének alapjait,csakúgy, mint a lelet értékelésének fő lépéseit.
és a kiállítás végén jön a hidegzuhany: a penicilinnem a világ. Napjainkban is egyre veszélyesebbé válik a tuberkolózis, egyreszedi áldozatait. és a hab a tortán, a kiállítás igazi érdekessége, a múmiákgyakorló orvosi használata. Ugyanis az elhunytak egy része fertőzött volt bár,de nem betegedett meg. Szervezetükben kialakult egy olyan fehérje, amimegakadályozta a betegség kialakulását. Ezt a fehérjét keresik most, ígypróbálnak a mai tudósok segítséget kérni egy betegség leküzdéséhez a holtaktól.Ãm ahogy kimentem eszembe jutott az ami a British Múzeum egyiptomi tárlatánpéldául nem: vajon Fischer Antal borbélysebész mit szólt volna ahhoz, ha tudja,hogy holtában teste nem a kriptában fog nyugodni, hanem tudósok végzik majdarcának rekonstrukcióját? Nehéz kérdés, ám az, hogy felmerül, a kiállításszerkezetének köszönhető elsősorban, ha nem lenne ennyire emberélet központú akiállítás, akkor senkiben nem merülne fel ez a morális kérdés.
Lenyűgöző, és sokszínű élményt nyújtó kiállítás, amia sötét kriptából, életutakon át vezet a modern orvosi eljárásokhoz. Aki pedig úgygondolja, hogy már minden poént lelőttem, nyugodtan mehet a múzeumba, mert leszszámára is újdonság! November 30-áig bátran, aztán a kripta helyét átveszi azEmbertani Tár, és az átlag ember szeme elől újra eltűnik főtisztelendő SimonAntalék élete, mert ahogy a terem falán is olvashatjuk Csokonai sorait:
„Szűkhatárok közzé szorúlt ez a világi élet,
Rövid ez –alig kezd lenni, már füstté, semmivé lett.”
]]>
