Azamerikai őslakos népek építészete masszív, geometriai formákon alapult. Agyarmatosítás előtt a maják, az aztékok és az inkák terjeszkesztettékbirodalmaik határait, míg az európai telepesek le nem igázták őket. Azőslakosok építészete a mai ember számára túlságosan komornak tűnnek, hitük ésrítusaik pedig barbárnak és véresnek.

1886}

Közép-Amerika
Miutána spanyol konkvisztádorok eljutottak a mai Mexikó szívéig, igencsak meglepődtek az otttalált monumentális építészeten. Teotihuacán, az azték főváros házai hatalmassugárutak mentén épültek, amelyek pompás tereket kötöttek össze. A városlegjellegzetesebb építményei a piramisok voltak, a tetejükön templomterasszal.Olyan célra épültek ezek a templomok, amely még a spanyol hódítókat iselborzasztotta: a templomteraszon embereket áldoztak fel isteneik kedvére. Azaztékok hitték, hogy ha elmarad az áldozat, a Nap soha többé nem kel fel ahorizonton. Patrick Nuttgens történész szerint öt évvel a spanyolok érkezéseelőtt, Teotihuacán nagytemplomának felavatásakor négy napon át, napkeltétőlnapnyugtáig négyesével áldozták fel a foglyokat a templomteraszon. Máigrejtély, hogy a piramis építési stílusa mikor kerülhetett át az Amerikaikontinesre. Egyes feltételezések szerint az egyiptomiak messze földön iskereskedtek, s így juthatott el Közép-Amerikába a piramistemplom. Teotihuacánleglenyűgözőbb építménye, a Nappiramis, amelyet a Halottak útjától keletreemeltek. A Halottak útja arról kapta a nevét, hogy ezen a sugárúton tereltékvégig a feláldozandó foglyokat. A Nappiramis lenyűgöző építészeti alkotás:alapélének hossza 217 méter, magassága pedig 57 méter. Legalább kétkorábbi templomra emelték, a tetején eredetlige templomépület állt. Méreteibőladódóan ez a piramis uralta a központi sugárutat.

A közép-amerikai piramisok megjelenésének dátumameglehetősen bizonytalan, a történészek Kr. e. 200 körülre teszik. Először amajáknál jelent meg a forma. A piramisok oldalait meredek lépcsősorok alkották.Valamennyi templomt az égitestekkel összhangban, a Nap, a Hold vagy a csillagokjárásához igazítva építették. Különös azonban, hogy nem ismerték a kereket.

Közép-Amerika templomai nagyrészt kőből épültek,bevakolták, majd fényesre csiszolták őket. A választott szín mindig a vörösvolt, nem csak könnyű elérhetősége miatt, hanem mert a vért, s ezáltal azéletet jelképezte.

Egyedi építmények
Az aztékok és a maják a szabadidejük legnagyobb részét aszabadban töltötték. Ennek eredményeképp építészetükben alig ismerték azablakot. Az épületek belsejébe az esetek legtöbbjében az ajtónyíláson szököttbe a fény. A házak belső terét nemigen díszítették, noha a legfontosabbépülettípusokon kívül nemigen ismerjük a közép-amerikai építészetet. Az ismerttípusok közé tartoznak a templomok, a kormányzói paloták és a labdaudvarok,amelyek afféle azték és maja futballpályák voltak. A labdaudvarok közül kettőmaradt fenn igen jó állapotban: egyik a hondurasi Copánban, a guatemalai határközelében, a másik Chichén Itzában, a Yucatán-félszigeten. Az utóbbinak afalait festmények díszítik, amelyek arra utalnak, hogy a mérkőzések egy rituálérészét képezték.

Az ősi, lerombolt Uxmal tipikus maja város volt, amely Kr.u.600-900 között épült. Az előkelő negyedhez fontos épületek tartottak, mint akormányzói palota, a varázsló temploma, valamint az Apácazárdának nevezett négyépületből álló komplexum, amelyek egy központi udvar köré épültek, s vélhetőlegpapok lakóhelyéül szolgáltak.

AKormányzó házának falait különleges, öntött táblák borítják; valószínűlegkőmozaikkal díszítették őket.

Machu Picchu
A spanyol hódítás előtti kor településeiközül a leglátványosabb helyen Machu Picchu városa épült: két égbe nyúló hegycsúcs közültekint le a mélybe, az Ururamba folyóra. építészetileg nem kiemelkedő jelenséga város, mindazonáltal mégis lenyűgöző, az elhelyezkedése miatt. A magasbankörbefutó teraszokon házak, paloták, üzletek, templomok és temetők romjaisorakoznak. A különlegesség építészetileg az ablakokban rejlik, Machu Picchubanszámos épületen található ablaknyílás. Machu Picchut a világ egyik csodájakénttarrtják számon: egy kísértetváros, ahol az emberi kéz és a természet csaknemhibátlan egységet alkotott.

Hódítók érkezése
Amerika felfedezése után megindult az őslakos népekeltirpása, igába hajtása. Ennek a legtöbb épület, város áldozatául esett, kevésépítmény maradt meg jó állapotban. Ma Mexikóban az aztékok leszármazottai alegszegényebb és legelnyomottabb nép, kunyhókban élnek. 1994-ben felkeléssel,azóta békés eszközökkel próbálják visszaszerezni a jogaikat.

A gyarmatosított Újvilág
Kolumbusz Kristóf megnyitotta az utat a gyarmatosítókelőtt, akik pusztítást hoztak az Amerikai kontinensre. Nem csak a népeklegyőzéséről van szó, hanem a betegségekről, járványokról, amelyekmegtizedelték az életben maradt őslakosokat. A hódítók, talán hogy„kárpótolják” Amerikát, behozták az európai építészetet.

A legkorábbi koloniális építészet erődökformájában jelentkezett. Ezekre azért volt szükség, hogy távol tartsák arivális európai hatalmak haderejét, valamint a kalózokat. Így jött létreHavanna 1519-ben, az egyetlen nagy karibi város. Már csaknem ötszáz éve aspanyol erődök adják Havanna óvárosának vonzerejét. Ezek közé tartozik aBartolomé Sanchez tervezte Castillo de la Real Fuerza(1558-1582), a Castillo del Morro (1587-1630), amit Giovanni Battista Antonelliés Cristóbal de Roda épített.

Miután a spanyolok elhagyták az erődépítészetet, elkezdtekgyönyörű épületeket emelni. A Palacio de los Capitanes-Generales (1772-1776), amai városi múzeum épületegyüttese az egyik legszebb építmény az Amerikaikontinensen. A súlyos korallkőből épített árkádos együtte tág udvart zár közre.Kőhomlokzata, korinthoszi oszlopai és hatalmas, rácsos ablakai lenyűgözőek, azudvart pedig hangya- és yagrumfák díszítik.

Az 1970-es évektől fontos restaurációs munkák folynakKubában, köztük Trinidad újjáépítése. A városnehéz időket élt meg, mégis érintetlen maradt, így az UNESCO a világörökségrészévé nyilvánította. Az ENSZ is jelentős összegekkel támogatja az újításokat.

A modern kor építészete mellett fontos a régi emlékekmegőrzése, karbantartása is. A mai ember jelene, jövője a múltban gyökerezik, saz a minimum, hogy a fennmaradt épületeket megőrizzük.

 

]]>