Már jónéhány hónapja hirdet hazánkban a Novum Verlag kiadó – a Google jóvoltából a mi oldalunkon is megjelentek már a reklámjai. A kiadó kéziratokat vár reményteli, kezdő szerzőktől – az SFblogs.net bloggerei, élükön Sanawaddal azonban egyéb értesülésekkel is árnyalják a képet.Sanawad egyik első blogbejegyzésével alaposan felkavarta az állóvizet még tavaly novemberben, amikor leírta, mit is kínált neki a Novum Verlag. Sanawad, mint sci-fi író kimondottan jó célközönsége lehetett a kiadó kampánynak – így hát fel is vette a kapcsolatot a soproni illetőség? céggel. Fogtam ezt a kvázi kész regényt, és elküldtem a Novumnak, akiknek tetszett, majd mondták, hogy csekély 400.000 forintért meg is jelentetik. Udvariasan, de határozottan kiálltam az álláspontom mellett, hogy eddigi tapasztalataim szerint ez másként működik író és kiadó viszonylatában, pl. úgy, hogy egy író küzd egy regénnyel két hónapig, órákon át ül a gép előtt minden nap, kínjában issza a kávét és szívja a cigarettát[…] A Novum verlagnál mindezt természetesen méltányolták, és rögtön engedtek is 125.000 forintot (panel marketing-stratégia lehetett), illetve választhattam, hogy megveszek 350 db-ot valami 2.200 ft-os kedvezményes áron. Írja mindezt a blogjában. A hozzászólások azóta is áramolnak oda. Mint egy, a kommentekben kés?bb idézett válaszlevélből kiderül, a kiadó gondoskodik arról is, hogy a szerző hatékonyan (?) marketingelhesse saját m?vét: A reklámeszközök között, ha egy Szerző legalább 20 db-ot megrendel m?véből (bolti ár mínusz 30%-kal csökkentett áron – a 30% a Szerzői kedvezménye) ingyenes PR-csomagot bocsátunk rendelkezésére, mely a következőket tartalmazza:
– 10 db plakát,
– 80 db meghívó f/f,
– 48 db új megjelenésről megrendelőkártya.
További reklámeszközök is állnak rendelkezésére, mint pl. saját névjegykártya, olvasójegy stb., melyeket a Szerző saját költségére bármikor megrendelhet Kiadónknál! Vannak persze olyan szerzők, akik úgy érzik, megéri nekik az üzlet: Viola Zoltán például hozzászólásban jelezte, hogy ő bizony megállapodott a céggel. Három részletben fogja kifizetni a költségtérítést – szerinte 2000 példányt csak felvesz a hazai piac, akkor pedig már legalábbis nem ráfizetéses a bolt. A markato néven kommentelő szerző is aláírta a megállapodást – szerinte a magánkiadás egyéb útjai-módjai mellett igenis versenyképes lehet a koncepció. Sheenard persze nincs rászorulva ilyesfajta szolgáltatásokra, de azért meglep?dött azon, hogy mennyire megmozgatja az emberek fantáziáját a magánkiadás. Amivel nincs is gond – a LiLLi.hu oldalon működő kiadó egy teljesen más koncepcióban kínál lehetőséget szerzői kiadások megjelentetésére. Merras pedig két másik lehetőséget is talált gyorsan – magyar vonalon a Könyvm?hely.hu nevű digitális nyomdát, mely alacsony példányszámú szerzői kiadásokra szakosodott, míg külföldi vonalon a Lulu.com-ot mutatja be, amely minta alapján a már említett LiLLi.hu is működik. Onsai eközben a probléma egy másik aspektusára világít rá: Engem sokkal jobban izgat, vajon jó-e a kézirat? Mert ha igen, akkor igenis el kell tudnia adni önmagát. Ha nem jó, akkor meg minek kiadni? Örüljön az ember otthon neki vagy adjon pár példányt a barátainak. A képlet mondjuk szerintünk nem ennyire egyszerű – de abban egyetértünk, hogy mindennek az alapja a jó kézirat, a megfelelő gondozás. Hogy célszerő-e magánkiadásban kihozni akár egy science-fiction regényt is, azt nem tudjuk megmondani, ahogy azt sem, hogy ha igen, akkor melyik úton-módon. Mindenesetre nem árt alaposan körüljárni a lehetőségeket, anyagi kockázatokat, és megkérdezni mások véleményét – akár fórumokban, blogokban is. ]]>