Akhesa hercegnő vad és neveletlen: ám önállóságának, éles eszének, no meg a macskájának köszönheti, hogy már többet tud a világról, mint apja, Ekhnaton fáraó. Tudja, hogy Karnakban a papok összeesküvést sz?nek uralkodójuk ellen. A lány elszökik otthonról, hogy megmentse az országot. Akhesa hercegnő és a serdül?korú Tutankhamon vadregényes története, A Napkirálynő, Christian Jacq azonos című sikerregényéből merített, és magyar-francia-belga koprodukcióban került vászonra.
A film cselekménye az egyiptomi Újbirodalom hanyatlásának korában, az egyistenhit megjelenésének döntő pillanatában játszódik: a fanatikus Ekhnaton fáraó bevezeti a Napisten-kultuszt, megalapítja a Nap városát, majd politikai összeesküvés áldozata lesz. Ellenlábasai, Amon isten papjai, semmilyen eszköztől nem riadnak vissza, mindenáron hatalomra törnek, és miközben a fáraó igyekszik békét kötni a barbár hódítókkal, a gonosz főpap lepaktál a hettita fővezérrel…
Történelmi gyökerekre vezethet? vissza a királyi család konfliktusa is: férje és idősebb lánya közelg? házasságának hírére az anyakirálynő, Nefertiti szám?zetésbe vonul, és kisebbik leánya, Akhesa, szintén elmenekül a királyi palotából. Akhesát Egyiptom kés?bbi uralkodója, az ifjú Tut herceg segíti: az élők és holtak birodalmán keresztül vezető lebilincselő kalandok során járják végig a trónhoz vezető utat.
A rajzfilm forgatókönyvének írói azonban jócskán hozzá ki is egészítették a történelmi tényeket. Kénytelenek voltak így tenni, hiszen választott h?sük életéről nem maradt fenn elég biztos lelet, de egyúttal modernizálni is akarták őt: olyan lányalakot formáltak belőle, akivel a mai nézők azonosulni tudnak, és akit könnyen a szívükbe zárnak. Akhesa hercegnő vasakarata és öntudatra ébredése csupán fikció: lehetett volna ilyen, a leletek nem cáfolják, de nem is támasztják alá. A filmben a játékos kedvű, kalandos természet? fruska fokozatosan felnő: kalandjai és Tut herceg iránt érzett vonzalma hatására nővé cseperedik, és a film végére nincs néző, aki kételkedne benne: ő az anyakirálynő méltó örököse. Az utolsó jelenetekben már Tut herceg is igazi férfiként viselkedik: éppen Akhesa hercegnő társaságának és a vele együtt átélt kalandoknak köszönheti, hogy a felelőtlen kalandvágy helyét elfoglalja a másokért érzett felelősségtudat – és így valószínőleg a közönség ifjabb tagjait is segíti abban, hogy megfogalmazzák a maguk számára a felnőtté válással kapcsolatos kérdéseiket.
Akhesa jellemfejlődésével párhuzamosan izgalmas képsorok mutatják be, mit rejt a holtak birodalmának megnyíló kapuja. A legendás egyiptomi halotta-könyv nyomán elevenedik meg az ókor leny?göz? képi világa. A modern animációs komputertechnikának köszönhet?en egyszerre elevenedik meg mítosz és valóság.
A mesés kelet forgataga, a szemkápráztató hátterek, a főszereplőket körülvevő figurák (Besztet, a kismacska, Bubász, a fekete párduc) néhol az Aladdin világát idézik, másutt ünnepélyesebbé, misztikusabbá válnak: a magyar-francia-olasz-belga együttműködésben született film nemzeti tradíciókat, különféle filmes hagyományokat egyesít: szórakoztat, tanít és mesél: az izgalmas történet, a szerethet? figurák, az egzotikus hátterek minden nézőjüket egy csodás élménnyel teszik gazdagabbá.
A film Magyarországi bemutatója 2008. február 14-én lesz
Christian Jacq, az eredeti regény szerzője 1947-ben született. Író és egyiptológus, így nem csoda, hogy számos olyan regénye jelent meg, amely az Egyiptomi Birodalomban játszódik. Személyes példaképének, II. Ramszesznek egy öt könyvből álló sorozatot szentelt. A Ramses az elmúlt húsz évben több mint 25 nyelven jelent meg.
Tizenhárom éves korában, egy népszerő tudományos könyv keltette fel érdekl?dését az ?si kultúrák iránt, tizennyolc éves korára már 8 regénnyel készült el. Első komoly irodalmi sikerét 1987-ben aratta Champollion l’Égyptien című könyvével. Több mint ötven regény illetve tudományos m? címlapján szerepel a neve. Egyetemi tanulmányait a Sorborne-on végezte. Feleségével együtt alapította a Ramszesz Intézetet, mely Egyiptom veszélyeztetett régészeti lelőhelyeinek meg?rzését és fényképészeti feltérképezését t?zte ki célul maga elé.
A magyar szinkronhangok
Akhesa Böhm Anita
Tut Markovits Tamás
Ekhnaton Csankó Zoltán
Dzsószer Varga Gábor
Horemheb Dányi Krisztián
Maja Halász Aranka
Mahou Faragó András
Gülkemiz Háda János
Méntaton Törtei Tünde
Nefertiti Kovács Nóra
Borka Forgách Gábor
Zananza Zámbori Soma
Eje Ujréti László
Öreg Verebély Iván
Részeges öreg Versényi László
Szeneb Papp János
Sogoth Varga Tamás
Dialógusok: Nathalie Suchard, Laurent Burtin, PhilippeLeclerc
Art design: Neili Ross, Roth István, Tardos Zoltán, Hernádi Edit, Riha Erika
Zene: Didier Lockwood
Producer: Temple Réka, Philippe Alessandri
Rendez?: Philippe Leclerc