Villámkritika: a film menő, aki szerette az Iron Man első és/vagy második részét, annak a Thor is be fog jönni, nem fog csalódni. Aki nem szerette az Iron Mant, az messziről kerülje el, mert ez sem fog neki tetszeni. Annak is érdemes megnéznie, akinek egyáltalán nem ismerősek a Marvel képregények, de szereti a laza, humoros, kalandos sztorikat – a képregény ismeret nem alapkövetelmény a műélvezethez. Nekünk tetszett, egyetlen dologról nem vagyunk meggyőződve: hogy tényleg mindenütt, mindenhol muszáj erőltetni a 3D-t. Akkor jöjjön a kifejtősebb része a kritikának, bár nehéz habosítás nélkül többet mondani a fentiekről, ha nem akarunk nagy poénokat lelőni a sztoriból – nem mintha az egyébként különösebben csavaros lenne.A Thor pont ugyanazért jó, mint az Iron Man: van egy laza, vagány főhős, egy nem túl komplikált, de élvezhető sztori, ami nem veszi komolyan magát. Adott egy agresszív, erős, de amúgy nem rosszindulatú köcsög, aki szó szerint akkorát bukik, hogy belereng a föld, akiből a cselekmény végére egy felelősségét átérző hős lesz, mert útközben szó szerint belerohan egy helyes csajszi. Kétszer is. A karakterek igazából eléggé képregényesen kétdimenziósak, de hát ugye ez egy képregényfilm, szóval ezt talán mégse róhatjuk fel neki – a túlbonyolítás meg pont felesleges is lett volna. Lehetett volna persze mélylélektani elemzés keretében bejárni a címszereplő Thor és testvére, Loki jellemfejlődését – a fő szál végülis ez lenne, de szerencsére (!) nem mentek el divatsznob irányba az alkotók. Laza, vázlatos, de pont ettől erőteljes vonásokkal rajzolják meg a karaktereket, és a sztori egész ívét. És persze gyönyörűen is: egy ilyen képregényfilmnél adott a csapda, hogy túlságosan is a látványra koncentrálnak, és a látvány elmos minden mást. A készítők el is kerülték a csapdát, meg bele is estek: ha pusztán két dimenziós lenne a látvány, az pont jól támogatná a sztorit – a harmadik dimenzió viszont szerintem itt és most felesleges volt. Lehet persze, hogy az IMAX változatról más lenne a véleményem – a sajtóvetítés Digital 3D-ben ment, és a végeredmény a kevesebb több lenne-érzést hozta elő. Ettől eltekintve a Thor tökéletesen sikerült blockbuster, nem akar komolykodni, de nem is válik tizenkettő-egytucat akciómozivá. Ahol kell, pörgős, ahol kell, érzelmes, amennyire szükség van rá, a humor is a helyén van. Szóval… a film menő, aki szerette az Iron Mant, annak ez is tetszeni fog. http://www.youtube.com/watch?v=uHBnrJowBZE]]>