Valaki bíztatott ma, hogy blogoljak gyakrabban, de nem igazán jutott eszembe semmi olyasmi, amiről írni lehetne.
Viszont azóta egy csomó embertől kaptam levelet. Nemrég mondta valaki, hogy ő azért nem vesz részt karaoke bulikon, mert ilyenkor meglehetősen kínos fényképek készülhetnek az emberről. A mai posta fényében azt kell mondjam, hogy igaza volt. Bántják a hiúságomat az olyan képek, amiken pocsékul nézek ki, (légyszi ezeket ne terjesszétek).
  Egy bloggertársam kérdezte, hogy miket olvasok/olvastam mostanában. Hát sokmindent. Tetszett például Sheenard két legutóbbi könyve, meg egy verseskötet Báger Gusztávtól (A tükör éle). Utóbbit főleg amiatt olvastam, hogy ő valamikor tanított engem, de a kötet iszonyú jó, úgyhogy ha szeretitek a költészetet, akkor érdemes elolvasni.
Magyarul mostanában sajnos kevesebb könyvet olvastam mint angolul, na de majd ezután…
Nemsokára elolvasom majd Brod könyvét, meg Ian Watson-tól Az Úr világa c. regényt, és A Rozsdamentes acélpatkány második részét is.
Ami még említésre méltó azok közül, amikkel mostanában megismerkedtem, arról később írok majd kritikát.
  Lássuk csak, mi van még… Nemrégiben felkutattam egy csomó régi ismerőst is, és mindenkitől megkérdeztem, hogy van, mi van vele, (ebben sokat segített az IWIW). A legtöbben szerintem csak bejelölik egymást, örülnek az ismerős arcoknak, de nem mernek kérdésekkel fordulni olyan emberekhez, akiket már évek óta nem láttak. Pedig a lehetőség az megvan, pont ez benne a jó. Előkerülnek az egykori haverok, a volt osztálytársak, stb. Nagyon érdekes dolgokat tud meg így az ember. Sok olyasmit is, amit magamtól tuti ki nem találtam volna, (pedig nekem elég élénk a fantáziám).
  Nem tudom, ez mennyire tarthat számot közérdeklődésre, de egy bloggertársam ma kifaggatott arról is, hogy milyen zenét szeretek. én egyébként elég sokfélét, meglehetősen különböző dolgokat is, de a rockzenét azt valahogy különösen kedvelem. A héten egyébként az optimizmust sugárzó női klasszikusokat vettem elő (Vixen, Heart, Lita Ford, Doro). A Bon Jovi szintén ilyen optimista klasszikus, azt is hallgattam egy kicsit, (de a ‘női’ persze nem erre vonatkozott).
Na jó, amikor egy picit lehangolódtam, volt egy kis Danzig is, de csak egy kicsike. Ennyi kell is. Szeretek még rengeteg egyebet is, például Madonnát.
  Ha valami hasonló kérdésetek vagy ötletetek van azzal kapcsolatban, hogy miről szeretnétek még olvasni itt a blogomban, akkor én állok elébe. (Persze csak amíg nem kérdeztek olyanokat, hogy milyen színű fehérnemű van rajtam vagy ilyenek.) Szóval várom a kívánságokat. 🙂
Privátban vagy kommentben, nyugodtan írjatok.
  Egy másik téma, ami ma többeknél felmerült, az a blogok körüli hercehurca, de én ehhez már nem kívánok többet hozzászólni.
Mindenki blogoljon ott, ahol szeretne, (vagy ahol úgy érzi, értékelik). Ha klassz amit ír, akkor én úgyis el fogom olvasni. A kedves ismerősök blogjait meg annál inkább.
  Nna, aki ma azt mondta, hogy nem blogolok eleget, az most bánhatja (vagy nem). Mindenesetre mindenkit figyelmeztetek:

Még Visszajövök!!!
(A tribute to Endre and Arnold.)

 

]]>