A 2009-es esztendő a csillagászat jegyében fog eltelni – világszerte egész éves rendezvénysorozatokkal emlékeznek meg a tudomány történetének egyik legfontosabb eszközéről, a távcső feltalálásáról. Az események nem elsősorban a profi csillagászoknak, űrkutatóknak, hanem sokkal inkább az érdeklődő nagyközönségnek szólnak. Amatőrcsillagászok hada segíti a szervezőket a programban résztvevő 135 országban. Magyarország az elsők között csatlakozott ahhoz az Olaszország által benyújtott kezdeményezéshez, melynek eredményeképp az ENSZ 2009-et a Csillagászat Nemzetközi Évének nyilvánította. „Az Univerzum: benne élsz, fedezd fel!” Az elterjedt nézet szerint Galileo Galilei találta fel a távcsövet, melyet 1609. augusztus 25-én mutatta be a velencei törvényhozóknak, azonban egyes feljegyzések szerint már egy évvel korábban, Hollandiában is feltalálták azt. Mitöbb, egyes feltételezések szerint az ókori Asszíriában is használtak távcsöveket – ez azonban csak feltételezés, annak ellenére, hogy viszonylag jó minőségű lencséket állítottak ott elő. Az viszont tény, hogy Galilei volt az első, aki az égbolt tanulmányozására használta az általa előbb perspicillumnak, később telescopiumnak elnevezett eszközt. Galileo Galilei ennek segítségével fedezte fel az először Medici-csillagoknak elkeresztelt négy Jupiter holdat (melyet később a csillagászok Galilei-holdaknak neveztek át), a Hold hegyeit, és a Vénusz fázisváltozásait is.

A Csillagászat Nemzetközi Éve

Az esemény mindenképpen fordulópontot jelent a tudomány történetében, különösképpen a csillagászatéban – a 400 éves évforduló mindenképpen méltó alkalmat jelent arra, hogy a világ csillagászai egy egész éves rendezvénysorozattal tisztelegjenek előtte. A „Kozmikus Napló” a globális rendezvények egyike, melynek a hivatalos weblapja Újév napján nyílik meg. Ebben hivatásos csillagászok mindennapjait kísérhetik figyelemmel. Több, mint 50 csillagász 35 országból, akik olyan szervezeteknél dolgoznak mint az ESO, NASA, ESA, JAXA, már elkezdtek írni az életükről, arról, hogy min dolgoznak, és milyen kihívásokkal néznek szembe. A nagyközönség megismerheti, hogyan is él egy csillagász, és hogyan készülnek az úttörő tudományos eredmények. Egy másik program a „365 Nap Csillagászat” nevet viseli, melyben a világ minden táján élő emberek írnak napi egy epizódot. A Nemzetközi Év egy sarokpontja a „100 óra csillagászat”, melyet világszerte április 2-5 között rendeznek meg, benne nyílt napokkal, élő webes közvetítésekkel, észlelési programokkal. Az egyik legfontosabb célja ennek a programnak az, hogy minél több több ember nézzen bele egy távcsőbe, ahogy azt Galilei tette 400 évvel ezelőtt. A „Földtől az Univerzumig” program csillagászati fotókból álló kiállítás szokatlan helyszíneken: nyilvános parkokban és kertekben, művészeti múzeumokban, bevásárlóközpontokban és metróállomásokon. Több, mint 30 országban folynak már előkészületek ilyen kiállításra, néhány országban több helyszínen is. 15 ország az év első hónapjában 25-100 képből álló kiállítást szervez. A „Földtől az Univerzumig” programot a Év megnyitóján, 2009 januárjában mutatják be az UNESCO székházban.

Catherine Cesarsky köszöntője

A Csillagászat Éve 2009 egyik fő célja az, hogy felhívja a figyelmet a fényszennyezésre, arra, hogyan tűnik el fokozatosan az égbolt csodaszép látványa a szemünk elől, különösen a városokban. A „Sötét Égbolt” programja praktikus úton mutatja be a helyzetet. Ennek egyik módja a csillagszámlálási program, melyben az emberek megszámolhatják, hány csillagot látnak lakóhelyükön, az égbolt egy meghatározott részén. Ha az eredményt összehasonlítják valóban sötét helyek adataival, gyakran igen meglepő az eredmény. A „Hány csillag” program is 2009 januárjában indul. Bővebb információ az eseménysorozat magyar honlapján]]>