Az utóbbi időben elég népszerű téma lett a médiában az űrutazás témája. A tisztánlátás kedvéért foglaltuk össze: tudományosan mi is számít űrutazásnak, és ki lehet, ki számít űrhajósnak, űrutasnak, valamint ismert médiasztárunk űrhajós lehet-e?
Az első és legfontosabb paraméter tisztázása, mit is nevez a tudomány világűrnek. A lexikonok szerint az égitestek közötti légüres térséget. Nincs éles határ a Föld légköre és a világűr között. A legáltalánosabban elfogadott határvonal a Nemzetközi Asztronautikai Szövetség által meghatározott 100 kilométeres magasság, de a funkcionalizmus hívei szerint a világűr ott kezdődik, ahol már létezhet orbitális mozgás. Az Amerikai Egyesült Ãllamokban a 80 km magasságig eljutott pilótákat már asztronautáknak nevezik.
A kifejezések tárgyalásában a legegyszerűbb dolgunk az űrhajóssal van, aminek meghatározása: az űrrepülést végrehajtó személy. A Nemzetközi Űrhajósszövetség alapításakor pontosabban meghatározta ezt a kifejezést, ami szerint ahhoz, hogy valaki űrhajós legyen, egyszer meg kell kerülnie a Földet. Ennek két feltétele, hogy 160 kilométeres magasságban, 8 km/másodperces sebességgel kell repülnie az űrhajónak.
Az űrutas az a személy, aki valamely repülőeszközzel átlépte a világűr határát.
Az előbbiekben megszerzett lexikális tudás alapján tekintsük át, hogyan lehet, egyáltalán lehet-e médiasztárunk űrhajós.
A www.haborumuveszete.hu cikke
http://www.haborumuveszete.hu/rovatok/fegyverek/repulok/mig31_061107/
MIG-31 – a Wikipédia meghatározása alapján
A MiG–31 negyedik generációs, kétüléses, két hajtóműves, nehéz elfogó vadászrepülőgép, melyet a MiG–25-ből a Szovjetunióbanfejlesztettek ki, elsősorban a gyér repülőtér-hálózattal rendelkezőszibériai és távol-keleti területek védelmére. Zaszlon tipusúrádiólokátora a világon elsőként szolgálatba állított elektronikussugáreltérítésű repülőgép-fedélzeti rádiólokátor, mely egyszerrre négyrakétát tud a célra rávezetni. A sorozatban gyártott utolsó 50-60repülőgép a levegőben utántölthető. Csak az Orosz Légierőés Kazahsztán légiereje alkalmazza. Nem exportálták külföldre, bárIndia és Kína felmerült, mint potenciális vásárló. Légi harcban idáignem vett részt.
- 1 Történet
- 2 Szerkezeti felépítés és tervezési sajátosságok
- 3 Fegyverzet
- 4 Típusváltozatok
- 5 Külső hivatkozások
]]>