„A napot, a szelet és a földeket fogjuk kiaknázni gépjárműveink meghajtására és gyáraink üzemeltetésére” – vázolta fel az egyik legkomolyabb feladatot, amely enyhítene az USA súlyos olajfüggőségén is. Barack Obama céljaihoz bírja az amerikai tudóstársadalom támogatását – nem is csoda, hiszen számukra George W. Bush regnálása valóságos átok volt. Gyakorlatilag teljes az egyetértés abban, hogy a – most már – ex-elnök visszafogta a tudomány fejlődését, részben vallási okokból. Míg a klímaváltozással kapcsolatos problémákat elbagatellizálta, nem vette elég komolyan, addig minden befolyását latba vetve megakadályozta az embrionális őssejtkutatásokat – jelentős hátrányba hozva ezzel országát. Mitöbb, bátorította, hogy az evolúció mellett az iskolákban az intelligens tervezést is oktassák. 2007. novemberében hat tudós vezetésével megalakult a Science Debate 2008 – a mozgalom célja az volt, hogy visszahelyezzék a tudományt és az innovációt az USA politikai párbeszédébe. 150 egyetem és több tízezer tudós csatlakozott a kezdeményezéshez. Az elnökjelöltek pedig újból az iskolapadban érezhették magukat, mert meg kellett felelniük a mozgalom kérdéseire – ezekkel akarták kipuhatolni a jelöltek tudománypolitikai irányvonalait. Obama tudományos téren is abszolút kedvenccé vált, sokkal nyitottabb és pozitívabb hozzáállásúnak mutatkozott, mint Bush volt, bár ez nem volt egy nehéz feladat. Sőt, úgy tűnik, hogy a tudományos és technológia fejlődés segítése stratégiai fontosságú elemmé nőtte ki magát. Sokfelé már a „geek-elnök” becenevet is kiérdemelte magának – ez már csak azért is kijár neki, mert a kampánya során kiválóan alkalmazta az internet lehetőségeit is. Barack Obama a problémák gyökerét a tudományos oktatásban látja – nagyságrendekkel kevesebb természettudományos végzettségű polgára van az Egyesült Államoknak, mint 30 éve. A pályakezdő tudósokat ösztöndíjakkal támogatná, míg a tudományos, műszaki, mérnöki és matematikai tantárgyak oktatását külön programmal segítené. Nemzetközi szinten gyakran vetik az USA szemére azt, hogy semmit nem tesz a globális felmelegedés ellen – a korábbi elnökök megkérdőjelezték az ezirányú kutatások eredményeit, vagy csak szimplán a szőnyeg alá söpörték a gondokat. Obama ehhez képest radikális fordulatot jelent – kijelentette, hogy nem lehet kétségünk az emberek felelősségében a klímaváltozást illetően. Kemény célszámokat határozott meg programjában – 2020-ig az 1990-es szintre kell csökkenteni a károsanyag kibocsátást, 2050-ig pedig még ehhez képest is 80%-os csökkenés a cél. A megújuló energiaforrások szerepe így mindenképpen nőni fog az Egyesült Államokban, ahogy a különböző energiatakarékos megoldások támogatása is. Tervei szerint az új építésű ingatlanoknak 50%-al kevesebb energiát kell fogyasztaniuk, a régiek esetében megelégedne a 25%-os csökkenéssel is. Ezen felül új nukleáris erőművek építésébe kezdene. Az energetikai program élére Nobel-díjas tudóst nevezett ki: Steven Chu 1997-ben kapta meg a rangos elismerést. George W. Bush egyik első rendekezése 2001-ben megtiltotta az embrionális őssejteket használó kutatások támogatását – Barack Obama egyik első rendelkezése az lesz, hogy feloldja ezt a tilalmat. Ezáltal megnyílhat az út rengeteg új gyógymód előtt – például a kutatók reményei szerint a Parkinson-kór is gyógyíthatóvá válna. Az űrkutatók is egészen biztosan jobban jártak a demokrata elnökkel – emberes űrrepüléseket és szondás felderítéseket egyaránt akar Obama. Sőt, a NASA-nak várhatóan kulcsszerep juthat a klímaváltozás figyelésében és az energetikai kutatásokban. „A Szputnyik fellövését Eisenhower felhasználta arra, hogy ösztönözze a matematika és a tudományos tárgyak tanulását, és ez jelentős újításokat és gazdasági fellendülést eredményezett a 20. század második felében. Most újra fenyegető pittyegést hallunk a távolból, de ezúttal nem egy űrszonda hangja ez, hanem a hackertámadásoké, a bológiai terrorizmusé és a nukleáris fegyvereké” – jelentette ki Obama. Megújulhat a DARPA nemzetvédelmi kutatóhivatal is ennek alapján – a kiberterrorizmus, a biológiai és nukleáris hadviselés szakértőire is számít. Forrás: Index.hu & SG.hu]]>
A szerzőről
Merras
Az SFportal társalapítója, szerkesztője. Kedvenc sci-fi sorozata ennyi idő elteltével is a Babylon 5. Több, mint 15 éven keresztül számtalan sci-fi rendezvény szervezője volt. Bár továbbra is mindene a sci-fi, aktivitása alább hagyott, mióta egy belvárosi kerület önkormányzati képviselőjeként dolgozik. Manapság főleg D&D szerepjátékkal üti el a kevés szabadidejét.