Kőrösi Csoma Sándor, a magyartudomány talán legkülönösebb alakja. Tizenhárom nyelven beszélt, mikorelindult, hogy gyalogszerrel járja be Keletet, és a magyarság gyökereitkeresse. Ott további hét nyelvet sajátított el, és a buddhizmus megszállottkutatójává vált. Majd miután megszerkesztette a tibeti-angol szótárt, ésmegalapította a tibetológiát, mint tudományt, a Kalkuttai Brit Ázsiai Társaságkönyvtárosaként halt meg 58 évesen. Ennek a hihetetlenül gazdag életútnak állítemléket Szemző Tibor: Az életvendége című filmje.

1886}Csoma egész életében erre az útrakészült, bizonyosságot keresett népe származására. Már hazájában, az erdélyi(Transzszilvánia) Nagyenyeden klasszika-filológiát tanult, és azért sajátítottel szép számmal modern nyelveket, hogy a kollégium könyvtárábantanulmányozhassa a történelmi forrásokat. Ezért tanulta meg később a török, azarab, a perzsa nyelvet, ezért iratkozott be a Göttingeni Egyetemre, ahol jeleskorabeli Kelet-kutatók voltak a tanárai. Amikor 1819 őszén útnak indult,tizenhárom élő és holt nyelvet vallhatott magáénak. Később a távol-keletinyelvekkel együtt húszra emelkedett az általa elsajátított nyelvek száma. 1827és 1830 között egy tibeti buddhista kolostorban (Kanam) a Himalájábanvégigolvasta, kivonatolta és a nyugati világ számára magyarázatokkal látta el atibeti nyelvű buddhista “Biblia” 325 kötetének 105 ezer lapját,elkészítette a tibeti-angol szótárt és a tibeti grammatikát. (1834-ben jelentekmeg kötetben Kalkuttában.) Kőrösi Csoma Sándor munkáiból ismerte meg a Nyugat abuddhizmust és a tibeti kultúrát. Miután tibeti kutatásaival végzett, nemutazott tovább eredeti úticélja, az akkori kínai-tibeti határvidék, Belső-Ázsiakeleti tájai felé. Kalkuttában maradt, s a szanszkrit, a bengáli, a hindi és amaharatta nyelvű irodalmat tanulmányozta ismeretlen céllal. Könyvtárosi állástvállalt a Brit Ázsiai Társaságnál. Nyolc évi könyvtári munka után váratlanulfelkerekedett. A tibeti főváros, Lhásza felé vette az útját. Nem jutott messzire, a maiindiai-kínai határon halt meg a Himalájában. 1842-ben, ötvennyolc éves korában.

A film műfaja nehezen meghatározható, hiszen nem sorolható sem a dokumentum,sem a fikciós műfajba. Minden területen otthonosan mozog, megfelel minden elvárásnak.Az eredeti helyszíneken, Super 8-es kamerával rögzített felvételek hitelesenmutatják be a nagy magyart körülvevő világot, az animált festmények pedig életét,gondolatait mutatják meg. A film egy csodálatos ezoterikus utazás, a képek és ahangok újszerű egyvelege: a zeneszerzőből rendezővé avanzsált Szemző minden érzékreegyszerre próbál hatni. Mindez együtt meditatív hangulatba ringatja a nézőt.Ehhez nyújt segítséget a képeket narráló Törőcsik Mari, valamint maga arendező összetéveszthetetlen orgánuma. A film a 37. Magyar Filmszemle rendezői különdíjában részesült.
 

Szemző Tibor, 1955-ben született.
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán végzett. A 70-es évek végétől mintzeneszerző és előadó vált ismertté. Az elmúlt években érdeklődéseegyre inkább a film felé fordult. Az élet vendége az első egész estésfilmje.
 

Rendező, forgatókönyv író és zeneszerző:
Szemző Tibor

Operatőr:
Szaladják István

Szereplők:
mesélők: Törőcsik Mari, Szemző Tibor
és az angol verzióban: Susannah York

Hazai mozipremier:
2006. szeptember 21.

http://www.csomafilm.hu/

 

]]>